Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.

Ülésnapok - 1901-283

285. országos ülés 1903 akkor is, ha az egész ház itt van; (Tetszés a szásöbaloldalon.) ez reám semmi befolyással nem bir. De hiszen a miniszterelnök ur politikájá­hoz, a passzív rezisztencziához hozzátartozik az, hogy a t. kormánypárti képviselő urak a pasz­sziv rezisztencziában lévén, a ház üléseit nem látogatják, (ügy van! Ugy van! a szélsőbal­oldalon.) De különben úgyis tudjuk — Vázsonyi Vilmos, t. képviselőtársam ezt sokkal ékesebben elmondotta, mint én el tudnám mondani — hogy hiszen mi itt, akik nehéz kötelességet tel­jesítünk, tulajdonképen csak falra borsót hányunk, mert a kapaczitáczió ebben a házban ki van zárva. (Ugy van! Ugy van! a szélsö­baloldalon.) Ha a kormány egy törvényjavaslat­tal jön ide, tudja biztosan, hogy az ő pártjának tagjai azt ugy, a miképen behozta, a ház asz­talára tette, minden meggondolás nélkül, min­den lelkiismereti furdalás nélkül meg fogják szavazni, egyedül azon óriási bizalom által ve­zéreltetve, a melylyel kormányunk iránt visel­tetnek. (Ugy van! Ugy van! a széhőbalol­dalon.) Ott, a hol mint nálunk, a többség a kor­mány kifolyása és nem — mint más alkotmá­nyos államokban — a kormány a többség ki­folyása, ott a többség a szülők iránti szeretet melegével ragaszkodik ahhoz, a ki őt nemzette, a ki neki életet adott és a ki őt fentartja. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon,) T. képviselőház! Az imént szó esett a megyéknek feliratairól, azon kérvényekről, a melyek a házhoz érkeznek nap-nap után, és a melyeknek egyrésze az obtsrukcziót elitéli, más tekintélyes része pedig arra 'kéri a házat, hogy végre a normális tanácskozási rend állittassék helyre. Egry Béla: Az egyik megrendelt, a másik meg nem rendelt nyilatkozat! Nessi Pál: De én tudok törvényhatóságo­kat, a melyek sem az egyikhez, sem a másikhoz nem tartoznak; ott van pl. Somogy- és Heves­megye hazafias közönsége, a mely sem az egyi­ket, sem a másikat nem fogadta el, a mely egyszerűen napirendre tért e kérdések felett, azon helyes alkotmányos elhatározásból kifolyó­lag, hogy ezen nagy vitát a képviselőház párt­jaira bízza és megbízik abban, hogy a képvi­selőház bölcsesége meg fogja találni az utat és módot arra, miképen lesz befejezhető ezen fon­tos, alkotmányos jogokért folyó nagy küzdelem. (Ugy van! Ugy van! a szásöbaloldalon.) Nem szükséges mondanom, hogy mindenben osztom az előttem felszólalt Ugron Grábor t. képviselőtársam fejtegetéseit; osztom, mert én is ugy vagyok meggyőződve, hogy ide a ház elé egy határozat csak akkor hozható, a megye­gyülésből csak akkor expediálható és továbbit­ható, hogyha az a határozat már önmagában véve teljesen befejezett, ahhoz semmi kétség többé nem férhet, az többé meg nem feleb­bezhető. június 3-án, szerdán. 249 T. képviselőház! A legfurcsább helyzetben vagyunk ezen kérvényekkel szemben, akkor, mi­dőn ezen kérvényeket azon nagy buzgóságtól vezetve, a mely a mai vezetők lelkét elfogja, ide felküldik a képviselőházhoz, és megtörténik az, a mint megtörtént akárhány ilyen bizalmi fel­irattal, hogy az megfelebbeztetik; mi tehát tu­domásul veszünk olyan határozatot, a mely felebbezés alatt áll, a mely nem befejezett do­log, a mely nem jogerős, a mely esetleg a meg­semmisítés veszélyének ki van téve, és tekint­jük azt olyannak, mintha ez minden tekintet­ben mérvadó, minden tekintetben helyes, befejezett és alkotmányos dolog volna. ÉQ tehát okvetlenül szükségesnek tartom azt, hogy megtaláljuk módját annak, hogy ezen hamis helyzet ne állhasson elő. Módját kell ke­resni annak, hogy a jóváhagyás végett felter­jesztendő megyei határozatoknál bevárandó le­gyen az a határidő, mig azok jogerősökké lesznek, és csak akkor, ha sem kifogás, sem felebbezés be nem adatott, tehát ha a határozat jogerős, akkor terjesztessék ide a ház elé. (Elénk he­lyeslés a szélsőbaloldalon.) Hogy a háznak eddig ellenkező volt a gyakorlata, ez preczedensül nem szolgálhat, és ha ilyen volt a gyakorlat, azért volt ilyen, mert az ellen soha felszólalás nem történt, a mi azonban nem zárja ki azt, hogy most, midőn ezeket a hiányokat észreveszszük, azok ne orvosoltassanak. (Helyeslés a szélsőbal­oldalon.) A mi különben ezeket a feliratokat illeti, a ki ismeri a mi törvényhatósági életünket, is­meri a törvényhatósági közgyűlések lefolyását, ismeri azokat az elemeket, a melyekből a tör­vényhatósági bizottság alakul, ezekre a megren­delt feliratokra semmit sem fog adni, (Ugy van ! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) annál kevésbbé, mert ezek a törvényhatóságok tulajdonképen csak önmagukat hazudtolják meg, önmagukat czáfolják meg; hiszen alig néhány hónappal előbb azért lelkesedtek, a miért mi küzdünk. Kecskeméthy Ferencz; Akkor az egyszer megemberelték magukat! Nessi Páí: De a törvényhatóságok leg­nagyobb része, a melyek felírtak a képviselő­házhoz, nem is azt mondja, a mit a hírlapok irnak, hogy az obstrukczió ellen foglalnak ál­lást, hogy elitélik a kisebbségnek hazafias küz­delmét, a melyet mi folytatunk ebben a ház­ban, mert a legnagyobb része bölcsen arra kéri a képviselőházat, hogy végre állítsa helyre az alkotmányos rendet. Ez a kérés épugy szól az egyik oldalnak, mint a másiknak, sőt én azt tartom, hogy sokkal inkább szól az uralkodó pártnak, a melynek módjában, hatalmában áll a törvényes rendet helyreállítani, (Ugy van! Ugy van! a szásöbaloldalon,) annál is inkább, mert hiszen lojálisabb ellenzéket a mainál még csak képzelni sem lehet, lojálisabb ellenzéket még csak kinevezni sem lehetne, mert hisz az ellenzék maga felajánlja a kibontakozásnak, a KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XVI. KÖTET. 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom