Képviselőházi napló, 1901. XV. kötet • 1903. április 27–május 14.
Ülésnapok - 1901-257
76 257. országos ülés 1903 esetekben, midőn a magyar állampolgárrá lett külföldinek, vagy a volt magyar állampolgárnak, vagy a magyar állampolgárságában megmaradt házastársnak érdekeit akarjuk megvédeniTettük ezt különben 1895. október elseje előtt is, sőt tettük még sokkal tágabb mértékben. Hiszen ismeretesek az u. n. erdélyi házasságok, a mikor a külföldiek házasságát hatheti itt lakás és áttérés alapján felbontottuk. Abba a kérdésbe, hogy az osztrák bíróságok helyesen alkalmazzák-e az ő törvényüket vagy sem, én bele nem avatkozhatoin, ugy, a mint én sem engedhetnék beleavatkozást abba, hogy birdságaink helyesen alkalmazzák-e a törvényt, de sőt ebbe magamnak sincsen beleszólásom, és igy én sem követelhetem az osztrák kormánytól, hogy ő az ő osztrák bíróságainak ténykedésébe beleavatkozzék. A mit mi tehetünk, az mindenekelőtt az, hogy mi ezeket az osztrák ítéleteket, saját területünkön abszolúte nem létezőknek tekintjük, ezek alapján, a mire nézve külön figyelmeztető rendeletet is adtunk ki, magyar anyakönyvekbe semmiféle bejegyzés nem történhetik. Sőt tovább megyünk: ilyen esetekben a birói jogsegélyt is megtagadjuk; ha idézést akarnak kézbesíteni vagy tanukat akarnak kihallgatni, ennek a megkeresésnek helyt nem adunk. Azonfelül pedig megmarad a jogunk arra nézve, hogy a saját törvényeinkbe olyan intézkedéseket vehessünk fel, a melyek a magyar állampolgárok érdekeinek megvédésére minden tekintetben elegendők és ezt meg is tettük. Egyik intézkedésünk, különösen a mi a oultus dispa,ritas-t illeti, egyenesen, tisztán csak a magyar érdekeket tartja szem előtt, mert a törvény a magyar állampolgárra nézve kimondja azt, hogy ha külföldi nőt vesz el, a külföldi nőre nézve, a kor- és a cselekvési képesség kMételével, a magyar törvény irányadó, megfordítva azonban, ha magyar állampolgárnő külföldihez megy nőül, akkor annak a házasságnak ugy a magyar jog, mint a külföldi jog szerint érvényesnek kell lennie, és általában az összes körülmények és viszonyok mind a két ország joga szerint biráltatnak el. Egyébiránt még a polgári perrendtartás javaslatában is felvettem intézkedést arra nézve, hogy a magyar érdek hátrányt ne szenvedjen. Én különben teljesen osztom a t. képviselő urnak azt a nézetét, hogy ezek a nemzetközi összeütközések a házassági jog terén fölötte visszásak, hogy fölötte visszás az, ha a házasság az egyik országban érvényesnek, a másikban érvénytelennek tekintetik, ha a házasságból származó gyermekek az egyik államban törvényesek, a másikban törvénytelenek, az egyik államban örökösödnek, a másikban nem. Érezte nemcsak a t. képviselő ur, nemcsak én, hanem érezték ezt Európának mondhatnám összes államai és jogtudósai. Ennek volt azután április 29-én, szerdán. kifolyása az, hogy a németalföldi kormánynak egybehívására Hágában egybegyűlt nemzetközi konferenczia 1900-ban két tervezetet állapított meg. a melyek a házassági jogban előfordulható összeütközésekre vonatkoznak. Ehhez az egyezményhez hozzájárult rajtunk kMül a német birodalom, Francziaország, Olaszország, -Ausztria, Belgium, Németalföld, Luxemburg, Spanyolország, Svájcz, Portugália, Románia és Svédország. Ez a nemzetközi egyezmény már nem sok idő múlva a ház elé lesz terjeszthető beczikkelyezés végett. A mi Ausztriát illeti, az egyezmény köztünk és Ausztria között nem köttetett meg, de már régebben tárgyalások folynak, hogy ezen nemzetközi egyezmény tekintetbevételével Ausztriával egy oly megállapodás létesíttessék, a mely ezen visszásságoknak elejét fogja venni, (Helyeslés.) Kérem a t. képviselőházat, méltóztassék e válaszomat tudomásul venni. (Általános helyeslés.) Schmidt Károly: T. ház! Elismerem, hogy ez a kérdés nagyon kényes kérdés, és annyMal is inkább megnyugvással vehetem tudomásul a t. miniszter ur válaszát, a mennyiben kimondja, hogyha jövőre az osztrák bíróságok ilyen ítéleteket hoznak, ezeket itt Magyarországon nem fogják végrehajtani és hogy ilyen esetekben a jogsegélyt, a tanúkihallgatást stb. is meg fogják tagadni, — illetőleg már meg is tagadták, — sőt, hogy az alkotandó uj perrendtartásban intézkedéseket vesz fel, melyek ezen visszásságoknak részben elejét fogják venni. Tudomásul veszem azt is, hogy a harmadik hágai konferenczián alkotott első és második tervezethez Ausztria is hozzájárult; a mennyiben ugyanis Ausztria hozzájárult ezen tervezethez, ha az életbelép, ezen visszásságok meg fognak szűnni, mert ezen tervezet azokat jövőre kizárja, E tervezet első czikke ugyanis kimondja (olvassa): »A házasságkötésnek jogát a házasulandók mindenikének hazai törvénye szabályozza, kMéve, hogyha e törvény valamely rendelkezése kifejezetten más törvényre utal«, — A második czikkelyben pedig határozottan kimondja, hogy (olvassa). »Fentartva a jelen egyezmény 6-ik czikkelye első bekezdésében foglalt rendelkezésének alkalmazását, egyik szerződő állam sem kötelezi magát megkötött olyan házasságot, a mely korábbi házasság, vagy valláskülönbség akadálya miatt stb. ellenkezik törvényeMel, elismerni; ily természetű akadály megszegése nem vonhatja maga után a házasság érvénytelenségét.* Tehát, ha Ausztria hozzájárul ezen hágai egyezményhez, akkor természetesen ez mi közöttünk is nemzetközi egyezmény, mert Magyarország épen ugy volt képviselve ezen hágai konferenczián, mint Ausztria, és ennek következtében jövőre az osztrák bíróságok a hágai konferenczián létrejött egyezmény alapján többé ilyen nemzetközi jog ellenesen nem járhatnak el.