Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.

Ülésnapok - 1901-292

292. országos ülés 1903 június 15-én, hétfőn. 423 alkotmányos. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Nagy zaj és mozgás a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ezért hiába akarják önök azt mondani, hogy mi minden marad el mi miattunk, (ügy van! jobbfelöl.) Megfordítom a tételt teljes tisztelettel, de határozottsággal: önök miatt marad el minden! (Ugy van! a jobboldalon. Nagy zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon.) Önök nemcsak a véderőjavaslatokat obstruálják, hanem önök obstruálják az indemnitást is, önök obstruálnak mindent, hát nincs joguk azt mondani, hogy miattunk marad el, mert önök akadályozzák meg azt is, a mi az államügyeknek vezetésére feltétlen szükséges eszköz: magának a provizórikus budgetnek létesitését. (Ugy van! a jobboldalon. Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Kossuth Ferencz t. barátom tehát hiába mondja nekem, hogy nem kormányzati elv a rezisztenczia és önmaga felelt meg magának, midőn azt mondta, hogy a többség nem tud egyebet, mint passzív rezisztencziát állítani a rezisztenczia ellen. A valóság az, hogy az önök rezisztencziájának az csak következése, a mit én csinálok. (Ugy van! a jobboldalon.) Az egy reám, a kormányra és a többségre kényszeritett állapot. (Ugy van! a jobboldalon. Nagy zaj és ellenmondások a szélsőbaloldalon.) Nem mondjuk mi azt, hogy ez kormányzati elv, hanem azt állítjuk, hogy ez olyan helyzet, a mi abból folyik, mert önök rezisztálnak. Ha engem az én utániban, az én működésemben, ha akárkit, mint embert, mint törvényhozót, mint funkezionáriust valaki megállít és nem enged tovább menni, engedelmet kérek, minden regulája szerint a logikának, én nem vagyok az oka annak, hogy megállott minden, ha én kitérni, előremenni nem tudok, nem vagyok, mert megkötik kezemet, lábomat a rezisztencziával. (Hosszantartó élénk helyeslés a jobboldalon. Nagy zaj és mozgás a bal- és a szélsőbaloldalon.) Barabás Béla: Tessék kitérni ! (Nagy zaj a jobboldalon.) Meg fogjuk törni azt a többségi akaratot! (Hosszantartó nagy zaj és mozgás a jobboldalon.) Meg bizony, megmutatom én, hogy meg fogjuk törni! (Nagy zaj jobbfelöl. Elnök csenget.) Széll Kálmán miniszterelnök: Hiába gúnyolnak önök, mert én azzal az öntudattal birok, (Nagy zaj a szélsöbaloldalon.) azzal az öntudattal állottam itt meg és azzal az öntudattal vettem fel a küzdelem odadobott keztyüjét, hogy én állok a parlamentáris és a törvényes téren, (Élénk helyeslés a jobboldalon. Nagy zaj és ellenmondás a bal- és a szélsöbaloldalon.) a midőn nem megyek bele abba, hogy Magyarország törvényhozásában nem az egyedül arra jogosult -faktor, a törvényhozás és a nemzetgyűlés többségének, hanem egyeseknek akarata érvényesüljön. (Élénk helyeslés jobboldalon. Nagy zaj a

r szélsöbaloldalon.) Én ezt a diktatúrát el nem fogadom, (Helyeslés a jobbóldalon.) én ezt a diktatúrát veszedelmesnek tartom és előttem sötétek azok a képek, a melyek annak következéséből .származhatnak. (Ugy van! a jobboldalon.) Önök gúnyolják azt, hogy én kénytelen vagyok itt megállani. Hát jobb szeretnék, ha én erőszakot erőszakkal viszonoznék? (Élénk tetszés a jobboldalon. Hosszantartó nagy zaj és mozgás a bal- és a szélsöbaloldalon.) Ugron Gábor: Próbálják csak meg! (Hoszszantartó nagy zaj.) Széll Kálmán miniszterelnök: Én megálltam a törvényes, a nézetem szerint egyedül törvényes, alkotmányos téren. (Ugy van! jobbfelöl.) Erről letérni egy perczig nem akartam, nem birtam, (Folytonos nagy zaj a szélsöbaloldalon.) öntudatosan (Folytonos zaj a szélsöbaloldalon. Elnök csenget.) de épen azért, mert én a kisebbségnek ezt az eljárását . . . (Folytonos zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Széll Kálmán miniszterelnök:... indokoltnak nem tartom, lehetetlen, hogy én, a ki a törvény és az alkotmány bázisán állok és állottam mindig, annak magamat megadjam és az előtt egyszerűen kapituláljak. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Folytonos zaj a néppárton és a szélsöbaloldalon.) Ez az, a mit én nekem már ismételve meg kellett mondanom, és meg kellett mondanom ez alkalommal is. (Helyeslés jobb felöl.) Ezt lelkiismeretem diktálja és én csak azt mondom, a mit lelkiismeretem erejéből érzek és a mit meggyőződésem diktál. Ezt mondtam és ezzel végzek is. (Halljuk! Halljuk! Elnök többszörösen csenget.) Nem egyszer fejtettem ki ezeket az igazságokat majdnem ugyanezen szavakkal, vagy ha nem is ugyanezen szavakkal, de ugyanezen eszmemenettel. Ugyanezeket voltam kénytelen szembeállítani most ismételten azokkal, a, miket Kossuth t. képviseló'sársam mondott. És ha ő felkér arra, hogy én térjek magamba és adjam meg magamat, erre azt felelem, hogy térjen magába ő és térjenek meg társai, (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) és maradjanak meg annak, a minek megválasztattak, hogy ők nem többség, hanem kisebbség, (Elénk helyeslés a jobboldalon.) a melynek feladata és hivatása: küzdeni minden telhető módon, ellenőrizni, bírálni, küzködni, de azt, hogy útját állja a törvényhozásban megnyilatkozó többségi akarat megnyilvánulásának, azt sehol a világon, a mióta parlament van, a mióta alkotmányos élet létezik, az semmiféle nemzet történelmében nem volt sem alkotmányos, sem parlamentáris, sem törvényes, (Élénk helyeslés a jobboldalon. Zaj és ellenmondások a szélsöbaloldalon.) hanem annak mindenütt, akárhogy nevezik is, ^parlamenti erőszak a neve az egész világon. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Folytonos zaj a néppárton és a szélsöbaloldalon.) Különben holnap leszek szerencsés a t. képviselőház előtt azt a politikai nyilatkozatot meg-