Képviselőházi napló, 1901. XV. kötet • 1903. április 27–május 14.

Ülésnapok - 1901-258

258. országos ülés 1903 április 30-án, csütörtökön, 93 hogy a kisebbségnek nincs jogában a többség akaratának érvényesülését meggátolni. (Felkiál­tások jobbfelöl: Nincs bizony!) Midőn a minisz­terelnök ur, — hozzáteszem —• nagyon szépen kifejti a többségi elméletet, mely egyébiránt már nagyon régen ki volt fejtve és a mely elméletnek mindig is áll, de a nemzetek gya­korlati életében egészen máskép van. mint a hogy a miniszterelnök ur kifejti, ugy állitja fel a kérdést, hogy a magyar államiság és a nem­zetegység biztositéka az alkotmány, az alkotmány biztositéka a parlamentarizmus, a parlamenta­rizmus biztositéka a többség akaratának érvé­nyesülése, azután pedig elmondja, hogy ergo stb. a kisebbség az a szörnyeteg, a mely az ajtokalyptikusi könyvekben le van rajzolva, a mely megdönti a többség akaratát, ezzel megdönti a parlamentarizmust, ezzel megdönti a nemzet­egységet, ezzel megdönti a magyar államot, ezzel szemben én azt mondom, hogy a tan­könyvekből kMett, vagy legalább onnan is kMehetett ezen elmélet a többség jogáról, . . . Széll Kálmán miniszterelnök: Fenn is tar­tom azt, absque szörnyeteg! Eötvös Károly: . . . hogy ezen fogalmak és intézmények, mint államegység, nemzetegység, alkotmányosság, parlamentarizmus, többség stb, nem önczélok, hanem ezek csupán külső eszkö­zök arra, hogy a nemzet erejét, erkölcsét, anyagi jólétét, tekintélyét, méltóságát, becsületét, jöven­dőjét biztosítsák. (Igaz! hgy van! a szélsőbal­oldalon.) Ha pedig ezek az intézmények, minő a többség elmélete, a parlamentarizmus, a fele­lős kormány stb., ezek nem a nemzet erőit, jó­létét, bizalmát növelik és biztosítják, hanem ellenkezőleg, a nemzet önbizalmát csökkentik, anyagi erőit megfogyasztják, szellemi erőit szét­zilálják: akkor mielőttünk azoknak semmi becsük nincs, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) de nincsen az oly elméletnek sem, mely itt szabályul fel­állítja, hogy a többség, meg a parlamentariz­mus, és az alkotmány német vezényszóra két­fejű sas alá, a Grotterhaltéra viszi fiainkat; és lm igy van, akkor ezek nekünk nem kellenek, (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Kossuth mást mondott 1848-ban. (Mozgás a szélsöbaloldalon.) Eötvös Károly: Méltóztassék levetni az álarczot és nem a nemzetet és annak képviselőit tenni felelőssé a nemzet sorsáért. Viseljék a felelőséget éltükben és holtuk után a hatalom kezelői a koronától kezdve lefelé, és ne ruház­zák mireánk. (Hosszantartó élénk helyeslés és taps a szélsöbaloldalon.) A nemzet rétegeibe ne azt az eszmét plántálják be nyavalyás ügynökeik utján, (Mozgás jobb felől.) hogy ime, mit ér nek­tek a törvényhozás, mit ér a képviselőház, csak az időt pazarolja, csak fecseg, csak akadályoz; minden baj és nyoIvorúság onnét jön; pedig önök, t. miniszter urak, tudják a legjobban, honnét jön a nemzetre minden nyoIvorúság. (Hosszantartó élénk helyeslés és taps a szélsö­baloldalon.) Tessék levetni az álarczot. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) tessék levettetni azt mindenkMel és tessék a történelem, nemzet és a felelő­ség élé nyíltan állani, (Felkiáltások a jobbolda­lon : OJa állunk ') nem pedig a felelőséget átru­házni mi reánk, a hasznot, dicsőséget, jutalmat és hMalkodást megtartani maguknak, (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon. Zaj és felkiáltások a jobboldalon: A hasznot odaadjuk ') Néni a t. többségre vonatkoztatom ezen szavaimat, ne tessék félreérteni, önök is olyan szegény legények, még szegényebbek, mint mi vagyunk. {Elénk derültség a szélsöbaloldalon.) A láthatatlan kézről beszélek én, a mely nem is láthatatlan, hanem nagyon is látható ököl, mely mindig dolgozik, akkor, mikor a nemzet ellen véteni kell, (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Most is az dolgozik, csakhogy a miniszterek a parlamentáris felelős kormányok tankönyvi elméletének tógájába beburkolva, oda állanak s azt mondják, ők akarják azt, a mit hirdetnek. Akarja, az ördög, ők ép ügy nem akarják, a mint mi nem. (Elénk helyeslés és taps a szélsöbaloldalon.) Elnök: Felkérem a t. képviselő urat, hogy kifejezéseit válogassa meg. (Nagy zaj es felkiál­tások a szélsöbaloldalon: Nagyon szép kifejezés! Szebb mint a Fejér ráryé!) Eötvös Károly : Azután, t. miniszterelnök ur, vannak ám erők az alkotmányos élet mezején is; a nemzetek életében is vannak esetek, hogy a többséggel bizonyos dolgokat megszavazni vagy leszavazni nem lehet. Kétszer kettő az négy, hiába mondanák, hogy három vagy_ öt. A ma­gyar fiúnak német vezényszóra, Ordögszigetre és a két fejüsas alá való küldését hiába szavaz­zák meg, az nemzeti igazság nem lesz soha. (Elénk tetszés a szélsöbaloldalon.) Ha megsza­vazzák, nemzeti szégyen lesz belőle, de igazság akkor sem lesz. (Elénk lielyeslés a szélsöbalol­dalon.) Vannak dolgok, a melyeknél a többségről meg kell feledkezni; vannak igazságok, melyeket egész korszakok ellen csak egy ember képvisel. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) III. Na­póleonnak parlamentjében öt emberből állt a kisebbség és az volt a nemzet, nem pedig az ötszázötven, és ezt megmutatta a következés. Lajos Fülöp kormányának Graizot alatt, a ki azon kornak Széll Kálmánja volt, megvolt a nagy többsége, és mégis megbukott miniszter és király egyaránt. Az ilyen dolgokat, minő a nemzet finomabb, nemesebb és szentebb, sőt legszentebb érzése, többséggel elintézni, leszavazni nem lehet. (Elénk helyeslés és taps a szélsöbaloldalo?i.) De bezárom szavaimat, (Halljuk! Halljuk!) csak egy kérdést vetek még fel: azt a kérdést, hogy a mai helyzetben van-e segítség? Én azt vártam a t. miniszterelnök úrtól, hogy nagy be­szédében, a melylyel pár nappal megelőzi a tör-

Next

/
Oldalképek
Tartalom