Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.

Ülésnapok - 1901-278

144 278. országos ülés 1903 májas 25-én, hétfőn. Gr. Andrássy TMadar: Halljuk Kubikot! Kubik Béla: Nagyon szívesen! Lesz módjuk benne! Csak kell védelmeznünk magunkat az ilyen támadások ellen. (Zaj és felkiáltások a jobboldalon: Ez nem közbeszólás! Ez beszéd!) Elnök (csenget): Csendet kérek, t. képvi­selőház ! Barabás Béla: Kérdem tehát, mire valók ezek a megyékből feljövő és az ott elhangzó be­szédekkel homlokegyenest ellenkező feliratok? Ezek nem czéloznak egyebet, mint egyenesen a Felség félrevezetését, hogy azt gondolják odafent, hogy van itt egy nagy többség által bizalom­mal körülvett kormány és egy ország, a hol a törvényhatóságok mind bizalomnyilvánitással siet­nek felírni a t. képviselőházhoz, hogy ez az igazi nemzeti közvélemény, a mely nem ellenzi a katonai javaslatok létrejöttét. Hát, t. képviselőház, ismételve kell konsta­tálnom, hogy egyetlenegy küldöttség sem jött fel a katonai javaslatok mellett, egyetlenegy vármegye sem irt fel a katonai javaslatok mel­lett és a mostani feliratok között egyetlenegy sincsen, a mely azt mondaná, hogy tessék a ka­tonai javaslatokat letárgyalni előbb, hogy a többi dolgokat elővehessük, mert valamennyi azt mondja, tessék az akadályokat elhárítani, hogy a nemzet nagy érdekeit érintő többi dolgok el­intézhetek legyenek, (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Az igen t. miniszterelnök ur a múltkor nagy érdemül rótta fel és hangsúlyozta a becsü­letes kormányzást. Hát hiszen, hogy a közigaz­gatás terén jóakaratot látunk, az kétségtelen. De ezzel nem szabad dicsekedni, először azért nem, mert ez kötelessége minden kormánynak, másodszor pedig azért, mert ezzel elitéli az összes előző kormányok működését. Ugyanaz a többség uralkodik már 37 év óta, ugyanaz a többség támogatta az összes kormányokat. Hát ha a mai miniszterelnök azzal dicsekszik, hogy ő becsületesen kormányoz, hogy ő tiszta választá­sokat csinált, ezzel azt mondja, hogy a többi egy se kormányzott becsületesen, egyik se csi­nált tiszta választásokat, hanem mindannyian visszaéltek azokkal a jogokkal, a melyeket a nemzet érdekében gyakorolniuk kellett volna. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Az az ellenállás, a melyet mi most gyakor­lunk, midőn a többséggel szembem minden erőn­ket kihasználjuk, 37 évi meggyülemlett keserű­ségnek a kinyomata, az eredménye és bizonysága. 37 év alatt, mióta a szabadelvű kormányzat és a szabadelvű párt uralkodik, sok mulasztást követtek el ezzel a nemzettel szemben, sok hát­rányt kellett tapasztalnunk és szoIvorú lélekkel kellett tapasztalnunk azt, hogy mindazok, a melyek Bécsből kerülnek elő, mindazok az anyagi érdekek, mindazok az érzelmi momentumok, a melyek a dinasztiával és Ausztriával vannak kapcsolatban, nem változtak cseppet sem, hanem most is boszantják a magyar nemzetet. Hát mit csinált akkor 37 óv óta ez a sza­badelvű többség ? Semmit. Semmit a világon keresztül nem vitt, a mi a nemzetnek előny, mindig csak szolgája volt a dinasztiának, mindig csak azokat az érdekeket védte, a melyek a magyar nemzet ellen, de Bécs és Ausztria javára szolgálnak. (Úgy van! a szélsöbalol­dalon.) Ez a mi fellépésünk most a nemzet közvéleményének feljajdulása, a mely azt mondja: elég volt már azokból a pénzáldozatokból, azok­ból a véráldozatokból, abból a lealacsonyító elbánásból, a melyben részesültünk mindig: most már lejárt a lemondásnak az ideje, vége szakadt a tűrésnek és türelemnek, és vagy érvényesülnie kell a nemzet akaratának, vagy azután önök lássák hasznát annak a dicsőség­teljes többségi akaratnak, a mely mindig akarat volt, de sohasem tudott semmit keresztülvinni. (Helyeslés a szélsbbahldalon.) T. ház! Mikor a mostani kormány elfog­lalta helyét, akkor Széll Kálmán miniszterelnök ur szálló-igévé tette azt a hármas jelszót: jog, törvény és igazság. Most ez a jelszó kiment már a dMatból, most már többé nem szálló­ige. Igazsága nincs a t. többségnek és a kor­mánynak, mert a katonai kérdésekben az igaz­ság a mi részünkön van, Ezt érzik önök is mindnyájan és tudják jól, hogy a hármas jelszóból az igazság letört. Törvény pedig nincsen. Ezt nem is kell vitatni, mert hiszen törvényenkMüli állapotban vagyunk. Nincsen tehát a kormánynak, s a többségnek se törvénye, se igazsága. A hármas jelszóból és szállóigéből csupán a jog maradt meg, a szá­raz jog, a melyből most uj jelszót faragtak: a többségnek jogát, a többségnek akaratát. Most már senki sem mondja: jog, törvény, igazság, hanem mindenki azzal áll elő: a többség aka­rata. A többség akarata uralkodik, a többség akarata előtt meg kell hvjolnia mindenkinek, kicsinek, nagynak, ellenzéknek, népnek és az egész nemzetnek: mert a többség akarata min­denható ! Holló Lajos: Potrohos bálvány ! Barabás Béla: T. ház! E többség akara­tával nekünk számolni kell, és a többség aka­ratával most szándékozom foglalkozni. (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon. Felkiáltások ugyan­ott : Szünetet kérünk!) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Barabás Béla képviselő ur fogja beszédét folytatni. (Halljuk! Halljuk! a bal- és a szélsöbal­oldalon.) Barabás Béla: T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Az imént emiitettem, hogy a miniszterelnök urnak hármas jelszava most már lesoványodott egész odáig, hogy nincs se jog, se törvény, se igazság, hanem

Next

/
Oldalképek
Tartalom