Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.
Ülésnapok - 1901-277
126 277. országos ülés 1903 május 23-án, szombaton. magyar bortermelők érdekét, jaTát szolgálja. Én elismerem, hogy az igen t. földmMelésügyi miniszter ur részéről történnek is jóakaró intézkedések. Azonban ezek ma már oly kis mérvűek, hogy arra az óriási érdekre és értékre, a melyet ma a borgazdaság kéj)visel, egyáltalában semmiféle befolyást nem gyakorolnak. De, t. képviselőház, a kormánynak az utóbbi időben történt minden intézkedése egyenesen borgazdaságunk ellen van. (Ugy van! ügy van! a balés a szélsöbaloldahn.) így hoztuk meg legújabban a szeszadótörvényt, a mely a kis üsttel való főzést csaknem lehetetlenné tette, mert a kifőzés adója oly nagy, hogy a szőlőtörköly termelése csaknem teljesen értéktelenné vált. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldahn.) Itt van azután a magas, 14 koronás boritaladó, (Egy hang a szélsöbaloldahn: Valóságos rablás!) a mely ismét óriási mértékben van befolyással szőlőgazdaságunkra és pedig azért, mert borkereskedőink ezt a nagy borfogyasztási adót mindig számításba veszik a vásárlásnál és az árakat leszorítják. Leszorítják pedig a a nélkül, hogy ezáltal a fogyasztóközönség, bár egy fillérrel is olcsóbban szerezhetné meg a bort. (Ugy van! ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) A fogyasztási adónak ez a magassága egyenesen hasznára van a közvetítő kereskedelemnek és a korcsmárosoknak és egyenesen kárára van a szőlőbirtokosoknak, és kárára van azonkívül magának a fogyasztóközönségnek is. (Ugy van ! Úgy van! a bal- és a szélsöbaloldahn.) A magas borfogyasztási adónak lehet betudni azt a nagymérvű borhamisítást is, a mely nálunk Magyarországon gyakoroltatik, mert a korcsmárosok rendesen nagyobb mennyiségű bort mérnek ki, mint a mennyi akcziszt befizettek, hogy ezáltal a kincstárt kijátszszák és a hasznot itt is zsebrevágják. Tehát a kimérendő bormennyiséget meghamisítják és ezáltal a kincstárnak óriási kárt okoznak. Sándor Pál: Mint a tejnél! Buzáth Ferencz: Hogy milyen mérvű nálunk a borhamisítás, erre vonatkozólag legyen szabad egypár statisztikai adatot felemlítenem. (Halljuk! Halljuk!) így a mesterséges borkészítés és forgalombahozatal tilalmazásáról szóló 1893. évi XXII. t.-cz. alapján szervezett állandó borvizsgálat Budapesten és Kolozsváron 1891-ben 173 fél ellen indított kihágási eljárást; ebből kifolyólag 544 bormintát vizsgáltak meg, s ebből 74 félnél 199 olyan bormintát találtak, a melyet mesterséges bornak kellett nyilvánítani. (Mozgás balfelöl.) Az ország egyéb részében pedeg ugyanakkor megvizsgáltak 212 félnél 626 bormintát és 103 félnél 255 minta esett kifogás alá. (Mozgás balfelöl. Egy hang a szélsöbahldalon: Majdnem a féle!) Már most, t. képviselőház, a földmMelésügyi miniszter ur igen erélyes akcziót indított a borhamisítók ellen. (Helyeslés.) És mit bizonyítanak a statisztikai adatok? 1900-ban, tehát a megelőző évben, 236 féltől beszedett 681 mintából 83 félnél 129 mintát találtak kifogásolhatónak. Zboray Miklós: Természetesen visszaadták! Sándor Pál: De azok nem voltak kereskedők, hanem bortermelők! (Zaj a baloldalon.) Zboray Miklós: Hát a tejszövetkezet nem kereskedő czég?! Sándor Pál: Azok is termelők! Zboray Miklós: Ezt kétszáz koronával büntetik, ott meg visszaadják a hamis mintákat! Sándor Pál: Eiég rossz, ha csak 200 koronával büntetik! (Zaj. Elnök csenget. Felkiáltások a baloldalon: Szólalj fel!) Buzáth Ferencz: Tehát 1901-ben sokkal több hamisított bort találtak magasabb százalékban, mint 1900-ban; tehát nem hogy csökkent volna a hamisítás, de még emelkedett. A borhamisítás nagyságát különben feltünteti az általam összeállított következő statisztikai kimutatás: (Halljak! Halljuk!) 1901-ben termeltünk 2.615,347 mm. bort. Borbehozatalunk volt 735.888 mm. Összesen 3.351,235 mm. Ebből leszámítandó 637,197 mm., a mennyit kMittünk. Maradt az országban fogyasztásra 2.714,038 mm. Ebből le kell vonni egy negyedrészt, a mennyit ugyanis nem voltunk képesek értékesíteni és a mennyi ezért pinczében maradt. Ilyformán 2.100,000 mm. került fogyasztásra. Már ]3edig az országnak borszükséglete egy évben 4 millió mm. Ebből tehát határozottan meg lehet állapítani és be lehet bizonyítani, hogy 45—50 százalékban hamisított bor az, a mit az országban fogyasztanak. (Mozgás a bal- és a szélsöbaloldahn.) Ez pedig azt bizonyítja, hogy £ magyar borgazdaságnak nagyobb veszedelme a hamisított bor forgalomba hozatala, mint maga az olasz borvám szerződésének jelen alakjában való fentartása. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Mert, t. képviselőház, a hamisított bor károsítja a termelőt, károsítja a fogyasztó közönséget, károsítja a kincstár érdekeit és diskreditálja a magyar bor hírnevét is. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldahn.) Hogy ez igy van, azt ismét statisztikai adatokkal bizonyítom. (Halljuk! a jobboldalon. EelkiáMások: Hangosabban!) Míg 1891-ben, a mikor bortermelésünk még a kezdetén volt, kMittünk 720.398 mm. bort 31,980.000 korona értékben, addig 1901-ben már csak 637.192 mm. vittünk ki 23 millió korona értékben, tehát 8,947.000 korona értékben kevesebbet vittünk ki, daczára annak, hogy azóta még egyszer annyi bort termeltünk. Gabányi Miklós: Hamis kormány, hamis bor! Várady Károly: Budapesten ma sincs tiszta bor! Ugron Gábor: A lipótvárosi kaszinóban is hamis bort mérnek! Sándor Pál: A nemzeti kaszinóban sem jobbat, mint a lipótvárosiban!