Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.

Ülésnapok - 1901-280

280. országos ülés 1903 május 27-én, szerdán. 187 A jegyzőválasztás dolgában, mely nem az én dolgom, az elnökség annak idején, mikor jónak véli, megteszi majd az előterjesztést. A főrendiház tagjainak összeférhetlenségére vonatkozó törvényjavaslatot beadtam, mert a törvény erre kötelezett, és abban a perczben, a mikor azt látom, bogy kilátás van rá, hogy a ház ezt a javaslatot tárgyalni fogja, sietni fogok egy bizottság kiküldését kérni, addig nincs rá szükség. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: T. ház! Az elnöki javaslattal szem­ben, a mely a mai ülés tárgyait akarja a hol­napi ülésnek napirendjére tűzetni, Lengyel kép­viselő ur indítványt terjesztett be, a mely szerint a mentelmi ügyeket és a jegyzőválasztást kéri a holnapi ülés napirendjére kitüzetni és a főrendi­ház tagjainak összeférhetlenségére vonatkozó törvényjavaslat iránti intézkedés tárgyában akarja a háznak határozatát provokálni. Nekem csak az a megjegyzésem van, hogy én nem mondtam azt, hogy a jegyzőválasztás iránt intézkedni kizárólag az elnökségnek joga volna, én csak azt mondtam, hogy talán czél­szerü és ildomos, ha e tekintetben a ház az elnökségre bízza a javaslattételt. Én nem kizárólagos jogot, csak az állásból folyó némi bizalmat kértem e kérdésben. Minthogy szavazásra kell feltennem a kér­dést, kérem azon képviselő urakat, a kik a holnapi ülés napirendjére nézve az elnöki javaslatot fo­gadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A többség az elnöki javaslatot elfogadja. Kubik Béla: Hozzá vagyunk ehhez szokva! Elnök: Most áttérünk az interpellácziók meghallgatására, még pedig a sorrend némileg megváltozik, a mennyiben Nessi Pál képviselő ur engem arra kért, hogy az őinterpelláczióját ne elsőnek, a mint sorrend szerint következnék, ha­nem a többi interpellácziók előterjesztése után tehesse meg. E szerint most elsőnek következik Neményi Ambrus interpellácziója a kormány­elnökhöz a Csehországban a magyar liszt ellen folytatott agitáczió tárgyában. Neményi Ambrus: T. képviselőház! F. hó 15-én az összes cseh lapokban a »cseh közvéle­ményhez« intézett felhívás jelent meg, a mely a magyar lisztnek Csehországból való bojkottálá­sát czélozza. Hogy ezen a cseh közvéleményhez intézett felhívás jelentőségét és irányát némileg megvilágítsam, leszek bátor a felhívásnak né­mely passzusát felolvasni, egyúttal a felhívás aláíróinak névsorát is bemutatni. (Halljuk! Ralijuk!) A felhívás bevezető sorai a következők (olvassa): »A világverseny mellett, mely a mező­gazdasági termények és gyártmányok árát eddig még meg nem ért mértékre csökkentette, főleg a magyar minden lehetséges eszközzel támoga­tott verseny károsít érzékenyen bennünket, sőt, közvetlenül a megsemmisítéssel is fenyeget, és következményeiben oly gazdasági harezot idéz fel, kMált a molnárok, pékek és mezőgazdák kö­zött, a mely még veszedelmesebbé látszik válni, mint az ok maga.« Azután így folytatja (ol­vassa) : »Ha a magyar liszt versenye már most is romboló hatású földmMelésünkre nézve, hová fogunk jutni, mikor ^a brüsszeli egyezmény kö­vetkeztében a ezukorgyártás és az uj német vá­mok következtében az árpakMitel csökkenése várható!« Következik több erős támadás a ma­gyar behozatal ellen, aztán következőképen fejezi be felhívását (olvassa): »A közvélemény támo­gassa egyesülésünket, a mely a hazai tulajdont és munkát kívánja megvédeni a kétségbeesett és egyenlőtlen harezban, és támogasson bennünket az idegen versenynyel való küzdésben, valamint a harezban azok ellen, a kik minket igazságos küzdelmünkben itthon esetleg elárulnának.* Bartha Miklós: Ezt tanuljuk meg! Neményi Ambrus: Aláirta a cseh királyság országos mezőgazdasági tanácsának cseh osz­tálya, élén az elnöke és alelnöke, a cseh orszá­gos mezőgazdasági tanácsosok egyesületének veze­tősége, továbbá a cseh királyság központi mező­gazdasági társaság elnöke, herczeg Schwarzenberg. T. ház! A cseh kir. orsz. mezőgazdasági tanács olyan országos intézmény, a melyet az 1891-iki cseh tartományi törvény létesített, a melynek elnökeit és alelnökeit a császár nevezi ki. A tanács két osztályra, egy cseh és egy né­met osztályra oszlik, és ezeknek az osztályoknak elnökeit és alelnökeit szintén a császár erősiti meg állásaikban. Világos ebből, t. ház, hogy a magyar liszt bojkottálására irányuló felhívást hatósági jelleggel bíró testületek, és ezen testü­letek elnökei hMatalos tekintélyükkel támogat­ják. Nemcsak támogatják, hanem, minthogy el­sőknek írják alá, feltehető, hogy egyenesen kez­deményezik. A mikor, t. ház, ezt az ügyet a ház színe elé hozom, kérdésemet a kormányel­nök úrhoz intézem azért, mert felfogásom sze­rint olyan ügyről van sző, a mely nem egyes magyar iparágnak a sérelmét teszi, hanem a mely minden kétséget kizáró módon az 1899 : XXX. t.-czikknek, s az ezen törvényozikk által megállapított recziproczitásnak a körébe esik. (Általános helyeslés) Felszólalásomat azonban, t. ház, nem azzal a szokásos kérdéssel vezetem be, van-e a kor­mányelnöknek erről az ügyről tudomása. Mert meggyőződésem —• és ugy hiszem, az egész ma­gyar közvéleménynek pártkülönbség nélkül az a meggyőződése — hogy a kormányelnök ur, a ki közgazdasági életünknek egyik legrégibb és leg­alaposabb ismerője és hMatott vezérférfia, ezt az ügyet is bizonyára kellő figyelemre méltatta. Mikor tehát a kérdést a t. ház elé viszem, teszem ezt abban a meggyőződésben, hogy midőn a kormányelnök urnak alkalmat szolgáltatok arra, hogy ebben a kérdésben nyilatkozzék, az ő nyilatkozata bizonyára meg fogja nyugtatni az érdekelt magyar köröket, azokban a körök­ben pedig, a honnan ez az agitáczió származik, bizonyára üdvös, kijózanító és talán felvilágosító hatással is lesz. (Tetszés a jobboldalon.) u*

Next

/
Oldalképek
Tartalom