Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.
Ülésnapok - 1901-276
104 276. országos ülés 1903 május 2ü-én, pénteken. jobboldalon.) Kérdezze meg bárki önmagát bensejében: a hányszor hozzám jött olyan dologban, a mely igazságos és helyes volt, nem intézkedtem- és nem rendelkeztem-e minden irányban ? (Ugy van ! Ugy van ! Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Leszkay Gyula: De a magyar nemzet hiába megy, ha Bécsben mást kMannak! (Zaj. Halljuk ! Halljuk! jobbról.) Széll Kálmán miniszterelnök: Nekem mondja azt a képviselő ur, nekem, a ki eldobtam magamtól a párthatalmi eszközöket a curiai bíráskodás által, a tiszta választással,_az inkompatibilitással? (Ugy van! Ugy van! Elénk tetszés a jobboldalon, és a középen.) Nekem mondja azt a t. képviselő ur, ugy látszik, csak azért, mert ezt a nótát pengeti már 20 (Nagy zaj a szélsöbaloldalon. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) vagy 25 év óta és ebbe annyira beleszokott, hogy nem tud kijönni belőle. Ugy van, mint a Ripp van Winkle, most felébredt és nem látja, hogy az, a mit húsz év óta igen sokszor vitatott. — talán akkor sem volt abban a mértékben igaz — most abszolúte nem áll és egészen más világot élünk. (Ugy van! Ugy van ! Élénk tetszés a jobboldalon és a középen.) A t, képviselő ur azt mondja: mért nem követek én agrárpolitikát. Kifejtettem már ebben a házban, hogy én Magyarország gazdasági érdekei egyetemének politikáját követem, egyeztetem a mezőgazdaságnak, kereskedelemnek és iparnak érdekeit. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Ezt követem, ez Magyarország gazdasági érdekeinek a politikája. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ott, a hol azt tartom, hogy Magyarországnak nagy érdeke, hogy a maga mezőgazdaságát védje, ott ezt meg is teszem; (Elénk helyeslés a jobboldalon.) ott, a hol azt tartom, hogy Magyarországnak érdeke, hogy az iparát és kereskedelmét védje, ezt teszem. {Elénk tetszés és helyeslés a jobboldalon.) Nézze meg a képviselő ur azt a vámtarifát, a melyet előterjesztettem: nincs-e abban Magyarország mezőgazdasági érdekeinek minden ize és minden része megvédve ugy, mint a hogy eddig 35 esztendőn keresztül megvédve nem volt? (Ugy van! Ugy van!jobbról.) Nincs-e abban az egyensúly helyreállítva, hogy a mig az eddig fennállott vámtarifák csak az osztrák ipart védték, most védve lesz Magyarország mezőgazdasága is ? {Ugy van! Ugy van ! jobbról.) És ez a magyar iparnak és a magyar kereskedelemnek csak nagy érdeke és előnye, épugy, mint közvetve az ország gazdasági életének érdeke. (ügy van! Ugy van! a jobboldalon.) Abban az egyezségben, a melyet mi kötöttünk, abban a deklaráczióban, a melyben meg van mondva, hogy Magyarország kormányának pedig fenmarad a joga iparát fejleszteni, támogatni, sőt ez kötelessége és a közszállitásoknäl s az ipar támogatásánál még favorizálhat is, hogy a közszállitásoknál, az ipar támogatásánál teljesen szabadon járhat el: nincsen-e megvédve viszont az ország iparának érdeke is ? (Ugy van! Ugy van ! jobbról.) Én tehát mondhatom, hogy én védem az országnak minden gazdasági érdekét, mert a ki ennek az országnak gazdasági erejét akarja növelni, a ki ennek az országnak felvirágzását akarja, az nem lehet egyoldalú, hanem annak az összes érdekeket kell védenie egytől-egyig, és összefoglalva kiegyeztetni. (Élénk helyeslés és tetszés a jobboldalon és a középen. Zaj a szélsöbaloldalon.) Azt mondja a t. képviselő ur, •— és ebben Rátkay képviselő úrral is teljesen egyezik, mert most már az ő beszédére akarok csak pár szóval rátérni — azt mondja ő, a 67-es, hogy törvénytelen, a mit én kérek, mert törvénytelenül intézzük el a quóta-kérdést annyi éven át. Kifejtettem már az imént, hogy a korona döntésének helye van, ha a két quóta-deputáczió ki van küldve és a két országgyűlés az egyezséget nem létesiti. A törvénynek az askolasztikusmagyarázata, hogy mikor azt mondja a törvény: nem tudnak megegyezni, ez azt teszi, hogy in infinitum várjanak egymásra, a mig a tárgyalást egyik a másikkal megkezdi és ezen tárgyalás valami eredményt létesít, — ez ilyen magyarázat nem állhat meg, ezt ez a törvény nem érthette. (Ugy van! Ugy van! jobbról). A törvény egyszerűen csak azt érthette: ha egyezség nem jön létre, t. i. a mely egyezségre meg van adva a lehetőség, ha én ezt a lehetőséget meg nem adnám, ha a quótabizottság nem küldetnék ki, — de épen ez az, a mit önök nem akarnak — akkor nem lehetne a koronának dönteni. Kubik Béla: Ez lenne a legjobb! Széll Kálmán miniszterelnök: Csakhogy az 1867 : XII. törvényczikk nem volt oly illogikus, hogy az ilyen dolgokra ne gondolt volna. Persze, önök azt szeretnék, ha egyszerre támadna egy lyuk, a melybe beleesnék minden, ezt kívánná Kubik t. képviselő ur. (Derültség.) De ezt az 1867 : XII. törvényczikk nem akarta és nem is akarhatta. Ha én nem tárgyaltatnék, ha előterjesztést nem tennék vagy ha nem volna arra mód, hogy akár Ausztriában, akár Magyarországon ez a kérdés tárgyaltassék, akkor lehetne erről beszélni, de ha meg van a mód, — és én pedig azon vagyok, hogy meglegyen, csak önöktől függ, csak engedjék tárgyalni — akkor igenis a törvény minden feltétele teljesítve van. (Helyeslés jobbfelöl.) Azt mondja Rátkay t. képviselő ur továbbá, és ez az én nézetem szerint egy kissé sajátságos felfogás, hogy igy lehetne aztán tenni akkor a pénzügyi bizottságnak a jelentésével is, hogy nem kellene azt tárgyalni, hanem a korona döntene a dologban. Engedelmet kérek, már hogy lehet ezt a két dolgot összezavarni? (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) A pénzügyi bizottság semmi mást nem csinál, mint véle-