Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.
Ülésnapok - 1901-275
80 275. országos ülés 1903 hogy én ezt rektinkáljam. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Elnök: Egyenesen megnevezte? Babó Mihály: Igen! (Mozgás a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) T. képviselőház! Az igen t. miniszterelnök ur azon közbeszólásomra, hogy 1867-ben a quótát 25 százalékkal számította ki a magyar quótabizottság Magyarország rovására, azt mondotta, hogy ez nem áll, nem igaz. Hozzátettem, hogy czélszerüségi szempontból fogadta el a kiszámítással szemben a 30 százalékot. Erre a t. miniszterelnök ur ismételten azt mondotta, hogy ez sem áll. Széll Kálmán miniszterelnök: Most is mondom! Babó Mihály: Most is méltóztatik mondani? Hát helyesen van. Majd ki fog tűnni az igazság nyomban ! (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Én nem tudom, hogy Széll Kálmán miniszterelnök ur meg fogja-e tagadni Széll Kálmánt, a quóta-bizottság elnökét, és magát a quóta-bizottságot. Én azt gondolom, hogy Széll Kálmán miniszterelnök lesz szMes elhinni Széll Kálmánnak, a quóta-bizottság elnökének, hogy a mit hMatalos jelentésben, hMatalos jegyzőkönyvben kifejezett a bizottság, és a mit ide a képviselőház elé beterjesztett, talán el lehet hinni nekünk is, hogy az igaz. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Nem bocsátkozom a részletekbe; az indokolást sem fogom elreczitálni, a mely indokolás akkor, 1867-ben, a bizottságban is elhangzott, csak hMatkozom az 1896. április 27-én tartott quóta-bizottsági ülésről felvett jegyzőkönyvre, a melynek aláírói: Széll Kálmán a magyar országos bizottság elnöke, Falk Miksa a magyar országos bizottság előadója. Ebben az én közbeszólásomra vonatkozólag a következő kijelentés foglaltatik, (Halljuk! Halljuk! a bal- és a szélsőbaloldalon.) az utánanézés könnyebbitése czéljából azt is megmondhatom, hogy a 26-ik lapon. (Halljuk! Halljuk ! a szélsőbal-oldalon. Olvassa): »A magyar országos bizottság 1867-ben az akkor előterjesztett adatok alapján csakis 25 1 / , 2°/o-ra számította ki Magyarországot illető quótát, később pedig a 30'70°/o arányt csak azon reményben fogadta el, hogy a zárjegyzőkönyv szavaMal élve, a visszanyert önkormányzat folytán az ország anyagi ereje azon tiz év alatt, a melyre az arány megállapíttatik, emelkedni fog.« Azt kérdezem tehát most, t. ház, hogy az én közbeszőlásomnak megvolt-e a jogosult alapja; (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) megfelel-e az igazságnak vagy nem ? (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) és megfelelhet- e a miniszterelnök ur igazságérzetének is, hogy akkor, a midőn én a hMatalos jelentésben foglalt kijelentések, hMatalos adatok alapján közbeszólok, közbeszólásomat ismételten valótlanságnak nyilmájus 20-án, szerdán. vánitja, akkor, a midőn azon bizottsági jelentést Ő mint annak elnöke irta alá ? (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ezek után nyugodtan mondom, hogy az igazság az én részemen van. (Elénk helyeslés, taps és éljenzések a sz élsobaloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház! Felelni fogok rögtön a t, képviselő urnak, a nélkül, hogy bármely adatnak utánanéznék, csak tessék meghallgatni. (Halljuk! Halljuk!) Az, a mit a t. képviselő ur felolvasott, egészen más, mint amit közbeszólásképen mondott. (Mozgás a szélsobaloldalon. Halljuk! jobbfelöl.) A t. képviselő ur azt mondta, hogy a régi bizottságok, 1867-ben, 25°/ 0-ban állapították meg a quótát, és igy számították ki azt a hányadot, a melyet Ausztriával szemben fizetnünk kell. Arra mondtam én, hogy ez nem igy van. Jól tudom én annak a históriáját; hiszen a midőn 1899-ben azt a hosszú beszédet tartottam a quótaügyben, a quóta-bizottság jelentésének tárgyalása alkalmával, akkor kifejtettem, hogy kiindulási pontunk 1867-ben az osztrákokkal szemben a tárgyalások legelején az volt, hogy a magyar bizottság 25 0 / 0-ot számított ki . . . Babó Mihály: Hiszen ezt mondtam közbeszólásomban ! Széll Kálmán miniszterelnök: ... és pedig annak az alapján, hogy az addig, az abszolút időkben az egyenes adókból beszolgáltatott összegek ezt az arányszámot mutatták. Kossuth Ferencz: Ugy van! Széll Kálmán miniszterelnök: Ez volt a kiindulási pont. De nem lehet azt mondani, hogy a bizottság igy számította ki a quótát és hogy ebben az arányszámban állapodott meg, mert a bizottság csak legelső iratában állapította meg azt igy, második iratában pedig elejtette. És pedig ugy ejtette el, hogy maga Ghyczy Kálmán, az akkori kisebbség vezére, különvéleményében, a melyet a 30°/o ellenében, a melyet a többség ajánlott az országgyűlésnek, bejelentett, maga is 27°/o-ig, majdan pedig 28"8°/ 0-ig ment el. Az tehát, hogy a bizottság akkor 25°/o-ban állapodott meg, a bizottságnak csak első kiindulási pontja volt. Hiszen helyesen jártunk volna el 1896-ban, a midőn az osztrákok tőlünk 42°'o-ot követeltek, ha mindjárt 30°/ 0-on kezdtük volna az alkut? Akkor mi visszamentünk azzal a teljesen motMálatlan és képtelen követeléssel szemben az 1867-iki kiindulási pontra; reámutattunk, hogy 1867-ben 25°/o on indult meg az alkudozás, bár sohasem tartotta egyetlen bizottsági tag sem helyesnek és fentarthatónak ezt az arányszámot, a melyet maga az 1867-iki bizottság is második iratában már elejtett. Nem lehet tehát a bizottság határozata, megállapodásaként állítani oda azt, a mit végkonkluzióképen állított oda a képviselő ur, a mit a tárgyalások legelején, a midőn alkudozott
