Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.

Ülésnapok - 1901-272

212. országos, ülés 1903 május 16-án, szombaton. 37 lásponton volt és azon az állásponton van ma is, hogy ezeknek a nagy eseményeknek emlékét akkor kell megünnepelnünk, a mikor a nemzet szMében újra felébrednek a nagy emlékek, és újra lelkesíti a nemzet minden fiát az a hazaszeretet és az a szabadságvágy, a mely a márczius 15-iki eseményeket létre hozta. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ebből kitünőleg a függetlenségi párt az 1898 : V. törvényczikket ma sem tekinti a saját gyermekének, (Igaz! Ugy van! a szélsöbáloldalon.) de igenis törvényes álláspontra helyezkedve, abban a nézetben van, hogy mert a törvényhozásnak illetékes faktorai ezt az április 11-ikét nemzeti ünnepnek dekretálták, tebát kötelessége ezt minden hMatalos hatóságnak megünnepelni, és a törvénynek intézkedéseit respektálni. (Igaz! Ugy van! a szélsöbáloldalon.) Arról van tudomásom, t. képviselőház, hogy a polgári hatóságok ezt. az április 11-iki ünnepet minden alkalommal, minden évben megünneplik, és ezt a törvényt respektálják. De nincsen tudomásom, t. ház, arról, hogy a katonaság, a katonai hatóságok, a melyek mégis az állami szervezetnek egyik tagozatát képezik, ezt az ünnepet megülnék és ezt a törvényt respektálnák. Már pedig az én nézetem szerint ennek a törvénynek a katonaság által való megünneplése nemcsak azért kívánatos, hogy a törvény iránti tisztelet a katonaság részéről is kifejezésre jusson, hanem fontosnak tartom ezt a mi sajátságos viszonyainkra való tekintettel. Sajnos dolog, t. képviselőház, hogy a katonaság az ország alkotmányára, Magyarország törvényeire esküt nem tesz, hanem letett esküje által csak a legfőbb hadúr, a császár és király iránti hűségre van kötelezve. (Igaz! Ugy van! a szélsöbáloldalon?) Ha már most ezt a sajnos körülményt tekintetbe veszszük, akkor kétszeresen súlyt kell helyeznem az 1898 : V. t.-cz.-nek végrehajtására, mert csak ily módon lesz a katonai hatóságok előtt dokumentálva, hogy azok a 48-iki törvények szentek és sérthetetlenek, hogy azok a törvények, a melyek ellen a katonaság azok meghozatala után mindjárt fel lett használva, az egész országban mindenkire nézve kötelezők. (Igaz! Ugy van! a szélsöbáloldalon.) Erre a. körülményre való tekintettel én elsőrendű, fontos érdeknek tekintem azt, hogy az 1898 : V. t.-cz. a katonai hatóságok és a katonai csapatok által is megfelelően, diszszel, ünnepséggel megünnepeltessenek, és ezen szempont által vezéreltetve a következő interpellácziót intézem a honvédelmi miniszter úrhoz (Halljuk ! Halljuk! Olvassa) : Interpelláczió a honvédelmi m. kir. miniszter úrhoz. Minthogy az 1898. évi V-ik t.-czikk április 11-ik napját nemzeti ünneppé nyilvánította : hajlandó-e a miniszter ur intézkedni az iránt, hogy ezen nemzeti ünnepet, az 1848. évi. törvények szentesítésének emléknapját, ugy a közös hadseregnek a magyar korona országainak területén állomásozó csapatai, mint az ország területén kMül elhelyezett magyar ezredek, nemkülönben a magyar honvédség is megfelelően megünnepeljék. (Helyeslés a szélsöbáloldalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Méltóztassék megengedni, t. ház, hogy az épen elhangzott interpelláczióra azonnal megadjam a választ. (Halljuk! Halljuk!) Nem terjeszkedem ki bizonyos apróbb kirohanásokra, hanem ad rem megyek. (Felkiáltások a szélsöbáloldalon: Nem volt kirohanás!) Hát az nem volt kirohanás, hogy azt méltóztatott mondani a t. előttem szólónak, hogy a szabadelvű párt nem képes vagy nem akarja a törvényeket végrehajtani ? Hogy azt csak a függetlenségi párt szorgalmazza? Hát áll-e ez? Bizony nem áll, (Helyeslés a jobboldalon.) Mi végrehajtjuk a törvényeket ugy, a mint azokat végrehajtani kell, talán nem abban a szellemben, a mint a t. urak kívánják, de a végrehajtás igen is korrekt. Azt kérdi a t. képviselő ur, hogy »hajlandó-e a miniszter ur intézkedni az iránt, hogy ezt a nemzeti ünnepet, az 1848. évi törvények szentesítésének emléknapját ugy a közös hadseregnek a magyar korona országainak területén állomásozó csapatai, mint az ország területén kMül elhelyezett magyar ezredek, nemkülönben a magyar honvédség is megfelelően megünnepeljék.« Hát, t. képviselőház, e részben általános rendelkezés létezik, a mely ugy a közös hadseregre, valamint a honvédségre nézve érvényes. A t. képviselő ur azt mondja, hogy a függetlenségi párt nem tartja ugyan április 11-ikét megünneplendőnek, hanem márczius 15-ikét, de igenis meghajlik a létező, érvényben lévő törvény előtt. Azt, hogy márczius 15-ike ünneplendő-e, vagy április 11-ike, 1898. márczius havában alaposan letárgyaltuk a házban és a törvényhozás elfogadta április 11-ikét. Endrey Gyula: De a nemzet nem fogadta el! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Ne méltóztassék mindig a nemzet nevében beszélni. (Nagy zaj és ellenmondás a szélsöbáloldalon.) Itt is a nemzet képviselői vannak, nemcsak ott. Endrey Gyula: Fütyül erre a napra a nemzet, nem ünnepel! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Endrey ur csakugyan ugy tesz, mintha ő egyedül képviselné a nemzetet! Ez nagy tévedés! (Tetszés a jobboldalon. Zaj a szélsőbaloldalon.) Endrey Gyula: Én képviselem is azt! (Zaj.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter : A rendelet ugy szó), hogy a mennyiben a tisztikar meghMatnék az isteni tiszteletre vagy lakomára, a tisztikar azt elfogadja. Ugy látszik, nem mondta expressis verbis a képviselő ur, hanem, ugy látszik, az lebeg a szemei előtt, hogy