Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.
Ülésnapok - 1901-282
230 282. országos ülés 1903 nalinak és követelések teljesítésének nem tekintjük ám még a vezényszó, jelvény és intézetek dolgát sem, (Mozgás a jobboldalon.) de azt hiszem, hogy az ez idei bonyodalmak meg lennének szüntethetők azzal, ha a korona tanácsosai részéről a nemzet ezen kétségtelen jogai iránt teljes tiszteletet látnánk; akkor a mai bonyodalmak eltüntethetők lennének, és egyelőre a nemzet nyugalma helyreállana. Mi azért nagy missziónkat azontúl is teljesíteni fogjuk, de a mai bonyodalomnak ily módon vége lehetne. Ismétlem, ez a mi nézetünk, ez a mi álláspontunk és erről mi le nem tehetünk sem az önök kedvéért, sem a korona kedvéért, mert ez nemzetünk iránt való legelemibb kötelességünk. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Különben nem igaz, hogy nem követeltük jogaink érvényesítését. Hogy Mocsáry, Irányi, Simonyi t. egykori barátaim, mikor, miként emlegették ezeket a kérdéseket, annak bizony nem volt időm utánanézni, de határozottan emlékszem, hogy a magyar nyelvnek a hadseregben való jogát, a magyar jelvényeknek és tisztikarnak a jogát én magam is hangsúlyoztam 1889-ben. Thaly Kálmán: 1878 óta magam is Isten tudja hányszor hangsúlyoztam. Eötvös Károly: Es igen jól emlékszem, hogy ezen a helyen, a hol most vagyok, illetőleg az ennek megfelelő helyen a másik házban, a Greven-ezred egykori folyamodványát is felolvastam annak igazolására, hogy száz évvel ezelőtt ez a nemzet ugyanúgy vélekedett, és száz év óta szakadatlanul ugy, mint most. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) De hát, t. ház, ha 37 esztendő óta a nemzet nem emelte volna fel szavát, ha vezetői talán gyöngék lettek volna, talán politikai bölcseség által vezéreltetve ezt nem látták volna czélszerünek, vagy bármely okból nem tettek volna eleget kötelességüknek, (Zaj a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! a baloldalon. Felkiáltások: Helyre!) abból mi következnék? Tegnap egy szót használt az én t. képviselőtársam, mondván, hogy az ő okfejtésének tengelye micsoda. Hát ha 37 év óta a törvényhozás elmulasztotta volna egy nagy nemzeti jognak az érvényesülését követelni, ugy a képviselő ur okfejtésének tengelye azt hozná magával, hogy ujabb 37 évig is elmulaszsza? A képviselő ur okfejtésének tengelyéből az következnék, hogy most már, ha 37 év óta elmulasztottuk kötelességünket, egy perczig sem szabad, hogy tovább tűrjünk, egy perczig sem szabad, hogy valamely kormánynak, a korona valamely tanácsosainak megengedjük, hogy a nemzetnek ezt az utálatos sérelmét továbbra is fentartsák. (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Aztán meg t. képviselőtársam, ha Simonyi Ernő és Irányi Dániel, a kikről kegyelettel emlékszik meg a képviselő ur, a kiknek működését mi tiszteletben tartjuk és a kiknek emlékét mindig megtiszteljük, ha ezek el is mulasztották volna a nemzet jogának május 29-én, pénteken. követeiébét, a mit nem tettek, sőt, ha ellenkezőleg nyilatkoztak is volna, az sem lehetne reánk nézve irányadó. Minálunk — és e tekintetben hiába hivatkoznék valaki még Deák Ferenczre, még Kossuth Lajosra is, ha ugyan hivatkozhatnék, hiába hivatkoznék az elmúlt időknek akármelyik nagyságára, — a nemzet élete felett való őrködés nem dogmatika. Hogy Johannes Chrisostomus, Johannes Damascenus és Sanctus Augustinus mit mondtak valamikor és mit nem mondtak valamikor, az minket nem érint. (Ugy van! a bal- és szélsöbaloldalon.) Mi a nemzet érdekéből, méltóságából és becsületéből indulunk ki. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Akármit beszéltek vagy nem beszéltek valamikor azok a nagyok, t azok a szentek, és azok a hitvallók, az ránk nézve dogmatikai erővel nem bír. (Ugy van ! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Ők is hiába beszéltek, mert ma is vannak megtört szivek; ma is vannak beteg testek és beteg lelkek; ma is vannak siró árvák, és üldözött síró özvegyek; ma is van nyoIvorúság a földön és ma sem teljes a mennybéli üdvösség. Akármit beszéltek azok a szentek, és akármit cselekedtek vagy mulasztottak a mi politikai multunk vezérférfiai; a nemzetnek ez a sérelme ma is fennáll, (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) és mi igenis fogadást tettünk arra, hogy mi ennek a sérelemnek változatlanul tovább való fentartását meg nem engedjük. (Elénk helyeslés, taps és éljenzés a szélsöbaloldalon.) Nem engedjük meg, akármi következzék is be; akár ez a kabinet marad, akár uj kabinet jő, akármi történjék Maczedóniában meg Szicziliában, (Derültség.) ezen nemzeti sérelem fentartását, a nemzet örökös arczulütését, a r nemzet meggyalázását tovább nem tűrjük. (Élénk tetszés, éljenzés és taps a szélsöbaloldalon^) Beszélhetnek önök akármiféle nemzeti szerencsétlenségről, ezzel reánk nem hatnak, mert nekünk elég 36 esztendő tapasztalata, — különösen az utolsó 28 esztendőé — elég arra, hogy hacsak gyáván, hacsak alávaló módon törvényhozói kötelességünket megsérteni nem akarjuk, belássuk, hogy ebből engednünk nem szabad. (Elénk helyeslés és taps a szélsöbaloldalon.) Elnök (csenget): Kérnem kell a képviselő urat, méltóztassék egy kissé parlamentáriasabb kifejezéseket használni! (Zajos felkiáltások a szélsöbaloldalon: Miért ? Miért ? Rólunk mondta!) Rákosi Viktor: Feltételesen mondta, de igaza van! (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Polczner Jenő: Azt mondta, hogy mi lennénk gyávák, ha engednénk! Igazat mondott! Éljen Eötvös Károly! (Elénk éljenzés a szélsöbaloldalon.) Eötvös Károly: T. ház! Épen mondani akartam azt, hogy én tisztelettel elismerem a többség álláspontját, s a többség tagjainak arra vonatkozó észjárását. Nekik részben más a fel-