Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.

Ülésnapok - 1901-292

420 292. országos ülés 1903 június 15-én, hétfőn. ellent ennek a háznak az a része fsem, a melynek egyetlen létfeltétele és létjogosultsága az, hogy megvédelmezze a magyar nemzeti gondolatot és követelményeket. A kormány ezt az egyetlenegy javaslatot akarja minden áron keresztülerőszakolni, (Egy hang a szélsobaloldalon : Nemzeti eredmények nélkül!) a nélkül, hogy ezért tényleges és nem csak papiroson maradt nemzeti engedményeket adna; s azért szólok tényleges engedményekről, mert eddig nem látjuk jelét, és nem halljuk hirét annak, hogy teljesítette volna a kormány a volt nemzeti pártnak tett ígéreteket, a melyek azonban, még ha teljesíttetnének is, még akkor sem elégítenék ki a mi pártunk és szerintünk a nemzet kívánságait. (Igaz! TJgy van! a szélsobaloldalon.) Odajutottunk, hogy teljes negáczióval találkozunk a kormányzás terén; (Igaz! TJgy van ! a szélsobaloldalon.) a mi rezisztencziánkkal szemben passzív rezisztencziát állit a miniszterelnök, pedig tény az, hogy a passzivitás és a passzív rezisztenczia nem lehetnek kormányzási elvek, (Igaz! TJgy van! a szélsobaloldalon.) mert a passzív rezisztenczia nem más, mint a semmittevés, ez pedig nem lehet kormányzási programm; mint a hogy az sem lehet helyes kormányzási programm, ha vagy makacsságból, vagy elbizakodottságból, vagy valami külső nyomásnak engedve a kormány, lehetetlenséget akar megkisérleni, és ha törik vagy szakad, keresztülerőszakolni. (Igaz! TJgy van! a szélsobaloldalon.) Ezzel egyenesen fejjel a falnak vezeti a törvényhozást, holott a parlamenti tanácskozást a miniszterelnöknek kellene eredményteljessé tenni. (Igaz! TJgy van! a szélsobaloldalon.) A makacskodás teljesen holtpontra juttatta az ország ügyeit. Lássuk: ezekre nézve miképen állunk ? (Halljuk! Halljuk! a szélsobaloldalon.) Nincs költségvetés a folyó évre, pedig eljött már annak ideje, hogy a jövő költségvetésről is elkezdjünk gondoskodni. (Igaz! TJgy van! a szélsobaloldalon.) A vám- és kereskedelmi szerződések a külfölddel az év végén lejárnak, és még nincsen meg Ausztriával a rendezés, sem a vámszövetség irányában, sem esetleg az önálló vámterület felállítása irányában. (Igaz! TJgy van! a szélsobaloldalon.) Thaly Kálmán: Az első ne is legyen! Kossuth Ferencz: Autonóm vámtarifa nélkül a külállamokkal még csak meg sem kezdhetjük a tárgyalásokat az uj vám- és kereskedelmi szerződésekre vonatkozólag, és azért még sem tárgyalhatja az autonóm vámtarifát a ház, pedig mindenki tudja, hogy ez nehéz és bonyolult ügy, melynek megvizsgálása a legjobb akarattal is hosszú időt igényel. E mulasztás következése az lehet, hogy eljutunk az év végéhez és az ország nem lesz oly helyzetben, hogy a külállamokkal megköthesse az uj vám- és kereskedelmi szerződéseket; megtörténhetik tehát az, hogy teljesen izolálva maradunk a világ államai közt a vám- és kereskedelmi szerződések terén. (Igaz! TJgy van! a szélsobaloldalon.) Ez Ausztriának érdekében is lehet, mert ekkor bármily magas áron el lesznek adhatók Magyarországon az osztrák ipari czikkek, és bármily alacsony áron fogják megvehetni a mi nyersterményeinket Ausztriában, de Magyarországnak semmiképen nincs érdekében az, hogy az egész világgal vámbáboruba keveredjék. (Igaz! TJgy van! a szélsobaloldalon.) De a munkásságunkra várakoznak más fontos ügyek is, így pl. a beruházási törvény, a mely kenyeret adna a népnek; a tisztviselői fizetések rendezésére czélzó törvényjavaslat, melyre a tisztviselők rég tartanak igényt; a készfizetések megkezdésére czélzó javaslat, a koronaértékre vonatkozó törvény kiegészítésére és az érme- és pénzrendszerre vonatkozó egyezmény kiegészítésére vonatkozó javaslat; a gazdasági munkások helyzetének javítására czélzó javaslat; a Zemplén, TJgocsa, Sáros, Máramaros, Szatmár megyék, és Bihar egy részében ínséggel küzdő népnek segélyezésére czélzó intézkedések; a Temes—Bégavölgy ármentesitése ; a Béga szabályozása; a Dráva és Száva szabályozása ; a soroksári Dunaág szabályozása; az állattenyésztési alap kérdése; a közgazdasági alap dotálása; a telepítés és a parczellázás kérdése, a mely utóbbiakra az igen t. földmivelésügyi miniszter ur is hivatkozott már egy régebben történt felszólalásában; továbbá itt van a tengeri szabad hajózás, és a tengeri hajók építésének előmozdítása; a magyar polgári perrendtartásról szóló javaslat; az uzsoráról szóló javaslat; a székely-ügy. De nem folytatom tovább a felsorolást, mert az elmondottak is igazolják már azt az állításomat, hogy óriási halmaza az elvégzendő teendőknek nehezedik vállainkra; hogy ha már ma elkezdhetnénk ezekben az ügyekben dolgozni, még akkor is alig lennénk képesek az év végéig törvényhozói kötelességünknek megfelelni. (Igaz! TJgy van! a szélsőbaloldalon.} T. ház! Ezekből a szempontokból kiindulva, és mert a törvényenkivüli állapot máris túlságosan hosszura nyúlt, pedig nem tanácsos megmutatni a kényuralmi hajlamoknak azt, hogy miképen lehetséges Magyarországot törvényenkivüli állapotban kormányozni, (Igaz! TJgy van! a szélsobaloldalon.) mindennek következtében kénytelen vagyok az igen t. kormány elnökét felhívni arra, hogy további makacskoclás nélkül mozdítsa elő a kibontakozást a létező nehéz állapotokból. (Helyeslés a szélsobaloldalon.) Fontolja meg azt, hogy (Halljuk! Halljuk!) mi, a függetlenségi párt, nem adhatjuk fel azt a hagyományos álláspontot... Ivánka Oszkár: A technikai obstrukcziót! Kossuth Ferencz: Ivánka t. képviselőtársamhoz is szólok, mint ismert jó magyar hazafihoz, hogy mi nem adhatjuk fel azt a hagyományos álláspontot, melyet közel 400 év óta I elfoglalt a magyar országgyűlés, valahányszor