Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.

Ülésnapok - 1901-292

422 292. országos ülés 1903 június 15-én, hétfőn. viselő ur — mert azokban, a miket mondott, a miket tőle hallottam — pedig nagy érdeklődés­sel és éber figyelemmel kisértem — én valóban ujat nem hallottam semmit. (Ugy van! a jobb­oldalon. Mozgás a szélsőbaloldalon.) Barabás Béla: Ujat nem is mondott, csak régi igazságot. (Nagy zaj. Elnök csenget.) Széll Kálmán miniszterelnök: Önök szerint ezek régi igazságok. Megjegyzésem azonban nem akar szemrehányás lenni — hiszen inkább csak gyengitése az álláspontnak, ha ujat valaki mel­lette nem tud előhozni, — hanem csak azért hoztam ezt fel, hogy megmotiváljam, hogy miért nem tartom szükségesnek tételről-tételre, állitás­ról-állitásra követni felszólalásában az én igen t. képviselőtársamat, (Nagy zaj és mozgás a szélső­baloldalon.) és mert ujat nem hallottam, mert nem hallottam olyat, a mire ismételt felszólalásaim­ban, — különösen a mi a dolgoknak érdemi részét illeti, április 27-iki hosszú felszólalásomban és május 1-i és 2-j beszédeimben különösen — ne reflektáltam volna, nyilatkoztam ekként. (Ugy van.fa jobboldalon. Zaj a szélsöbaloldalon.) Önök szerint régi igazságok azok, a miket Kossuth Ferencz képviselő ur mondott a maga szempontjából; az én szempontomból pedig régi igazságok azok, a miket ismételve, terjedelmesen és behatóan annakidejében fejtegettem és a ház­nak előadtam. (Ugy van! a jobboldalon. Mozgás a szélsöbaloldalon.) Nem lehet tehát azt mondani, hogy helyes a hozzám intézett felszólítást azzal kezdeni, hogy végrevalahára nyilatkozzam a politikai helyzetről, hiszen én ismételve és határozottan nyilatkoztam; ha nem nyilatkoztam és nem nyilatkozhattam az önöknek kedve szerint, (Mozgás a szélsöbaloldalon.) ez azért történt, mert nagy nézetkülönbség van köztünk és nem birom azon nézet jogosságát elfogadni, a melyet önök kifejtettek. (Helyeslés jobbfelöl.) Ma is ebben a helyzetben vagyok. (Helyeslés a jobboldalon. Zaj a szélsöbaloldalon.) Én mutattam rá elsőnek, és pedig nagyon részletesen, nagyon behatóan mindazon követ­kezésekre, a melyek politika ós gazdasági, valamint alkotmányjogi és parlamentáris szem­pontból is a megteremtett helyzetből folynak. (Ugy van! a jobboldalon. Mozgás a szäsobalol­dalon.) Mindazokat, a miket a t. képviselő ur most felhozott, én hoztam fel érvül és ütközetbe, tudniillik, hogy a megteremtett szituáczió oda­visz bennünket, hogy összetorlódik minden, a mit ennek az országnak érdekében elintézni kell. Megakasztják és megakadályozzák a leg­fontosabb és legnagyobb érdekű kérdések meg­oldását, a nagy gazdasági kiegyezést Ausztria és Magyarország közt, az autonóm vámtariffát, a valutát, az állami tisztviselők fizetésének ren­dezését, a beruházásokat. Mindezt a tömérdek dolgot feltorlaszolják, azoknak letárgyalását lehe­tetlenné teszik és az országnak naponkint ren­geteg kárt okoznak azzal, hogy mindennek út­ját állják. Lesülyesztik a monarchia és az or­szág állását Európa előtt, mert a kereskedelmi szerződések tárgyalásába nem bocsátkozhatunk azért, mert önök akarják mint kisebbség a ház munkarendjét megállapítani és azt előírni. (Ugy van! a jobboldalon'. Zaj és felhiáltásolc a szélsőbaloldalon: Tessék a napirendről levenni a katonai javaslatokat!) A mit az ország érdekeinek és szükségeinek szempontjából teljes meggyőződésében a kormány jónak látott megállapítani, azt nem akarják el­fogadni, hanem a kisebbség a többség jogait arrogálja magának, (Ugy van! jobbfelöl. Nagy zaj a szélsöbaloldalon.) a kisebbség akarja elő­irni, hogy mit nem akar, és ha a többség . . . (Folytonos nagy zaj a szélsöbaloldalon.) Barabás Béla: Majd megtörjük azt a több­séget ! (Szűnni nem akaró zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Széll Kálmán miniszterelnök: ... és ha a többség törvényes jogainak birtokában azt mondja, hogy neki alkotmány szerint joga van megnyi­latkozni ebben a képviselőházban, mint a nem­zet törvényesen megválasztott gyűlésén, ha a kormány azt mondja, hogy javaslatai felett Íté­letet kér, de nem ellentállással, hanem szavazás­sal a képviselőháztól: (Nagy zaj a szélsöbalolda­lon. Elnök csenget.) akkor csak törvényesen jár el, (Ugy van! jobbfelöl. Folytonos zaj. Elnök csenget.) mert törvényes jogát gyakorolja, (Ugy van! jobbfelöl.) akkor azt állítom, hogy én állok a törvényesség meg az alkotmányosság alapján és nem önök. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Ellenmondás és folytonos zaj a szélsöbaloldalon. Barabás Béla: Ez nem törvényesség, hanem törvénytelenség! Széll Kálmán miniszterelnök: Buktassanak engem meg, buktassák meg ezt a kormányt, buktassák meg ezt az előterjesztést, a mely önök­nek annyira ellenzésével találkozott, de alkot­mányos módon és eszközökkel, a nemzet képvi­seletének szavazatával, a mely egyedül illetékes, mert senkinek nincsen joga sem Istentől, sem embertől, sem alkotmánytól magát másnak dek­retálni, mint a mivé megválasztatott. (Elénk tetszés és helyeslés a jobboldalon.) Önök pedig kisebbségnek választattak és nem többségnek, . . . (Ugy van! a jobboldalon. Nagy zaj és mozgás a szélsöbaloldalon.) Barabás Béla: A törvény az első és nem a többség ! Széll Kálmán miniszterelnök: ... a kisebbség pedig maga magát többségnek meg nem teheti, az maga magát autoszuggeszczióval, vagy önámitással többségneknem deklarálhatja,mert el kell ismernie, hogy az alkotmány értelmében a többségnek van joga határozni (Ugy van ! jobb felöl.) és mi egye­bet nem kívánunk. (Ugy van! a jobboldalon.) Tessék a többség, ezen országgyűlés többségének határozatával azt a törvényjavaslatot megbuk­tatni, mert ez egyedül legitimus, ez egyedül

Next

/
Oldalképek
Tartalom