Képviselőházi napló, 1901. XV. kötet • 1903. április 27–május 14.
Ülésnapok - 1901-257
25/. országos ülés 1903 április 29-én, szerdán. /» osztrák bíróságok által való el nem ismerése tárgyában. Plósz Sándor igazságügyminiszter; T. képviselőház ! Schmidt Károly képviselő ur márczius hó 11-én a belügyminiszter úrhoz és hozzám a következő interpelláeziót intézte (olvassa): »Van-e tudomásuk a t. miniszter uraknak, hogy osztrák biróságok az utolsó időben magyar állampolgároknak magyar hatóság előtt kötött házasságait érvényteleneknek, és igy az ezen házasságokból származó gyermekeket osztrák területen törvényteleneknek nyilvánították? Hajlandók-e a t. miniszter urak az osztrák kormánynyal e visszás állapotok megszüntetése czéljából érintkezésbe lépni ?« (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek ! Kubik Béla: Holnap! Elnök: A miniszter már megkezdte beszédét; most már nem szabad ilyen kívánsággal előállani. (Zaj a szelsőbaloldalon. Halljuk! Halijai ! jobb felöl.) Kubik Béla: Nem is vettük észre, hogy megkezdte beszédét! Hallani szeretnénk! Hisz folytonosan kaszinóznak. (Zaj.) Elnök: Ha csendben lesznek a képviselő urak, hát hallani fognak. (Zaj a szélsőbaloldalon) Bogyay Máté: Fogják be a szájukat! Horváth Gyula: Ki fogja be a száját!? Mi volt az? (Hosszantartó nagy zaj a szélsobaloldalon.) Bogyay Máté: Hogy ne lármázzanak! (Nagy zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Micsoda dolog az, hogy egy képviselő ilyen szavakat használjon ?!) Pozsgay Miklós: Ki kell lökni az ilyen képviselőt! (Folytonos nagy zaj.) Elnök : Bogyay képviselő ur olyan kifejezést használt . . . (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Pap Zoltán: Mindig inzultálnak bennünket? (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Kubik Béla; Nem terrorizál bennünket egyik sem! (Folytonos zaj a szélsőbal-oldalon. Felkiáltások : Halljuk az elnököt!) Elnök: Bogyay képviselő ur, ugy értesültem, egy képviselőtársával szemben . . . (Folytonos zaj a szélsöbaloldalon. Felkiáltások: Halljuk az elnököt!) Bogyay képviselő ur egy képviselőtársával szemben egy, a parlamentben meg nem engedhető kifejezést használt, a miért őt rendreutasítom. (Helyeslés a szélsöbaloldalon. Zaj. Elnök csenget.) Méltóztassék a minisztert meghallgatni. (Felkiáltások: Halljuk a minisztert!) , Plósz Sándor igazságügyminiszter (olvassa): »Es mily intézkedéseket szándékoznak tenni abban az esetben, ha az osztrák kormánynyal folytatandó tárgyalások eredményre nem vezetnének« ? (Folytonos zaj a szélsöbaloldalon.) Elnök (csenget): Engedelmet kérek, t. képviselő urak, ez az inczidens már el van intézve az elnöki rendreutasitás által. Ne méltóztassék tehát azt folytatni, hanem szíveskedjenek a minisztert meghallgatni. (Halljuk! Halljuk!) Plósz Sándor igazságügyminiszter: Erre az interpelláczióra, a mely legközelebb az én tárczám ügykörét érinti, van szerencsém a belügyminiszter nevében is válaszolni. (Halljuk! Halljuk!) A mi az első kérdést illeti, erre bizonyos módosítással igenlőleg felelhetek. Igenis van róla tudomásom, hogy osztrák biróságok Magyarországon a magyar állampolgárok között kötött házasságokat bizonyos esetekben érvényteleneknek nyilvánították. Azonban nemcsak legújabban fordul elő ez, hanem előfordult már régebben is az u. n. erdélyi házasságok idejében. Ezek a házasságok továbbá olyanok, a melyekben osztrák vonatkozások is vannak, a melyeknek osztrák tényálladékuk is van. Az esetek olyanok, a minőket a t. képviselő ur felhozott. Az egyik gyakran előforduló eset az, hogy katholikus házasfelek, osztrák állampolgárok, otthon ágy- és asztaltól elválnak, s akkor az egyik átmegy Magyarországba, itt örökbe fogadtatja magát, megszerzi a magyar állampolgárságot, azután a házassági törvény 115. §-a alapján az ágy- és asztaltól elválasztó ítéletet felbontó ítéletté változtattatja át és Magyarországon újból házasságot köt. Ha férfi az illető házasulandó fél, köthet nálunk házasságot osztrák állampolgárnővel is, mMel a mi törvényeink 109, §-a értelmében, ha magyar állampolgár, férfi, külföldi nővel lép házasságra, ezen házasság érvényessége csak a nőnek kora és cselekvési képessége tekintetében Ítéltetik meg a külföldi jog szerint, egyéb tekintetben pedig a magyar jog szerint. Annak semmi esetre sincsen akadálya, hogy az illető elvált házasfél, ha nő, magyar állampolgárhoz mehessen nőül. A második esetről szintén van tudomásom. Előfordult, hogy egy magyar állampolgár, zsidó vallású férfi, egy osztrák keresztény nőt vett el, ezt a házasságot nálunk kötötte meg, és ezt azután Ausztriában érvénytelennek nyilvánították. Meg kell jegyeznem, hogy az illetők mind a két esetben visszamentek Ausztriába és ott laktak, illetőleg az előbbi esetben előfordult az is, hogy az illető ugyanabba a községbe ment, a hol az osztrák jog szerint neki még érvényes házasságban élő házastársa lakott. Már most, t. ház, én a kérdésre adandó válasz előtt csak azt akarom felemlíteni, hogy valamint Magyarország, ugy Ausztria is a saját területére nézve a házassági jogot a maga tetszése szerint állapítja meg és ugyancsak a maga tetszése szerint állapítja meg azokat a szabályokat is, a melyek a nemzetközi vonatkozásokban alkalmazandók. Ezt a jogot a magunk részére feltétlenül igénybe veszszük és igénybe is vettük. Mi is ítélkezünk, habár házassági törvényünk szerint csak kMételesen, bizonyos esetekben a külföldiek házasságáról, oly 10*
