Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.

Ülésnapok - 1901-279

158 279. országos ülés 1903 május 26-án, kedden. csak ezután, az ex-lex ideje alatt, tehát törvényenkívüli állapotban fog megtenni, ugy, hogy ebből nem lehet semmi mást következtetni, mint hogy ez a jelentés törvénysértést tartalmaz, mert különböző intézkedéseket rendel el. Egyébiránt még az az érdeme sincsen a miniszterelnök urnak, hogy midőn ezzel az alkotásával az ország elé lépett, valami önálló dolgot végzett volna, mert ez a jentés tulajdonképen csak másolata annak a jelentésnek, a melyet annak idején báró Bánffy Dezső terjesztett a ház elé. (ügy van! a szélsöbaloldalon.) Nálam van a Bánffy-féle jelentés, a mely még bekezdések, vesszők és pontok szerint is egyezik a miniszterelnök úréval. A kettő között legfeljebb annyi a különbség, hogy Bánffy a felelőség tudatában legalább az önérzetesebb »kormány« szót használja, mig a miniszterelnök ur csak a »miniszteriumra« és a »miniszterium« intézkedésére hMatkozik. Azt hiszem, felesleges, hogy ezeket a jelentéseket szórói-szóra hasonlítsam össze. (Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Gabányi Miklós: Hadd lássuk: a tanítómester tudott-e többet a rosszból, vagy pedig a tanítvány! (Zaj.) Horváth Gyula: Kétségtelen, hogy ez a két jelentés, ha talán egyes szavakban el is tér egymástól — mert az egyik »minthogy«-gyal, a másik pedig » ámbár «-ral kezdődik — tartalom tekintetében azonban tökéletesen azonos értelműek és a miniszterelnök ur jelentésének különösen az a része, a melyre már bátor voltam hMatkozni s a melyből ón azt következtettem, hogy abban a miniszterelnök ur indemnitást, felmentvényt kér a maga részére, tökéletesen azonos a Bánffy volt miniszterelnök ur által benyújtott jelentésben foglalt következő passzussal (olvassa): »Midőn a kormány nevében a tett intézkedéseknek jóváhagyó tudomásul vételét kérem, egyúttal tisztelettel jelzem, hogy tekintettel arra, hogy az 1899. év négy első hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslat csak 1899-ik év január 1. után fog törvényerőre emelkedni, a törvényjavaslat részletes tárgyalása alkalmával a kormány oly értelmű rendelkezés felvételét fogja javasolni, mely szerint az állami kiadások 1899. január 1-től megállapítottaknak, a közjövedelmek pedig 1901. január 1-tó'l megajánlottaknak legyenek tekinthetők.« E két passzus tehát tökéletesen megegyezik egymással, szószerint ugyanaz, csak az időpontok tekintetében van közöttük különbség, a mi természetes is, mert az az ex-lex máskor következett be; különben pedig a két jelentés az utolsó pontig és vesszőig azonos. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Én ezt a jelentést a magam részéről különösen azért tartom sérelmesnek, mert én ebben egy pátenst látok, a régi gyűlölt időknek egy alkotmányellenes intézkedését, az osztrák 14. §-nak Magyarországon való alkalmazást. (Iga.z ! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Ez a jelentés bizonyítékot képez arra, bogy a kormány alkotmányellenes rendeleteket adott ki, a mint ezt a jelentésben maga is elismeri, sőt foganatosította is e rendeleteket, még pedig az országgyűlés hozzájárulása nélkül. A kormánynak ez az eljárása törvényellenes. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) De azt kérdem én, hogy ha már a kormány elkövette a törvénytelenségeket, mi szükség volt azokat itt, az országgyűlésnek bejelenteni? Hiszen alkotmányos miniszter úgy is mindig a törvény szerinti felelőséggel vezeti az ország ügyeit, egy nem alkotmányos miniszter pedig hiába hMatkozik arra és hiába tesz az országgyűlésnek jelentéseket arról, hogy ezt meg ezt rendelte el, — azért azzal, hogy ő bármiféle jelentéseket tesz, még nem lesz alkotmányos miniszter. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) A miniszterelnök ur tagadja azt, hogy ezek a jelentések akár pátensek lennének, akár pedig az osztrák 14. §-nak szurrogátumát képeznék. Hogyha ezeket tagadja a t. miniszterelnök ur, magyarázza meg, mit akar ő tulajdonképen ezekkel a jelentésekkel? Mik ezek a jelentések? Micsoda czélzattal nyújtotta be azokat? A miniszterelnök ur a czélzatról emlitést sem tett, a jelentések tulajdonképeni czélját meg nem magyarázta ugy, hogy az ellenzék egész jogosan nagy államjogi aggodalmakkal fogadja e jelentéseket. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Egészen szokatlan dolog, hogy a miniszterelnök ur ebben a kérdésben határozottan nem nyilatkozik. A miniszterelnök urnak eddig szokása volt, hogy nyilatkozatait részletesen megokolta; most pedig a helyett, hogy eloszlatni igyekeznék a félreértéseket, még inkább azt akarja feltüntetni, hogy ő a parlament fölé helyezi magát és a parlamentet semmibe sem veszi. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Ha tehát félreértés forog fenn, ezt a félreértést nem az ellenzék, hanem éjjen a miniszterelnök ur okozta. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Azonban itt nincs félreértésről szó. Azok az államjogi aggodalmak, melyeket az ellenzék táplál, nem lettek megczáfolva, mert csak nem czáfolat az, hogy a miniszterelnök ur most belenyugszik abba, hogy ezek a jelentések ki se nyomassanak, a levegőben függjenek. Bármikor határoznak felette, mégis csak ezeknek a jelentéseknek az elfogadása biz-tlmi nyilatkozatként jelentkezik. Bizalmi nyilatkozatot akar a miniszterelnök ur provokálni önmagával és a kormánynyal szemben még akkor is, ha talán majd akkor, ha ez a bizalmi nyilatkozat megtörténik, talán nem is ez a miniszterelnök ur és nem is ez a kormány ül a miniszteri székben. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) HMatkoznak arra, hogy egy izben már volt preczedens erre, egy izben megtörtént már, hogy ilyen jelentést • terjesztettek az országgyűlés elé ;