Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.
Ülésnapok - 1901-280
280. országos ülés 1903 május 27-én, szerdán. 187 A jegyzőválasztás dolgában, mely nem az én dolgom, az elnökség annak idején, mikor jónak véli, megteszi majd az előterjesztést. A főrendiház tagjainak összeférhetlenségére vonatkozó törvényjavaslatot beadtam, mert a törvény erre kötelezett, és abban a perczben, a mikor azt látom, bogy kilátás van rá, hogy a ház ezt a javaslatot tárgyalni fogja, sietni fogok egy bizottság kiküldését kérni, addig nincs rá szükség. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: T. ház! Az elnöki javaslattal szemben, a mely a mai ülés tárgyait akarja a holnapi ülésnek napirendjére tűzetni, Lengyel képviselő ur indítványt terjesztett be, a mely szerint a mentelmi ügyeket és a jegyzőválasztást kéri a holnapi ülés napirendjére kitüzetni és a főrendiház tagjainak összeférhetlenségére vonatkozó törvényjavaslat iránti intézkedés tárgyában akarja a háznak határozatát provokálni. Nekem csak az a megjegyzésem van, hogy én nem mondtam azt, hogy a jegyzőválasztás iránt intézkedni kizárólag az elnökségnek joga volna, én csak azt mondtam, hogy talán czélszerü és ildomos, ha e tekintetben a ház az elnökségre bízza a javaslattételt. Én nem kizárólagos jogot, csak az állásból folyó némi bizalmat kértem e kérdésben. Minthogy szavazásra kell feltennem a kérdést, kérem azon képviselő urakat, a kik a holnapi ülés napirendjére nézve az elnöki javaslatot fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A többség az elnöki javaslatot elfogadja. Kubik Béla: Hozzá vagyunk ehhez szokva! Elnök: Most áttérünk az interpellácziók meghallgatására, még pedig a sorrend némileg megváltozik, a mennyiben Nessi Pál képviselő ur engem arra kért, hogy az őinterpelláczióját ne elsőnek, a mint sorrend szerint következnék, hanem a többi interpellácziók előterjesztése után tehesse meg. E szerint most elsőnek következik Neményi Ambrus interpellácziója a kormányelnökhöz a Csehországban a magyar liszt ellen folytatott agitáczió tárgyában. Neményi Ambrus: T. képviselőház! F. hó 15-én az összes cseh lapokban a »cseh közvéleményhez« intézett felhívás jelent meg, a mely a magyar lisztnek Csehországból való bojkottálását czélozza. Hogy ezen a cseh közvéleményhez intézett felhívás jelentőségét és irányát némileg megvilágítsam, leszek bátor a felhívásnak némely passzusát felolvasni, egyúttal a felhívás aláíróinak névsorát is bemutatni. (Halljuk! Ralijuk!) A felhívás bevezető sorai a következők (olvassa): »A világverseny mellett, mely a mezőgazdasági termények és gyártmányok árát eddig még meg nem ért mértékre csökkentette, főleg a magyar minden lehetséges eszközzel támogatott verseny károsít érzékenyen bennünket, sőt, közvetlenül a megsemmisítéssel is fenyeget, és következményeiben oly gazdasági harezot idéz fel, kMált a molnárok, pékek és mezőgazdák között, a mely még veszedelmesebbé látszik válni, mint az ok maga.« Azután így folytatja (olvassa) : »Ha a magyar liszt versenye már most is romboló hatású földmMelésünkre nézve, hová fogunk jutni, mikor ^a brüsszeli egyezmény következtében a ezukorgyártás és az uj német vámok következtében az árpakMitel csökkenése várható!« Következik több erős támadás a magyar behozatal ellen, aztán következőképen fejezi be felhívását (olvassa): »A közvélemény támogassa egyesülésünket, a mely a hazai tulajdont és munkát kívánja megvédeni a kétségbeesett és egyenlőtlen harezban, és támogasson bennünket az idegen versenynyel való küzdésben, valamint a harezban azok ellen, a kik minket igazságos küzdelmünkben itthon esetleg elárulnának.* Bartha Miklós: Ezt tanuljuk meg! Neményi Ambrus: Aláirta a cseh királyság országos mezőgazdasági tanácsának cseh osztálya, élén az elnöke és alelnöke, a cseh országos mezőgazdasági tanácsosok egyesületének vezetősége, továbbá a cseh királyság központi mezőgazdasági társaság elnöke, herczeg Schwarzenberg. T. ház! A cseh kir. orsz. mezőgazdasági tanács olyan országos intézmény, a melyet az 1891-iki cseh tartományi törvény létesített, a melynek elnökeit és alelnökeit a császár nevezi ki. A tanács két osztályra, egy cseh és egy német osztályra oszlik, és ezeknek az osztályoknak elnökeit és alelnökeit szintén a császár erősiti meg állásaikban. Világos ebből, t. ház, hogy a magyar liszt bojkottálására irányuló felhívást hatósági jelleggel bíró testületek, és ezen testületek elnökei hMatalos tekintélyükkel támogatják. Nemcsak támogatják, hanem, minthogy elsőknek írják alá, feltehető, hogy egyenesen kezdeményezik. A mikor, t. ház, ezt az ügyet a ház színe elé hozom, kérdésemet a kormányelnök úrhoz intézem azért, mert felfogásom szerint olyan ügyről van sző, a mely nem egyes magyar iparágnak a sérelmét teszi, hanem a mely minden kétséget kizáró módon az 1899 : XXX. t.-czikknek, s az ezen törvényozikk által megállapított recziproczitásnak a körébe esik. (Általános helyeslés) Felszólalásomat azonban, t. ház, nem azzal a szokásos kérdéssel vezetem be, van-e a kormányelnöknek erről az ügyről tudomása. Mert meggyőződésem —• és ugy hiszem, az egész magyar közvéleménynek pártkülönbség nélkül az a meggyőződése — hogy a kormányelnök ur, a ki közgazdasági életünknek egyik legrégibb és legalaposabb ismerője és hMatott vezérférfia, ezt az ügyet is bizonyára kellő figyelemre méltatta. Mikor tehát a kérdést a t. ház elé viszem, teszem ezt abban a meggyőződésben, hogy midőn a kormányelnök urnak alkalmat szolgáltatok arra, hogy ebben a kérdésben nyilatkozzék, az ő nyilatkozata bizonyára meg fogja nyugtatni az érdekelt magyar köröket, azokban a körökben pedig, a honnan ez az agitáczió származik, bizonyára üdvös, kijózanító és talán felvilágosító hatással is lesz. (Tetszés a jobboldalon.) u*
