Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.

Ülésnapok - 1901-284

június 4-én, csütörtökön. 289 284, országos ülés 1903 különösen sok országgyűlési képviselővel történt az, hogy kihagyták a lajstromból. Én a dologról jelentést tétettem magam" nak a központi választmány elnöke által, a kinek — mint méltóztatnak tudni — hivatalból is kötelessége az összeírás egész müveletét vezetni. Ezen jelentésből és a hozzám beküldött aktákból arról győződtem meg, hogy az tökéletesen igaz, hogy a VIII.. kerületben a mostan folyó összeírás alkalmából 8864 választó íratott össze, 2327-tel kevesebb, mint a múlt évben, mert ennyit talált az összeíró küldöttség kihagyandónak. Az 1899-ik évi törvénynek rendelkezése szerint ezek részére a kihagyás tényét feltüntető értesítést meg kellett volna küldeni, illetőleg azt nekik kézbesíteni kellett volna. Az összeíró küldöttség részéről ki is állíttatott az értesítés mindazok részére, a kik kihagyattak a választói névjegyzékből. A. választók nagyobb számban azért maradtak ki ezen kerületben a névjegyzékből, mert — mint méltóztatnak tudni — a lakásváltoztatás, illetőleg az egyik kerületből a másikba való költözködés— kiváltott,a hol a kerületek határai majdnem összefolynak, mint a fővárosban — sokszor magával hozza, hogy néha egész tömegesen jönnek ki választók az egyik kerületből és jutnak a másik kerületbe; igyazután az előző kerületben sokan kimaradnak, de ezek másutt lesznek felvéve. Azután pedig egyesek felhagynak a telepükkel, elhagyják üzletüket stb., szóval ezek azok az okok, a miért ezen kerületben a választók névjegyzékéből ezúttal sokkal több választó maradt ki, mint a múlt évben. Azonban ezek másutt ismét felvehetők a választók névjegyzékébe. Mint méltóztatnak tudni, ha valaki ki is hagyatott a választói lisztából, a törvény megadja neki a kellő utat és módot arra, hogy, ha választói jogosultsága van, reklamáczió folytán választói jogát, illetőleg az összeíráshoz való jogosultságát bebizonyíthassa, és a választói névjegyzékbe való felvételét kérhesse. Hogy az összeíró küldöttség nem pártatlanul járt volna el, azt nagyon nehéz feltenni, valamint alig tehető fel, hogy főleg képviselőket is hagytak volna ki. Kubik Béla: Hiszen Barabást is kihagyták! (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Nagyon nehéz, t. képviselőház, azt feltenni, hogy az összeíró küldöttség ne járt volna el pártatlanul! nem is tudtam ezt eddig konstatálni, mert a választói liszták közzététel czéljából eddig nem voltak felküldhetők, hanem utólag fogom konstatálni, vájjon csakugyan ugy van-e? (Általános helyeslés.) De hogy nem rosszakaratból történt a kihagyás, az abból a jelentésből is kiderül, a melyet az összeíró küldöttség elnökének jelentése alapján a központi választmány elnöke tett. Azt sem szabad, ismétlem, elfelejteni, hogy ez a kihagyás nem KÍPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XVI. KÖTET. azt jelenti, hogy az illető elveszti választó jogosultságát, mert módjában áll a reklamáczió. A baj ottan van — és ebben igaza van Olay Lajos t. képviselő urnak, — hogy a kézbesítés nem történt szabályszerűen; már pedig ha az illető, a kit a lisztából kihagytak, nincs azon helyzetben, hogy értesülést nyerhessen arról, hogy kihagyták — én magam is voltam egyszer igy — vagyis, ha nem kézbesitik neki az erről szóló értesítést, akkor nincs is módjában reklamálni. (Igaz! Ugy van! a jobb- és a baloldalon.) A főbaj tehát ottan van, hogy a kézbesités nem történt meg a kellő időben és a kellő /nódon. Én konstatáltattam, — szigorú vizsgálat után maga a polgármester ur tette e jelentést'— hogy az értesítések közül 1024, mint kézbesithetetlen, az elöljáróság által nem kézbesittetett, pedig abban az 1024-ben 168 olyan értesítés volt, a melyen az illetőnek hivatali állása közelebbről is meg volt jelölve, sőt rajta volt az illetőnek uj lakása is. Ez kétségtelen mulasztás és én utasítottam a központi választmányt, hogy ezentúl szigorúbban ellenőrizze ezt a kézbesítési ügyet s vonja felelőségre és büntesse a törvény szigorával azokat, a kik e mulasztást elkövették. Ezt van szerencsém a képviselő urnak válaszolni; kérem, méltóztassék e választ tudomásul venni. (Helyeslés a jobboldalon.) Olay Lajos: T. ház! Nagyon sajnálom, de nem vehetem tudomásul a t. belügyminiszter ur válaszát. (Helyeslés) a szélsőbaloldalion. Zaj a jobboldalon.) Kubik Béla: Tiszta dolog! Indítottak volna csak néhány fegyelmit, majd tudnák kötelességüket ! Széll Kálmán miniszterelnök: Nem méltóztatott hallani, hogy elrendeltem a felelőségre vonást? Hiszen fel nem akasztathatom őket. (Zaj. Elnök csenget. Felkiáltásokéi szélsobaloldalon: Fegyelmit a nyakukba!) Én elrendeltem, most ők folytatják. Ezt nem lehet máskép csinálni! Oiay Lajos: Én szívesen veszem tudomásul a t. belügyminiszter urnak azt a kijelentését, hogy mint utólagosan mondja, a fegyelmi eljárást elrendelte, de engedelmet kérek, itt egy kétségtelen visszaélés lett bejelentve, a mely legalább is szándékos, rosszakaratú. A miniszterelnök ur egyik legszebb intézkedése az volt, hogy az adó le nem fizetése miatt választó a névjegyzékbői többé ki nem hagyható, s hogy az a választó, ki jogától megfosztatik, ezen megfosztásról értesítendő, hogy jogorvoslattal élhessen. Hát, t. miniszter ur, én pl. ügyvédi diplomám alapján lettem a névjegyzékbe bevéve. Nem a magam személyéről beszélek most, mert hiszen fel vagyok véve Szabadkán és még egyebütt is, de azt hiszem, hogy engem mint ügyvédet nem volt szabad kihagyni, és maga ez a kihagyás törvényszegés, visszaélés és igy büntetést érdemel. Sokan vannak olyanok, a kik 37