Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.

Ülésnapok - 1901-275

2/5. országos ülés 1903 május 20-án, szerdán. 83 a magyar király jogán, odaát az osztrák császár jogán — dönt a még le sem tárgyalt kérdésben! Ilyképen végre van-e hajtva a törvény szelleme? Bartha Miklós: A betűje sincsen! Rátkay László: Hiszen, t. miniszterelnök ur, ha a quóta-bizottságok által kifejtett alapon a felségdöntés megtörténhet, akkor, hogy példát vegyek, a pénzügyi bizottság által letárgyalt költségvetés is szentesítés alá lenne terjeszthető. Vájjon törvényerővel birna ez ? Miért kívánta az 1867 : XII. t.-cz., hogy a bizottságok jelentése a parlamentek elé jöjjön? Először azért, mert Ausztriában a császári hatalommal szemben a biztosítékot az 1867 : XII. t.-cz. a szabaddá tett, alkotmányt kapott Roichsrath parlamenti tárgyalásaiban kereste. Nálunk pedig, ha a parlament a kérdést tárgyalja, a parlament, a melyben nemcsak szavaz a többség, hanem a melynek kisebbsége is van, ellenzéke is van, a mely minden érvet és a nemzetnek teherviselési képességét, a nemzetnek sebeit felfogja tárni,így biztosítva volt, hogy a Felség elé egy minden részében feltárt tényállás jön, a hol a Felség, mint választott bíró, ha a tiszta igazságot láthatja, a tiszta igazság alapján dönthet is! így, a hogy most a quóta-kérdést kezeljük, odaát nem az alkotmányosan választott biró dönt, hanem abszolút hatalmából az osztrák császár és ideát sem a koronás magyar király dönt, hanem dönt abszolút joggal az a Felség, a ki felvilágosítva a helyzetről kellőleg nincs, a ki a nemzetnek teherviselési képességét nem ismeri. A teljes alkotmányosság kérdését is világítsuk meg kissé Röntgen-sugarakkal. Van teljes alkotmányosság odaát Ausztriában? Pedig a biztosítékot a quóta-kérdésben abban kereste az 1867 : XII. t.-cz,, hogy egy teljes alkotmányossággal biró osztrák Reichsrath, tehát parlament fogja tárgyalni és az előkészítő munkát elvégzi két felelős független kormány. Van odaát felelős kormány? Hiszen csak a napokban egy közbeszólásra a Körber-miniszteriumot illetőleg, a t. miniszterelnök ur, mert akkor szüksége volt rá, idevetette hozzánk, hogy odaát nem ugy van, mint itt, ott nem a többség és nem alkotmányos kormány viszi az ügyeket. Széll Kálmán miniszterelnök: Nem mondtam ! Rátkay László : Bocsánatot kérek, ha a házat fárasztani akarnám, a t. miniszter urnak ezen közbeszólását, mely, gondolom, három nap előtt tétetett, a naplóból ki tudnám keresni és ezzel tudnám igazolni, hogy egészen ezen értelemben méltóztatott a közbeszólást tenni. Azt hiszem, azt elismeri a t. miniszterelnök ur és a t. többség is, hiszen a tények mutatják, hogy felelős kormány odaát nincs. Már most vegyük csak, hogy minő körülmények állhatnak be a törvénytelen quótadöntés folytán a közös kormányoknál, a quóta-kérdésben ? A közös kormányokra is kiterjed a felelőség. A felelőséget a közös miniszterekre az 1867 : XII. t.-cz. elvileg kimondotta ugyan, de a gyakorlatban az nem érvényesülhet. Mert a fegyelmi biróságot sem tudja a magyar delegáczió megválasztani, ha az osztrák delegáczió nem akarja. Például nézzük csak: mit müveit a Reichsrath két év előtt a quóta-kérdésben ? A quóta-bizottság jelentését kiadta az u. n. közösügyi bizottságnak. Széll Kálmán miniszterelnök: A kiegyezési bizottságnak. Rátkay Lászlő: Igen, a kiegyezési bizottságnak és ez azt határozta, hogy a quóta-kérdést egyáltalában tárgyalni nem kMánja. A t. miniszterelnök ur hogyan érvel itt a házban ? Ekként: az osztrák Reichsrath határozata, óhaja ki van fejezve azáltal, hogy a quóta-kérdést tárgyalni nem akarja, következéskép beállott az, a mit a kiegyezési törvény mond, t. L, hogyha a két parlament megegyezni nem tud és igy jön a király döntése. Pedig épen az ellenkezője áll. (Igaz! ügy van! a szélsöbaloldalon.) Mégis mi történt? Az osztrák császár az ő abszolút hatalmával eldöntötte a quótát. Hol van most a közös minisztériumok felelősége ebben a kérdésben? A delegácziót odaát nem fogjuk megkapni arra soha. hogy a fegyelmi bizottságot kiküldje, mert azt fogja mondani: hiszen a quótakérdésben a Reichsrath nem is határozott, nem is tárgyalt, kijelentette, hogy az arányt nem fogadja el, mert az arányt igazságtalannak tartja, tehát a fegyelmi bizottság kiküldésébe nem is fog belemenni. Széll Kálmán miniszterelnök: Nem is tartozik oda! Rátkay László: Akkor hogyan fogjuk a felelőséget a közös minisztériumokkal szemben megállapítani ? Széll Kálmán miniszterelnök: A közösügyekben, de nem ebben, ez egészen más! Rátkay László: Hát nem ebben az arányban megy a pénz a közös miniszterek kezéhez? Azért vetem fel a quótakérdéssel kapcsolatban a felelőség kérdését, hogy a t. háznak bemutassaru, hogy mig ideát Magyarországon abban a hitben élünk, hogy felelős független minisztériumunk van, a kit, hogyha pénzeinket nem hűen kezeli, kérdőre vonhatunk, addig nem is álmodozunk arról, hogy a közös minisztériumok milliókat és milliókat kezelnek minden felelőség nélkül. Széll Kálmán miniszterelnök; Azért felelősek, de nem a quóta megállapításáért! Összezavarja ! Rátkay László: Dehogy zavarom össze. Megnyugtatom a t. miniszterelnök urat, hogy nem zavarom össze. (Halljuk! Halljuk! a szélsöbalóldalon.) Én csak azt akarom bemutatni, hogy mikor a quótakérdést tárgyaljuk, mindezeket a kérdéseket meg kell világítani, és mert a quótan*