Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.

Ülésnapok - 1901-272

május 16-án, szombaton. 34 272. országos ülés 1903 czéljából az amerikai homestead intézményének létesítését, illetve hazai viszonyainkhoz való al­kalmazását kérik. Kérelmezik továbbá az adó­törvény oly módosítását, hogy a házi bútorok, az élelüii szerek, a feldolgozásra váró nyers­anyagok 400 korona erejéig a végrehajtás alól mentesittessenek, az öt holdnál kisebb birtokok elidegenítése meggátoltassék, az öt holdnál kisebb birtokok müveléséhez szükséges eszközök, a vetőmag a családtagok és az állatok lentartá­sára hat hónapon belül szükséges élelmiszerek a végrehajtás alól szintén mentesittessenek és adómentességben részesittessenek. Ezeket a kérvényeket a kérvényi bizottság, mint a már eló'zőleg benyújtott és a t. ház által a kérvényi bizottság javaslatához képest az előbbi sorjegyzékek alapján elintézett hasonló kérvényeket, a pénz-, igazság-, földmMelés- és kereskedelemügyi minisztereknek javasolja ki­adatni. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Elnök: KMan valaki hozzászólani a kér­vényi bizottság javaslatához ? Rákosi Viktor: Pártolólag adassanak ki Elnök: A mennyiben hozzászólni senki sem kMan, a vitát bezárom. Kérdem a t. ház tag­jait, méltóztatnak- e elfogadni a kérvényi bizott­ság javaslatát, igen vagy nem? ügy látom, hogy a t. ház egyhangúlag el­fogadja a kérvényi bizottság javaslatát, és e szerint a kérvények kiadatnak a pénz-, igazság-, földmMelés- és kereskedelemügyi minisztereknek. Gr. Teleki Sándor jegyző (olvassa): Zala vármegye, Egerváros, Tokaj-hegyaljai borterme­lők, rév-fülöpi népgyűlés, Székelyhíd, Enying, Bagamér, Hegyköz-Szent-Imre, Mád és Káp­talantóti községek, Veszprém th. város, Veszprém vármegye, Fülöpszállás, Ér-Endréd, Bihar-Dió­szeg, Bonyhád, Balatonkisszöllős, Vászoly, Nagy­Pécsely, Kemes-Pécsely, Tagyon, Tapolcza, Zánka, O-Büdavári, Alsó-Dörgicse, Pelső-Dörgicse. Kis­Dörgicse, Balaton-Kövesd, Csopak, Arács, Palóz­nak, Osicsó, Szent-Jakabfa, Szent-Antalfa és Szerencs községek, Kőszeg sz. kir. város, ver­seczi népgyűlés, Gyulakeszi, Lesencze-Istvánd, Lesencze-Németfalu és Lesencze-Tomaj községek az olasz borvám felemelése iránt kérvényeznek. Daróczy Aladár előadó: T. ház! A t. ház bizonyára jól méltóztatik emlékezni a mostani és az előző ülésszakok során benyújtott ama hasonló tárgyú kérvényekre, a melyek ugyan­csak az olasz borvám felemelése tárgyában nyúj­tattak be az igen t. képviselőházhoz. Ezek a kérvények ugyanabból az alapeszméből kiindulva, ugyanazzal a megokolással kérnek az olasz bor­vám felemelése iránt törvényhozási intézkedést. A kérvények indokait voltam bátor már az előző kérvények tárgyalása alkalmával itt, a t. ház színe előtt tüzetesen felsorolni, és igy engedje meg a t. ház, hogy a kérvények indo­kolásául azokra az indokokra mutassak rá, a melyek már az előbbieknek is benyújtási alap­jául szolgáltak. A. kérvényi bizottság a pénz-, kereskedelem- és földmMelésügyi miniszter urak­nak véleményezi a kérvényeknek a kiadását. (Helyeslés jobbfelöl.) Gr. Teleki Sándor jegyző: Ballagi Géza! Ballagi Géza: T. ház! A mikor a most bemutatott kérvényeket beterjesztették a ház­hoz, akkor még az olasz kereskedelmi szerződés, valamint az ezt kiegészítő klauzula érvényben volt. Azóta, a mint méltóztatnak tudni, a keres­kedelmi szerződést felmondották, természetesen az olasz borvám-klauzula is megszűnt, de azért a most említett kérvények egyáltalában nem vesztették el aktualitásukat. A mikor az igen t. miniszterelnök ur a múlt évi június 11-dikén itt a házban egy be­szedett tartott az olasz kereskedelmi szerződés és az olasz borvám-klauzula tárgyában, mondha­tom, hogy ebben a beszédben olyan nyilatkoza­tot tett, a mely a magyar bortermelő közönséget a a legteljesebb mértékben megnyugtatta. »Azok­kal a nagy áldozatokkal szemben, — igy szólt a többi közt, — melyeket a bortermelők hoz­tak, a melyeket az ország hozott a rekonstrukczió ügyében, hogy kiheverjük azon pusztításokat, a melyeket a filloxera okozott, a mellett a végte­len erőfeszítés mellett, a melylyel dolgozik a ma­gyar szőlőtermelő, lehetetlen a mai állapotot fentartani és lehetetlen kitenni az ország gazda­sági szervezetének jelentékeny és nagyfontosságú ágát annak, hogy ezzel az állapottal küzködjön, mert ezzel megküzdenie egyszerűen nem lehet.« Ez után a nyilatkozat után, azt hiszem, min­denki tisztában volt vele, hogy a kormány ismeri a hazai bortermelők helyzetét és szilár­dul el van tökélve ezen segíteni. Ha én ma mégis felszólalok az érdekükben, teszem ezt azért, mert az olasz kereskedelmi szerződés megújítása előtt állunk, ennek követ­keztében most van szükségük a gazdáknak leg­inkább a megnyugtatásra, hogy a végső kétségbe­esés erőt ne vegyen rajtuk. Molnár Jenő: ügy van! Ballagi Géza: Ezt a kérdést mindenesetre és pedig minél hamarább meg kell oldani, mert exisztencziális kérdés. Azt hiszem, hogy at. kép­viselőtársam arra is, a mit ezután mondok, azt fogja mondani, hogy ugy van. Miután ez a kér­dés exisztencziális kérdés, ennek következtében annak megoldását semmiféle obstrukczióval nem tanácsos megakadályozni . . . Molnár Jenő: Ugy van! Ballagi Géza: . . . mert nekem az a meg­győződésem, hogy abban az esetben, ha az ob­strukczió következtében ezen kérdésnek megol­dása elodáztatik, a bazai közvélemény minden­esetre el fogja ítélni már ezért t is az obstruk­cziót. (Zaj a szélsöbaloldalon.) Én azt hiszem, hogy e törvényhozás és a kormány, még ha hu­manitárius szempontból nem érezné is szükségét a százezreket fenyegető nyoIvorúság megszünte­tésének, erkölcsileg arra feltétlenül kötelezve volna. Igenis, a törvényhozást és a kormányt

Next

/
Oldalképek
Tartalom