Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.

Ülésnapok - 1901-279

156 279. országos ülés 1903 Megvallom őszintén, hogy sem felszólaló barátaim, sem az elnök ur véleményét nem oszthatom. A szavazás történhetik s történik is a jelen esetben névszerint. A névszerinti szavazásnak kétféle módja van: élőszóval és zárt lapokkal történő névszerinti szavazás. A quóta-bizottságnak megválasztása egj névszerinti szavazás zárt lapokkal, s azért itt a házszabályoknak mindazon részei alkalmazandók, a melyeket azok a névszerinti szavazásra előírnak. Nekem ez a felfogásom. (Mozgás.) Ez szavazás, titkos szavazás. Ettől eltérni nem lehet, a gyakorlat eddig is ez volt, e mellett meg kell állanunk, különben a házszabályok válnak ingataggá. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: T. képviselőház! Fel kell szólalnom újból az én eljárásom igazolására, mert Ugron Gábor t. képviselő ur felfogását semmiképen sem tehetem magamévá. (Helyeslés szélsőbaloldalon.) Ismétlem, az elnökségnek nincs joga a saját auktoritásánál fogva a képviselőket valamely eljárásra szorítani, a melyre a házszabályok őket nem kötelezik. Méltóztassanak csak elolvasni mindazokat a szakaszokat, a melyekben a feltétlen szavazási kötelezettség ben foglaltatik. Ezekben van irva a névszerinti szavazás egy egész proczedurája, többek közt az, hogy a betűt ki kell húzni, hogy az ülést előbb öt perezre fel kell függeszteni és a határozatoknak egész komplexumába be van ékelve az is, hogy minden jelenlevő képviselőnek igennel vagy nemmel kell szavaznia. Már ez a forma, hogy igennel vagy nemmel kell szavazni, magában kizárja azt, hogy ez a Bzabály olyan szavazásokra alkalmazható legyen, a hol igennel vagy nemmel szavazni egyáltalában lehetetlen. Méltóztassanak ennélfogva abba belenyugodni, a mi történt, mert az a mi történt szabályszerűen, a házszabályoknak teljesen megfelelő módon történt. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Benedek János: T. ház! A házszabályokhoz kérek szót. (Halljuk! Halljuk!) A házszabályok szellemében, de nemcsak szellemében, hanem intézkedésében fekvő jogának tartom minden képviselőnek azt, hogy különösen választások alkalmával a szavazásban résztvegyen-e vagy nem. Ha az elnöknek meg van engedve, hogy a szavazásokban résztvehessen vagy ne vehessen és ez külön konstatáltatik minden egyes alkalommal, miután az elnök épen olyan képviselő, épen olyan tagja ennek a háznak, mint bármely más képviselő, különösen akkor, mikor szavazásról van szó . . . Szőts Pál: Csak szavazategyenlőség esetében szavaz ! Benedek János: ... és minden ilyen szavazás alkalmával konstatáltatik külön-külön, hogy hány képviselő volt jelen, hány volt távol, elnök nem szavazott, igennel szavazott ennyi, nemmel szavazott ennyi: ebből a tényből következik az, hogy a többi képviselőknek is meg van adva május 26-án, kedden. az a jog, hogy ők a szavazásban résztvehessenek vagy ne vehessenek. Ebben az esetben Ugron Gábor képviselőtársamnak igaza van abban a tekintetben, hogy ha valaki nem akar a szavazásban résztvenni, miután ez titkos szavazás, a minek az a czélja, hogy ne tudják meg, ki, hogyan, és miképen szavazott, hanem az maradjon egyáltalában titok, hogy senki, semmi tekintetben feszélyezve ne legyen, azoknak, a kik nem akarnak élni szavazati jogukkal, a kik nem akarják választási jogukat gyakorolni, módjukban áll üres lapokkal szavazni. Szőts Pál: Ugy is volt mindig! Benedek János: Azonban kétségtelen az is, hogy egyetlenegy képviselőt sem lehet megfosztani attól, hogy kifejezésre jusson a ház jegyzőkönyvében abbeli álláspontja, hogy ő valamely szavazásban részt venni nem kMan. Ez pedig csakis az esetben történhetik meg, ha a jegyző azon alkalommal, midőn a képviselőknek névjegyzékét felolvassa, azon képviselőknek neveit, a kik nem akarnak a szavazásban részt venni, külön lapon kitünteti. E tekintetben az igen t. elnök ur a házszabályok szellemében járt el, a midőn erre alkalmat kMan nyújtani a képviselőknek. Azonban épen ebbeli eljárása a t. elnök urnak foglal magában egy ujabb házszabálysérelmet, mert a midőn e tekintetben a képviselőket felkérte, hogy a jegyzőknek legyenek segítségére és utólagosan derittessék ki az, hogy kik nem óhajtottak részt venni a szavazásban: ez az eljárása az elnökségnek nézetem szerint házszabálysértés volna, mert ezt nem utólag kell konstatálni, (Ugy van! a szelsöbaloldalon.) hanem mindig minden egyes szavazatleadásnál, illetőleg a szavazat megtagadásánál. Azt felesleges bővebben indokolnom, mert azt igen helyesen fejtette ki Barabás Béla igen t. barátom és a mélyen t. elnök ur is igen helyesen hMatkozott rá, hogy természetes dolog, miszerint képviselőt, a ki jelen van, távollevőnek feltüntetni nem lehet, mert először is nem felel meg a jegyzőkönyv valóságának és a ház naplója valótlant tartalmazna, másfelől alkalmas volna a képviselőt oly színben tüntetni fel, mint a ki távolléte által akar tündökölni és a ki kötelességét nem akarja teljesíteni, holott itt jelen vannak az illetők és öntudatosan, czéltudatosan óhajtják kijelenteni azt, hogy alapos okuk van reá, a miért a szavazásban résztvenni nem kMannak. (Igaz! TJgy van! a szelsöbaloldalon.) Ennélfogva a magam részéről abban a nézetben vagyok, hogy épen abból az alapelvből és házszabályból kiindulva, a mely az elnök urat is arra késztette, hogy felhMja azon képviselőket, a kik a szavazásban részt venni nem kMántak, hogy utólagosan a jegyzőknél jelentkezzenek, miután a tények konstatálásänak ezen módja a házszabályokkal ellenkeznék és egyéb-