Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.

Ülésnapok - 1901-284

276 284. országos ülés 1U03 június 4-én, csütörtökön. törvény és igazság jelszavak alatt, kijelentései­vel, az országnak adott ünnepélyes Ígéreteivel szemben, belevezette a nemzetet, hogyan fog kivezetni bennünket és az országot ? Széll Kálmán miniszterelnök: Abból, a mit önök csináltak! Babó Mihály: Mi nem újságokkal akarjuk a t. miniszterelnök urat traktálni, mi fel akar­juk tárni a miniszterelnök urnak és a kor­mánynak az igazságokat, fel akarjuk tárni az ország jogosult érdekeit, a melyeket ily durván megsérteni alkotmányos minisztériumnak nem volt joga. (Élénk tetszés és helyeslés a szélső­baloldalon.) Azt kérdezem a t. miniszterelnök úrtól ezek után, vájjon komolyságra mutat-e a kor­mány és a miniszterelnök ur részéről, a midőn azt mondja: tehát nem kívánok semmit, ne csi­náljanak ezzel a javaslattal semmit? Hiszen, t. miniszterelnök ur, ha a felügyelete és ellenőrzése alatt álló akármelyik közigazgatási tisztviselő és hatóság egy hozzá intézett beadványra azt mon­daná, hogy majd máskor fogok határozni: fel­tételezem a t. miniszterelnök úrról, hogy azt a hatóságot a maga törvényes útja és módja szerint rászorítaná a határozásra s kitanítaná, hogy nincs joga elodázni a határozatokat, köte­lessége jobbra vagy balra dönteni. így tehát a t. miniszterelnök urnak az önmaga javaslatát nem szabad a komolyságtól megfosztani ós azt mondani, hogy ne határozzunk, majd máskor határozunk. Széll Kálmán miniszterelnök : A kinyomatás országos kérdésében! Babó Mihály: De, t. miniszterelnök ur, mi is hallottuk ám ezt az ön ajkáról már nem egyszer, hogy csak a kinyomatásról van szó. Hát mondja meg a t. miniszterelnök ur, ha ki­nyomatni sem kívánja, mi értelme van annak, hogy ez a javaslat a ház asztalán fekszik? Hát van-e szubstrátuma a most hozandó határozat­nak ? Nincs, jogilag megszűnt. A t. miniszter­elnök ur, a formulák atyamestere, jól tudhatja, hogy akkor a leghelyesebb a jelentést vissza­vonni, mert erre nézve határozatot hozni épen a miniszterelnök ur kijelentése következtében képtelenség. T. miniszterelnök ur, mi is kíváncsiak vol­nánk arra az újságra, ha hallanók a miniszter­elnök úrtól, hogy vájjon akkor, a mikor nem kíván erre nézve intézkedést, miért tartja szük­ségesnek, hogy az országnak drága idejét és sok pénzét igénybe vegye azzal, hogy ezzel a kér­déssel foglalkoznunk kell. Erre adjon feleletet a miniszterelnök ur és akkor meglehet, hogy arra a feleletre ujabb és ujabb érvekkel fogunk szolgálni a miniszterelnök urnak. (Ugy van! Ugy van ! a szélsőbal oldalon.) De még sérelmesebb a miniszterelnök ur­nak az az eljárása, a midőn ide az állami szám­vevőszék jelentését bemutatta. Határozottan tör­vényellenes, törvénysértő az állami számvevőszék eljárása. A t. miniszterelnök urnak és a minisz­tertanácsnak, a mely e tekintetben természete­sen a törvény értelmében a számvevőszékkel szemben felelős, nem lett volna szabad meg­tűrnie, megengednie, hogy az a jelentés ide a ház asztalára jöjjön olyan alakban, olyan minő­ségben, olyan időről keltezve, a mely időről kel­tezve és a milyen alakban az ide terjesztetett. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Mert az nem újság, a mit mondani fogok — nincs a nap alatt semmi újság, a mi igaz­ság, — és azt gondolom, nem fogja megezáfolni a túloldalról senki, a midőn azt állítom, hogy hazánk alkotmányos elvének és alkotmánya leg­főbb biztositékának képzelte mindenkor a tör­vényhozás azt, hogy a költségvetési törvény megállapítása oly előfeltételek és következmé­nyekhez van kötve, a melyekhez a mi törvé­nyeink kötötték és kötik. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Nevezetesen az 1848 : IV. tör­vény czikk 6. §-a egyenesen a legalkotmányosabb kérdéssel, egyenesen az országgyűlés feloszlatásá­val kapcsolja össze a nemzetnek ezen evidens jogát. De ott van az 1867 : X. törvényezikk, a mely parancsolólag előírja azt, hogy az állami költségvetésnek ol}an időben kell előterjesztet­nie, hogy ez az év végéig, a melyben előterjesz­tetik és azon január l-jét megelőzőleg, a melyre szólani fog, letárgyalható legyen. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon^) Tehát nemcsak cselek­véssel, de mulasztással is tönkre lehet tenni az országot. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Önök, t. miniszterelnök ur és t. kormány, nem gondoltak arra, hogy az a törvényjavaslat, a mely az állami költségvetésről szól, idejekorán, oly időben terjesztessék be, hogy az a múlt év deczember 31-éig a képviselőház és a főrendi­ház által letárgyaltathassék. (Helyeslés a szélsö­baloldalon.) És t. képviselőház, mi történt ? Az őszinte­ségnek és a kormány helyes intenczióinak bizo­nyítására? Az történt, hogy a t. miniszter­elnök ur és a kormány idejön egy törvényjavas­lattal, a melyben felhatalmazást kér, hogy az előző évi költségvetés alapján a négy első hó­napban a bevételeket és kiadásokat felvehesse, illetőleg kiadhassa, mert nem volt kilátás arra, hogy múlt évi deczember 31-éig az 1903. évi költségvetés elkészüljön. r A törvényhozás meg­adta a felhatalmazást. És arra fordította a t. kormány az időt, azzal foglalkoztatta ezt a házat, hogy a költségvetést tárgyalja, a mely­nek érdekében a felhatalmazást kérte? Őszinte, igazi és megnyugtató eljárás és politika-e az, t. képviselőház, hogy a megalkotott törvényt maga a kormány játszsza ki egyenesen? (Igaz! Uqy van ! a szélsöbaloldalon.) Megengedett és helyes dolog az, t. képviselőház, és vájjon a kormány helyes törekvésére és komoly akaratára vall-e az, hogyha egy kormány a törvényben meg­szabott kötelességeknek teljesítésétől megfosztja

Next

/
Oldalképek
Tartalom