Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.

Ülésnapok - 1901-283

264 283: országos ülés 1903 június 3-án, szerdán. (Zaj.)kettő ellene volt,egyik különvéleményt adott. Előttem van, méltóztassék megengedni, én minden oldalról a teljes igazságot akarom gyakorolni. Vázsonyi Vilmos: Nehéz lesz! Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: Nem lehet azt mondani, hogy az illető tanárok besúgtak, denuncziáltak, mert hiszen jegyzőkönyvükben ők is kijelentették, hogy az ügyet teljes nyilvánosságra hozzák. Szüllő Géza: Nem denuncziánsok! Wlassics, Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: Átadták továbbá jelentésüket az illető tanárnak is, hogy arra nézve tegye meg nyilatkozatát, ki hasonlóan nyilvánosan tette meg, mint ők tették, nyilatkozatát. Épen azért helyezek erre a körülményre súlyt, mert további eljárásomra nézve, azt hiszem, kellő alapul és igazolásul fog szolgálni. (Helyeslés a jobboldalon.) Ismételve mondom, nem denuncziáltak, — ez a kifejezés nem illik reájuk — hanem ily módon, a mint mondtam, tették meg jelentésüket, sőt megtorló intézkedéseket épen nem hoztak javaslatba. Vázsonyi Vilmos: Tehát nyilvános denuncziáczió! Zboray Miklós: És ez a felszólalás? Szabadkőműves-manőver. (Zaj a szélsőbal oldalon.) Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: A vádiratot a t. képviselő ur nagyjában ismertette. Én a vádirattal foglalkozom, a tanár ur védirata is nyilvánosságra került. Itt van az is a kezemben és ebben a tanár ur a következőket mondja: (Halljuk ! Halljuk !) »A mit azonban a felterjesztésben magamra nézve a legsérelmesebbnek találok, az imputáczió, mintha szóbanforgó értekezésein a hazai alkotmány alapeszméivel helyezkednék ellentétbe. Én értekezésemben a szoeziológiának egyik legáltalánosabb kérdésével foglalkozom, a felterjesztés pedig folyton-folyvást ugy foglalkozik értekezésemmel, mintha az a tételes jognak megtámadása volna«. Bartha Ferencz: Ez a ferdítés! Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: Ebben igazat adok az interpellácziót beterjesztett t. képviselő urnak. Mikor a fennálló intézményekről szól a nagyváradi 5 tanár ur felterjesztése, oda van téve, hogy például a monarchikus állam. A ki ezt olvassa, tényleg azt hiheti, hogy Somló tanár ur maga is igy vélekedett, hogy a példát Somló tanár hozta fel. Vészi József: Ez teszi denuncziáczióvá! Rosszhiszeműség! Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: Méltóztatnak látni, hogy teljesen objektíve szólok. Vészi József: Itt a feljelentés rosszhiszeműsége ! Szatmári IVlór: Pedig jogakadémiai tanároktól szabatosságot várunk! Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: Zárjelbe tették a péklát. Továbbá igy folytatja a vádirat: »Ugyanily értelme volna, ha Kantnak vagy Hegelnek valamely jogfilozófiai dolgozatát bírálná valaki a magyar tételes jog szempontjából. Hiszen, ha ez az álláspont helyes volna, akkor hazafiatlanság volna egyáltalában jogfilozófiát, politikát, vagy szocziológiát és nemzetgazdaságtant művelni, mert ezek a tudományok az állam és társadalom intézményeinek vizsgálatánál nem egy adott tételes jogot tartván szem előtt, a felterjesztésben használt értelmezés szerint azonnal összeütközésbe kell, hogy kerüljenek mindennemű állam jogrendjével. Ha valaki például Sinith Ádám iskoláját követve, individualista álláspontra helyezkednék és az államnak a gazdasági életbe való beavatkozását helytelennek mondaná, akkor a felterjesztésben követett gondolatmenet szerint rögtön azzal vádolhatnók az illetőt, hogy becsmérlője a hazai alkotmánynak, ellentétbe helyezkedik a magyar jogrenddel és a nemzetnek királyával egyetemben hozott törvényeinek nagy részét kárhozatosnak mondja. A felterjesztés következtetései egészükben erre a mintára készültek. Én tehát a legmélyebb tisztelettel tiltakozom az ellen az imputáczió ellen, mintha az értekezésemben foglalt tételek bármi tekintetben is ellentétben állanának alkotmányunk alapjaival, még akkor is. ha a katedráról hirdettem volna azt, a minek csak egy szaklap hasábjain adtam kifejezést és egyáltalában még csak el sem tudom képzelni, hogyan hathatna zavarólag az én, nem is a jogakadémián tartott előadásom a magyar tételes jog tanítására, amikor még saját magamat sem zavart és a dolog természete szerint nem is zavarhatott soha egyetlen pillanatig sem, a tételes magyar közjog hü előadásában.* Tehát, t. ház, ő igenis szocziológiai általános tanokat hirdet, Spencer filozófiáját. (Zaj balfelöl,) Én meg vagyok győződve, hogy a belgiumi kath. egyetemeken Spencer filozófiáját szintén tanítják. Vészi József: A freiburgin is! Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: És igy, ha valaki azt állítja, hogy a mai intézmények változásoknak lesznek kitéve, ebből aztán azt a következtetést vonni nem lehet, hogy az illető tanár minden alkotmányos tételünket, minden alkotmányos intézményünket fel akarja forgatni, mert akkor valóban nem lehetne tudományt tanítani és azt állítani, hogy minden fejlődik. (Helyeslés jobbfelöl és a szélsöbaloldalon.) A tudomány tanításához a kutatás szabadsága feltétlenül szükséges. (Élénk helyeslés jobbfelel és a szélsobaloldalon.) Már most — mivel tartozom az ország minden körét, mely ez iránt érdeklődéssel viseltetik, lehetőleg megnyugtatni — tegyük fel, hogy ezek az ő tanai a katedrán hirdettetnek és nap-nap mellett hirdettetnek. Én akkor sem látok a magam részéről abban veszedelmet, mert nem