Képviselőházi napló, 1901. XV. kötet • 1903. április 27–május 14.

Ülésnapok - 1901-257

74 257. országos ütés 1903 áqriíis 29-én, szerdán. sőt ez jogom és kötelességem is, hogy őrköd­jem a felett, hogy az iskolákban használatos énekköayvekben egyetlen oly dal se forduljon elő, melynek szövege a magyar alkotmánynyal, vagy a magyar közjoggal ellentétben áll. (Ugy van! jobbfelöl,) És ha a t. képviselő urnak vagy bárkinek tudomása van ilyenről, és azt nekem tudomásomra hozza, én kötelességszerüleg el­járok. Ezt én elmulaszthatatlan kötelességem­nek tartom, mert őrködnöm kell a felett, hogy a magyar alkotmánynyal, a magyar közjoggal ellentétben álló szöveg egyetlen dallamban se használtassák az iskolákban. Azonban, t. kép­viselőház, ennek a dallamnak, a mely a dinasz­tiának himnusza, oly szövegben való hangjegy­zése vagy éneklése ellen, a mely szövegben ima­szerű fohászt intéznek az éghez a királyért, és áldást kérnek reá, nem intézkedtem, s kijelen­tem, hogy intézkedni nem is fogok. (Helyeslés a jobboldalon. Mozgás a szélsőbaloldalon.) Mert teljesen osztozom abban a felfogásban, a melyet a t. miniszterelnök ur e tárgyban már több alka­lommal, sőt egyenesen az én nevemben is 1901­julius 12-én Iiátkay László képviselő ur inter­pellácziójára adott válaszában kifejezett, és ezt olyan szépen, olyan melegséggel és bölcseséggel fejtette ki, (Mozgás a szélsőbaloldalon.) hogy én ehhez semmit sem hozzátenni, sem elvenni nem akarok. Ez, t. képviselőház, az én egyszerű, de azt hiszem, világos, határozott, minden kétértelmű­séget kizáró válaszom. Kérem a t. házat, mél­tőztassék ezen válaszomat tudomásul venni. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Pap Zoltán: T. képviselőház! Interpellá­czióm megtétele alkalmával, április 4-én, az igen t. vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur felkelt és azt mondta, hogy ezekről a dolgok­ról, a melyek a kérdésekben le vannak fektetve, neki nincs tudomása, érdemleges választ tehát nem ad. Ellenben adott egy szerintem igenis érdemleges választ már akkor, s én már akkor láttam, hogy egy veszedelmes utczába tévedt a miniszter ur; t. i. a mit most válaszának végén mondott, akkor az elején mondotta, hogy r nincs tudomásom ezen hazafiatlan cselekedetről, de előre kijelentem, hogy a mit az igen t. minisz­terelnök ur a Grotterhaltéra nézve előzőleg, ré­gebben több izben kifejezett, azzal magát szó­rói-szóra azonosítja. T. miniszter ur! Erre a hiperlojalifásra itt szükség nem volt és szükség nincsen harminczhét esztendő óta, hogy tovább ne menjek a történelem­ben, mert hiszen épen ez a híperlojalitás az, a mely Magyarországnak sírját feltétlenül meg fogja ásni. Itt arról van szó és az volt az én intenczióm,hogy megengedheti-e a vallás- és közoktatásügyi mi­niszter ur azt, hogy egy idegen nemzetnek nép­himnuszát énekeltessék a magyar iskolákban ? ü,n nekem teljesen mellékes, hogy a dallam vagy szövege-e az, a mi idegenből átvétetik, nekem csakis a tendenczia az irányadó, hogy egy ide­gen nemzetnek a holmiját, — ezzel a gyűjtő­névvel élek — akármilyen holmiját akarják a magyar nemzetre ráerőszakolni. De a magyar nemzet ezen törekvéseknek igenis elleneszegül. T. képviselőház! Az igen t. miniszter ur teljesen nem válaszolt az én kérdésemre, mert bevezető soraiban azt mondotta, hogy egyes fe­lekezeti iskolákban a himnusz éneklése előfor­dult ; elővette először a protestánsokat, azután a katholikusokat s elmondta, hogy a szatmári római katholikus m. kir. állami főgimnáziumban is énekeltetik ezt a himnuszt. De én ezt, t. képviselőház, a magyar állameszmével, a magyar nemzeti szuverenitással összeegyeztethetőnek nem tartom. Én tiltakozom az ellen, hogy a minisz­ter ur ezt a Grotterbaltét a dinasztia dallamá­nak minősítse, mert hiszen a hMatalos körök ott, a hol erőszakkal, könyvekben rendelik el ennek éneklését, a milyenek a katonai könyvek, ugy a közös hadsereg részére, mint a honvédség részére kiadott utasitás, a mely csak magyarra fordíttatott — elég hiba, erről már sok szó esett és fog még esni arról, hogy a honvédség részére az osztrák katonaságnak himnuszát csak lefor­dították — mondom, ez utasításokban is ugy ál), hogy »Volkshymne« és a magyar fordításban az van, hogy »néphimnusz,« A honvédeskünél is elő van írva, hogy a mikor a honvéd esküt tesz, az ünnepélyes alkalomkor a »néphimnusz« éneklendő. Ez a hMatalos adat a t. miniszter ur nyilatkozatával homlokegyenest ellentétben van, mert a »Gotterhalte« igenis Ausztriának néphimnusza. Okmányilag dokumentálva van ez hMatalos adatokkal, tehát az alól a kényes kér­dés alól akként akarni kibújni, hogy ez a »di­nasztiának himnusza« talán még sem lehet. Én fen tartom interpellácziómnak tartalmát minden pontjában és újra hangoztatom : tilta­kozom az ellen, hogy ez a dal a magyar nem­zet iskoláiban énekeltessék, és ugyanazért a mi­niszter ur válaszát tudomásul semmi esetre sem vehetem, mert akkor megtagadnám magyar nemzeti voltomat. (Elérik helyeslés a szélsőbal­oldalon. Éljenzés a karzaton.) Elnök: Eigyelmeztetem a karzati közönsé­get, hogy itt minden véleménynyilvánítástól tartózkodni kell, a mi ha megismétlődnék, az illető karzat kiürítését kellene elrendelnem. {Helyeslés.) T. képviselőház! Kérdeznem kell a t. házat, tudomásul veszi-e a miniszter ur vála­szát, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Erre a a kérdésre nézve húsznál több és, a mint meg­győződtem, jelenlevő képviselő névszerinti sza­vazást és egyszersmind ennek a szavazásnak a holnapi ülésre való elhalasztását kéri. E szerint a névszerinti szavazás megejtése lesz a holnapi ülés napirendjének első tárgya. Következik az igazságügyminiszter válasza Schmidt Károly képviselő interpellácziójára a magyar honosok törvényes házasságának az

Next

/
Oldalképek
Tartalom