Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.
Ülésnapok - 1901-276
100 276'. országos ülés 1903 május 22-én, pénteken. joga van, ha már államnak nevezik. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) A közösügyek 67-től fogva szaporodnak, a mint ezt a szaporodást láttuk Boszniának okkupácziójában. Ez is közösügy és ugy látszik, hogy ujabban is az a czél, hogy az ilyen közösügyek még szaporittassanak. (Ugy van ! a szélsöhaloldalon,) A magyar ember azonban irtózva gondol erre, mert hiszen csak a teher az övé, de semmi előnyében e közösügyeknek Magyarország sohasem részesült. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Fizetni fog mindig, annyi bizonyos, hanem hogy ott az ő nemzeti mMolta, az ő államisága érvényesüljön, arról szó sincs. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Ily körülmények között nem igen vagyunk hajlandók egyáltalában egy quóta-arányt megállapító bizottságnak a kiküldéséhez hozzájárulni (Helyeslés a szélsöhaloldalon.) és egész jó lélekkel, a nélkül, hogy nagyzolnék, mondhatom, hogy ebben a tekintetben igazi magyar ember velünk érez. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) És van még egy alapos aggodalom is, és ez az, a miért felszólaltam. (Halljulc! Sálijuk! a szélsőbaloldalon.) Az osztrák túlhatalom maholnap be fog nyúlni a magyar korona területére is, és ezen a területen is fog teremteni közösügyeket, a mint már ilyen formának jeleit látjuk is a horvátországi ügyekben nyilvánulni. Meg van irva, hogy közjogilag Horvátország viszonya Magyarországhoz Ausztriát illetőleg nem közösügy. Ám azért Horvátországnak ügyei, daczára, hogy igen t. minisztere, bár tárcza nélkül, itt ül a házban, nem a magyar törvényhozásnak a székhelyén, nem a magyar kormánynak ténykedésével, nem a magyar törvényhozás befolyásával, sőt ha kell, nem a magyar király döntésével intéztetnek el; a horvát bán fel szokott futni Bécsbe, és odafenn az osztrák katonai körök, az osztrák császári sas árnyékában intézik el ezeket az ügyeket, a melyek tisztán csak Magyarországra vonatkoznak. (Ugy van! Ugy van! a szélsöhaloldalon.) Mi mutatja azt, t. ház, hogy Horvátország egy, a magyar korona országaihoz tartozó szabad ország, nem pedig egy osztrák provinczia, a hol a közszabadságnak legalább olyan fokon kell állania, mint a minőn az az anyaországban, Magyarországon áll? (Ugy van! Ugy van! a szélsöhaloldalon.) Hiszen Horvátországban ugy a közigazgatás, mint az igazságszolgáltatás terén az osztrák önkény és zsandár-rendszer működik. A sajtót az 50-es évek szerinti abszolutisztikus sajtórendtartás szerint kezelik ; ott még most is megvan a cabinet noir; a választások inkább kinevezéseknek mondhatók, és a közszabadság egészen hasonlatos az oroszországi közszabadsághoz. (Ugy van! Ugy van! a szélsöhaloldalon.) Majd még^ bővebben ki fogunk térni ezekre a dolgokra, (Elénk helyeslés a szélsőbal oldalon.) azonban én már ez alkalommal is indíttatva érzem magam ez ügyben felszólalui, (Helyeslés a szélsöhaloldalon.) mert ott ma is minden tekintetben a régi osztrák rendszer működik minden aljasságával, (Ugy van! Uqy van! a szélsőbaloldalon.) a horvát néppel pedig elhitetik azt, hogy ez nem osztrák, hanem magyar szisztéma, és ebből keletkezik az a mérhetetlen gyűlölet, (Ugy van! Ugy van! a szélscibaloldalon.) a melylyel Horvátország lakossága Magyarország iránt viseltetik. (Ugy van! Ugy van! a szélsöhaloldalon.) Azután még egy másik különös jelenséget is látunk; látjuk azt, hogy az osztrák képviselőházban a horvát ügyekkel foglalkoznak; azokban interjjellálnak; azok felett vitatkoznak, épen ugy, mintha az osztrák képviselőház elé tartozó dolgok volnának azok. Igaz, hogy az osztrák kormány ma még visszautasítja ezt, de lehet, hogy a jövőben már maga az osztrák kormány is foglalkozni fog velük. (Ugy van! Ugy van! a néppárton.) Az világosan látszik már ma, hogy a horvát ügyeket közösekké akarják tenni, és ilyenformán megérhetjük azt is, hogy Magyarország egyik vagy másik nemzetiségének az ügyét közössé teszik, és Magyarországnak kizárólagos belügyei majd az osztrák Reicksratb állandó napirendjét fogják képezni. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Ez, t. ház, semmiképen sem folyománya az 1867-es kiegyezésnek, az 1867-iki alapnak, vagy ha ez a folyománya, hát akkor azt az alapot el kell dobni; (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) más alapot kell teremteni, vagy mindaddig, a mig az el nem dobható, a mig más alap nem teremthető: Rátkay László igen t. képviselőtársam indítványa értelmében azt az alapot, a melyen jelenleg állunk, a magyar nemzet érdekében ki kell használni. — Elfogadom Bátkay László t. képviselőtársam indítványát. (Élénlc helyeslés és éljenzés a szélsöbaloldalon.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. KMán-e még valaki szólani? (Senkisem!) Ha szólani senkisem kíván, a vitát bezárom. Széll Kálmán minisztereínök: Tisztelt ház! (Halljuk! Halljuk!) A vita folyamában már szót emeltem és Kossuth Ferencz, valamint Eötvös Károly t. képviselőtársaimmal szemben megindokoltam határozati javaslatomnak törvényességét és igazoltam azt a kérést, a melyet a házhoz intéztem, hogy válaszsza meg a quótadeputácziót. Ezért nem is fogok hosszasan szólni és már azért sem szólok hosszasan, mert e kérdésben, a törvényesség kérdésében, nem egyszer, de talán háromszor, négyszer is, a múlt országgyűlésen és a múlt szesszióban is, a mikor ugyanazok az érvek hozattak fel arra nézve, hogy a quóta-döntés nem történt törvényesen, magam részéről az ellenkező nézetet fejtettem ki. Nem is fogok azokról, a mik a dologra nem tartoznak, szólani. Pedig — elfogulatlanul beszélve — e tíznapos vagy még hosszabb vita folyamán sok oly anyagot hoztak ide, a mely e kérdéshez nem tartozott. (Ugy van! jobbfelöl.)
