Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.
Ülésnapok - 1901-275
2/5. országos ülés 1903 május 20-án, szerdán. 81 a bizottság, s a midőn tőle horribilis összegeket követeltek, mint kiindulási pontot áilitott fel, hogy abból annak idején engedhessen, hogy annak alapján alkudhassák. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Mozgás a szélsöbaloldalon.) Ha én és a t. képviselő ur hMatva vagyunk valami felett megalkudni és a képviselő ur hozzám jő és 42 százalékot követel tőlem: én nem fogok neki mindjárt 34 százalékot megkínálni, . . . (Nagy zaj a szélsöbaloldalon s felkiáltások: Be ha ez az igazság!) Elnök: Csendet kérek ! Széll Kálmán miniszterelnök: . . . hanem a midőn velem szemben képtelen követelést támaszt, én azon az ajánlaton alul maradok, a melyet később mint méltányosát megadhatok. (Helyeslés jobbról.) Ha tehát a t. képviselő ur azt mondta volna, hogy ilyen számitás volt a kiindulási pontunk, akkor nem mondtam volna, hogy nem ugy van. Hanem a képviselő ur ugy akarta odaállítani a dolgot b. Kaas Ivor képviselő ur beszédénél, mikor a quótaemelésről volt szó, hogy a 34 százalék annyira nem motMált, hogy a magyar bizottságok 25 százalékot állapítottak meg. (Zaj a szélsöbaloldalon.) így méltóztassék a dolgot felállítani. Nem tagadok én, hiába akarja azt állítani Kubik Béla képviselő ur, — bocsánatot kérek, még maga sem hiszi el, — hogy olyan tényt vagy dolgot, a mi megtörtént, vagy olyant, a mit nekem tudnom kellene vagy hMatalosan, vagy nem hMatalosan tudnom lehet, letagadok, sohasem tagadtam le sem a másét, sem a magamét. Ki tudom azt mutatni betüről-betüre, hogy hogyan ment ez az alkudozás, de ez most nem tartozik ide, majd ha Kaas Ivor képviselő urnak felelek, majd akkor megmondom, így méltóztassék a dolgot érteni. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Babó Mihály: Csak néhány rövid megjegyzést kívánok tenni félremagyarázott szavaim helyreigazítása czimén. (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) Azt hiszem, hogy a naplóba a gyorsírói feljegyzések szerint igy jön be a közbeszólásom: »1867-ben is a bizottság 25 °/ 0-ot számított ki. Széll Kálmán miniszterelnök: Nem, az csak kiindulási pont volt! Babó Mihály: Bocsánatot kérek, méltóztassék csak meghallgatni. Utána tettem még azt is: »és csak czélszerüségből fogadta el a bizottság a 30 %-ot.« Széll Kálmán miniszterelnök: Nem ugy van! Babó Mihály: Hiszen a miniszterelnök ur által aláirt jelentés is ezt tartalmazza, a mit mondtam. Széll Kálmán miniszterelnök: Nem czélszerüségből, hanem abban a tudatban, hogy nagyobb a teherviselési képesség. Babó Mihály: Nem, mert még a bizottsági jelentés is az ellenkezőt mondja: s kiemeli, hogy a 35 1 /* °/ 0-al szemben a 30 °/ 0-ot opportunitásból KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XVI. KÖTET. fogadta el. (Zaj balfelöl.) Tehát a miniszterelnök ur téved akkor, a midőn azt állítja, hogy én azt mondtam, hogy a bizottság 25 °/ 0-ot állapított meg. Hiszen jól tudom, hogy magában a quótatörvényben is 30 % van, de a miniszterelnök ur is nagyon jól tudja, hogy a mikor azt a törvényt megszerkesztették, az utána következő törvénybe egyenesen belefoglalták, még pedig Magyarország érdekében hitték belefoglalhatónak és belefoglalandónak azt, hogy az a 30 °/o quóta, melyet a kiszámítással szemben czélszerüségi szempontból elfogadtak, csakis akkor fog törvényerőre emelkedni és megállapítottnak tekintetni, ha a vám- és kereskedelmi szövetség Magyarország és Ausztria között megköttetik. Ez mutatja és igazolja azt, hogy csak czélszerüségből fogadták el a kiszámított összeggel szemben a 30 °/ 0-ot. Ezt kívántam a miniszterelnök ur szavaira megjegyezni. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Most sincsen igaza. Pap Zoltán: Tiszta munka. Széll Kálmán miniszterelnök: Dehogy tiszta! Pap Zoltán: Ehhez nem is kell kommentár, ez igy van. Rátkay László : T. képviselőház ! Elsősorban is pártom nevében egy határozati javaslatot fogok benyújtani. Megengedi a t. képviselőház, hogy mindenekelőtt határozati javaslatomat felolvassam, (Halljuk! Halljuk!) mert beszédemnek legnagyobb része ezen határozati javaslat indokolása lesz. A határozati javaslat a következő (Halljuk! Halljuk! Olvassa); »Tekintve, hogy az 1867: XII. t.-cz.-nek a hozzájárulási arányra vonatkozó része már évek óta nincsen végrehajtva, határozza el a ház, hogy a quóta-küldöttséget nem választja meg, míg biztosítékot nem kap az iránt, hogy a törvény addig is, míg az ország állami önállósága értelmében az el nem lesz törölve, meg fog tartatni.« (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) T. képviselőház! Mielőtt ezen határozati javaslat indokolására térnék át, vissza kell térnem arra, a mit én már április hó végén ebben a házban megpendítettem alkotmányjogi szempontból, és ez a kormánynak kormányzása akkor, a mikor még felhatalmazási törvényt nem kapott. (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) A magyar alkotmány szerint ő Felsége a király nevében végrehajtó hatalmat az 1848 : III. t.-cz. értelmében gyakorolja a felelős magyar minisztérium. Gyakorolja pedig akkor, ha a felhatalmazást vagy a budget-törvényt az országgyűlés részére megszavazta. Már most ismét felvetem ezt a kérdést és e kérdés kapcsán választ is kérek a kormánytól: (Halljuk! Halljuk!) vájjon ] kormányozhat-e a kormány akkor, a midőn a költségvetésre felhatalmazása nincsen, kormányozhat-e akkor, mikor tételes törvényeket nap-nap után meg kell sértenie? íi
