Képviselőházi napló, 1901. XV. kötet • 1903. április 27–május 14.

Ülésnapok - 1901-269

269. országos ülés Í903 lapodás, és addig kierőszakolták tőlünk azt, hogy 3°/

0-os emelésbe belementünk. Pedig erre nem volt a legkevesebb szükség sem, mert az bizonyos volt, hogy a gazdasági kiegyezésnek egyéb kérdéseit nem fogjuk megállapítani, és a mikor azok meg fognak állapíttatni, akkor lesz a quóta tijra 10 évre megállapítva, annyi időre, mint a vám- és kereskedelmi szövetség. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ezek szerint teljesen feleslegesnek tartom azt, bogy quóta-deputáczió kiküldessék, (Elérik helyeslés a szélsobaloldalon.) Miután pedig eredményes munkát végezni ennek a törvénynek alapján nem lehet, nem marad egyéb hátra, mint megváltoztatni azokat a hiányos intézkedéseket az önök szempontjából, a mi szempontunkból pedig el kell törölni egészen. (Zajos helyeslés a szélsöbaloldahn.) Hogy ez a törvény czéljának megfelelni nem képes, azt nemcsak mi mondjuk itt ezen az oldalon, hanem ezt mondta már az osztrák quóta-deputáczió is 1896-ban. (Halljuk! Halljuk ! a szélsobaloldalon.) Azt mondta ugyanis (olvassa): »Hisz a törvények nem szólnak örök időkre, s ha a tényleges viszonyok fejlődésével ellentétbe jönnek, változtatásra szorulnak. Vagy csupán a kiegyezésre vonatkozó határozatok képeznének ez alól kMételt? Még akkor is, ha a tapasztalat azt tanúsítja, hogy a törvény létesítése alkalmával irányadóul szolgált nézetek és szándékok teljes hajótörést szenvedtek«. Tehát az osztrákok maguk is azt tartják, hogy meg kell változtatni. (Ugy van! Ugy van! a szélstbaloldalon.) A mi álláspontunk azonban nem ez lehet. Mi meggyőződtünk arról, hogy Magyarországon minden baj, minden szerencsétlenség (Egy hang a szélsőbaloldalon: Minden nyoIvorúság!) ebből a viszonyból származik, a melylyel Ausztriához bennünket hozzáfűztek és így nekünk csak azt lehet követelni, hogy ez az^ áldatlan viszony végrevalahára felbontassák. (Élénk helyeslés a szélsobaloldalon.) Nessi Pál: Természetellenes szövetség ! Reich Aladár: És mert 2Ü0 esztendővel ezelőtt egy családi gőgtől meghibbant osztrák agyvelő kitalált valami agyrémet, ennek egy életerős nemzet nem rendelheti alá boldogulásának összes feltételeit. (Élénk helyeslés és éljenzés a szélsobaloldalon. A szónokot többen üdvözlik.) Trubinyi János jegyző: Pichler Győző! Pichler Győző : T. képviselőház ! (Halljuk I Halljuk!) A midőn én a miniszterelnök urnak a quóta-bizottság kiküldéséről szóló indítványához szót kérek, teszem ezt azon politikai álláspont folytán, a melyet pártom vezére kifejtett, a mely álláspont megegyezik azon tántoríthatatlan szilárd elvi alappal, a melyen a függetlenségi és 48-as párt áll, (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon.) a minek a következése, hogy ennek a javaslatnak a megszavazását, nemcsak, hogy megtagadom, hanem követem pártomnak május 13-án, szerdán. 365 évtizedek óta bevett ama határozatát, hogy még a bizottságnak szavazat utján való megválasztásában sem vesz részt, sem mellette, sem ellene nem szavaz és teszi ezt azért, hogy ezen passzív rezisztencziával, —"azt hiszem, hogy tegnap délután óta a szabadelvű pártnak egyetlenegy tagja sincsen, a ki ezen idegen hangzású latin mondatot, hogy passzív rezisztenczia, ne ismerné és ezért bátorkodom ezt használni, — mondom, a midőn ezen passzív rezisztencziával, hogy mi a quótabizottság kiküldéséhez, még tagadó szavazatunkkal, sem cselekvőleg mint képviselők közre nem működünk, ennek az a czélja, hogy igenis ezzel a passzív rezisztencziával tüntessünk azon alap ellen, a mely alapon a kormánypárt áll és a mely alapon állva és az ország ügyeit intézve elérkezett az az időpont, mint a mai, hogy ezen országban teljes felfordulás, politikai, gazdasági depraváczió, politikai, gazdasági elzüllés ka.pott lábra. (Elénk helyeslés a szélsobaloldalon.) És a midőn én ezen quóta-javaslathoz szólok, természetesnek fogják találni igen t. képviselőtársaim, hogy a szokásos tárgyilagossággal részemről, de a legnagyobb- erélylyel reámutassak és felhasználjam ezt az alkalmat arra, hogy ugy, a hogy az én szerény felfogásom szerint, mint ennek a pártnak egyik közkatonája felfogom a helyzetet, ennek a politikai helyzetnek a felfogását, ennek a politikai helyzetnek a bírálását teszem felszólalásom tárgyává. (Halljuk ! Ralijuk ! a szélsobaloldalon.) Es nagyon természetes dolog, hogy mMel ez képezi beszédem tárgyát, beszédem nagy része azon állapotokra fog konkludálni, a melyek az utóbbi néhány nap alatt Horvátországban keletkeztek. Ezen állapotokat nem szépíthetik, megjavítani sem tudják igen t. horvát képviselőtársaim azáltal, hogy tüntetőleg bevonulnak ebbe a képviselőházba és megjelenésükkel, s egyetemleges szereplésükkel bizalmat szavaznak a jelenlegi kormánynak; nem szépíthetik a helyzetet t. horvát képviselőtársaim azon közbeszólásokkal sem, melyeket az utóbbi napokban tőlük hallottunk, s a melyekkel ők a helyzetnek veszélyes, komoly voltát degradálni akarják, (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Engedjék meg az én igen t. horvát képviselőtársaim, kik közül nagyon sokan megtisztelnek barátságukkal, hogy én, ki e kérdésekkel foglalkoztam, azt a kérdést intézzem hozzájuk: nem nagyobb hasznot tennének-e a nemzetnek, nem nagyobb hasznot tennének-e Horvátországnak, ha, miként egy ember, ők volnának azon, hogy szembeszálljanak azon zavargásokkal, a melyek jelenleg a magyar állameszmét Horvátországban lealacsonyítják és a melyek egyenesen Magyarország, Magyarország becsülete ellen intézett merényletet jelentenek ? (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Önöknek, t, horvát képviselőtársaim, ma az ostromállapotban levő kerületeknek és Zágráb város utczáin volna a helyük, hogy a magyar nemzethez való hozzá-