Képviselőházi napló, 1901. XV. kötet • 1903. április 27–május 14.

Ülésnapok - 1901-258

90 258. országos ülés 1903 április 3Ö-án, csütörtökön. szolgáltassunk ki az osztrák vezényletnek, a né­met szónak, a kétfejű sasnak és a Grotterhalté­nak. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Az ország biztonságáért! Eötvös Károly: És mit szerzett a nemzet számára ellenértéket ezért? Pap Zoltán: Vándorbotot! Széll Kálmán miniszterelnök: Ez nem kötés, a gazdasági kiegyezés: az kötés! Ott megvan az ellenérték! Eötvös Károly: Pedig látja a nemzet igaz törekvését, a mely nem mesterségesen van csi­nálva. Többször olvastam már — a t. minisz­terelnök ur talán ezt nem is egészen jól tudja — hogy kicsinylik azokat a deputácziókat, azokat a naponkint megújuló népgyüléseket, a melyek idejönnek tisztességes, komoly törekvéssel, je­lentkeznek a képviselőház mélyen t. elnökénél és a nemzet kívánságait tolmácsolják. Kicsinylik ezt a mozgalmat. Én pedig 33 esztendő óta, vagy mióta a közpályán működöm és a törvény­hozás tagja vagyok, hasonló lélekemelő jelenetet a magyar parlament történetében nem láttam, (Zajos tetszés, helyeslés és taps a szélsöbalolda­lon.) Én ismerem néhány városnak a társadal­mát ; hMatkozom Nagykőrösre. Jobb és magya­rabb város és vagyonosabb, gazdagabb nép nincs több az országban, nem is óhajtottam, hogy deputáczióba jöjjenek, mert gyakorlati hasznát, eredményét nem látom, nem is biztattam őket; mégis az a végtelen takarékos és munkaszerető nép ma 300 fővel jött ide. (Elénk éljenzés a szélsőbaloldalon.) Ezt én nem láttam, t. minisz­terelnök ur, sem 1889-ben, sem máskor soha. Ehhez hasonló tüntetéseket a magyar társada­lomban csak akkor láttunk, a mikor Kossuthot temettük és a mikor a török testvéreket üdvö­zöltük, egy kegyetlen támadó háborúval szemben 1876 — 77—78-ban, soha máskor. Ezt sem le­nézni, sem kicsinyelni, sem ócsárolni nem sza­bad. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon. Mozgás a néppárton. Felkiáltások jobbról: Mi az ? Hosz­seasan tartó zaj.) Zboray Miklős (a honvédelmi miniszter felé): A néppárt megvetni való? Ezt mondta? (Foly­tonos nagy zaj. Felkiáltások a bal- és a szélsöbal­oldalon : Azt mondta, hogy a küldöttségek meg­vetni valók! Az elnök többször csenget.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Nem áll! Ezt nem mondtam! (Folytonos nagy zaj a néppárton és a szélsőbal-oldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek! (Folytonos zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Mit mon­dott! Mondja meg hangosan, mit mondott? Meg­vetni való? A küldöttségeket értette? Folytonos zaj és mozgás a néppárton és a szélsöbaloldalon: Halljuk! Mit mondott? Mondja meg, mit mon­dott ! Egy hang a néppárton: Azt mondta, meg kell vetni a küldöttségeket! Zajos felkiál­tások a jobboldalon: Nem mondta! Nem hallot­tunk senmit!) Pozsgay Miklós: Tessék megkérdezni, hogy mit mondott! Megveti a küldöttségeket, azt mondta! Tessék előbb tisztába hozni, hogy mit mondott! (Folytonos nagy zaj a néppárton és a szélsöbaloldalon. Az elnök ismételten csenget. Halljuk! Halljuk ! jobbról. Folytonos zaj balról és a szélsöbaloldalon. Felkiáltások: Vonja vissza, addig nem tárgyalunk! Felkiáltások jobbról: Nem szólt közbe! Halljuk az elnököt! Folytonos zaj a néppárton és a szélsöbaloldalon.) Elnök: Ugy értesültem, hogy semmi közbe­szólás nem történt, t. ház, a honvédelmi minisz­ter ur a szomszédjával beszélgetett. (Folytonos zaj a bal- és a szélsöbaloldalon.) Ugron Gábor: Königgrätzi retirád! (Foly­tonos nagy zaj a néppárton és a szélsöbal­oldalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Semmi közbeszólás nem volt! (Ugy van! Ugy van! a jobbóldalon. Folytonos nagy zaj a bal­és a szélsöbaloldalon.) Gajáry Géza: Hát a prMátbeszélgetést is megmagyarázza? O maga mondja, hogy nem szólt közbe! (Folytonos zaj.) Pozsgay Miklós: Minket rendreutasítanak! Kubikot tegnap rendreutasította az elnök! Leszkay Gyula: Tessék megkérdezni, hogy mit mondott, a minisztertől magától! (Folytonos nagy zaj a bal- és a szélsöbaloldalon. Felkiáltá­sok :• Halljuk az elnököt!) Elnök: T. képviselőház ! . . . (Folytonos zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. Halljuk az elnököt!) Pozsgay Miklós: Tessék a minisztert meg­kérdezni, mit szólt közbe! A miniszter azt mondta, hogy megveti a küldöttségeket! (Ellen­mondás a jobboldalon. Zaj. Az elnök csenget. Halljuk az elnököt!) Elnök (csenget): A mikor ezen a helyen ülök, én mást, mint képviselőt itt a házban nem ismerek; akár miniszter, akár a balolda­lon, akár a jobboldalon, vagy akármilyen helyén ennek a háznak ülő képviselőről legyen sző, hogy ki mond valamit, az reám nézve tökélete­sen mindegy; én a házszabályokat alkalmazom mindenkMel szemben. (Altalános helyeslés és tetszés,) Én senkMel szemben sem tanusitok ked­vezést, azonban kMételes szigorítást sem szabad alkalmaznom. (Helyeslés és tetszés a jobboldalon.) Én ebből az egész inczidensből és abból, a mi arra okot adott, semmit sem hallottam. (Zajos felkiáltások a jobboldalon: Mi sem ! Élénk ellenmondás a. szélsöbaloldalon.) Pozsgay Miklós: Máskor is megkérdezte az illetőt, hogy mit mondott! Kubikot is megkér­dezte ! Kérdezze meg a minisztert is! (Nagy zaj és felkiáltások a szélsöbaloldalon: Kubikot is megkérdezte! Olayt is megkérdezte! Egyfor­mák vagyunk!) Nessi Pál: A minisztert tessék megkérdezni! Leszkay Gyula: Kubikot is megkérdezte! (Felkiáltások a jobboldalon: Halljuk az elnököt!) Vészi József: Halljuk Eötvös Károlyt!

Next

/
Oldalképek
Tartalom