Képviselőházi napló, 1901. XV. kötet • 1903. április 27–május 14.

Ülésnapok - 1901-269

269. országos ülés 1903 bizottság megválasztassék. (Zaj a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! a szélsobaloldalon.) A nemze­tiségünket, magyar államiságunkat kitüntető Duna-ünnepélyen ma parlamentünk fényesen ki lesz világítva, a mMel dokumentálni akarjuk a bejött külföldieknek, hogy van egy szegény Magyarország, a melynek parlamentje vagyoná­hoz, nemzeti állásához mérten túlságosan fényes, de nemzeti államiságunk kiépitve nincsen. Pozsgay Miklós: Inkább a nyoIvort világí­tanák ki! Eitner Zsigmond: Miután tehát mindazokat a kiadásokat, a melyek a quótából kifolyólag Magyarországot terhelik, igazságtalanoknak tar­tom, miután azokból csak az idegen Ausztria, annak kereskedelme, ipara huz hasznot, miután mindaz, a mit a közösügyekre fordítunk, csak Magyarország elnyomatására szolgál, nem járu­lok hozzá szavazatommal a quóta-bizottság meg­választásához. (Helyeslés a szélsobaloldalon.) Trubinyi János jegyző: Reich Aladár ! Reich Aladár: T. képviselőház! A függet­lenségi pártnak eddigi álláspontja az volt, hogy miután elvileg ellenzi a közös intézmények léte­zését, nem vesz részt a delegáczióban, nem já­rul hozzá a delegátusok megválasztásához és ennek megfelelőleg a quóta-deputáczió megvá­lasztásában sem vesz részt. Eddigi álláspontunk az volt, hogy egy elvi kijelentésre szorítkoztunk, s azután meg választatott a quóta-deputáczió a mi részvételünk nélkül. Ha a mostani választás alkalmával a függetlenségi párt eddigi maga­tartásától eltért, ennek egyszerűen az az oka, hogy a parlamenti helyzet is megváltozott. (Hall­juk! Halljuk! a szélsobaloldalon.) Eltértünk eddigi álláspontunktól annyiban, a mennyiben igen t. pártelnökünk szükségesnek tartotta bő­vebben megindokolni a párt állásfoglalását, s ezenkívül a párt részéről is több olyan felszóla­lás történt, a mely eddig mindig elmaradt. Most, t. ház, a parlamenti helyzet teszi szükségessé azt, hogy a párt állásfoglalását a közös intéz­mények mindenikével szemben jobban körvona­lozza. .. . (Élénk helyeslés a szélsobaloldalon.) Nessi Pál: Lemondott már a kormány ? Hiszen egy miniszter sincs itt! (Mozgás és zaj a szélsobaloldalon.) Elnök: Kérem az ellenzéki képviselő ura­kat, ne méltóztassanak közbeszólásaikkal a tárgya­lást zavarni! (Halljuk! Halljuk! a szélsobal­oldalon.) Reich Aladár: . . . mert az a parlamenti helyzet, a mely Magyarországon most előállott, csak annak a következménye, hogy a közös in­tézmények kezelésében, a kiegyezés végrehajtá­sában, Magyarország jogai kellőleg nem respek­táltattak és különösen a hadügy terén az »egyen­rangu fél«-nek szégyenletes szerepet kell viselnie. (TJgy van! TJgy van! a szélsobaloldalon.) Az a harcz, a melyet a katonai javaslatok ellen foly­tatunk, idézte elő elő ezt a parlamenti helyeze­tet, és ha a kormány ezen parlamenti helyzet KÉrVH. NAPLÓ. 1901 1906. XV. KÖTET. május 13-án, szerdán. 361 nehézségei daczára nem érzi magát arra indít­tatva, hogy a bajok orvoslása után nézzen, ha­nem tétlenül a passzív rezisztenczia álláspontjára helyezkedik: akkor nagyon természetes, hogy nekünk is el kell térnünk a rendes harczmodor­tól és egyéb utat kell választanunk a nemzeti jogok érvényesítésére. (Élénk helyeslés a szélso­baloldalon.) Mert nagyon kényelmes dolog az a t. kormány szempontjából, hogy a mint tegnap a minisztereitlök ur kifejezte, a kormány októ­berig vagy novemberig vár, és kiéheztet bennün­ket. De ha mi itt, az obstrukczió várában meg­húzódunk, s azután ostromolni jő bennünket egy sereg és az ki akar éheztetni bennünket, akkor nagyon természetes, hogyha tudunk szerezni va­lami élelmi szert, a melynek segélyével tovább bírhatjuk az ostromot, akkor azt mindenesetre megszerezzük. (Felkiáltások jobb felöl: Ertjük! Mozgás és zaj a szélsobaloldalon. Egy hang a szélsőbaloldalon: Megeszszük a kormányt!) Holló Lajos : Majd világosabban is beszélünk! Reich Aladár: Mindamellett, t. ház, miután Kossuth Ferencz igen t. pártelnököm kijelen­tette, hogy nem fogja obstrukczióval meggátolni a deputáczió megválasztását: ez már túlhala­dott álláspont, és mi ebben a kérdésben semmi esetre sem fogunk olyan akcziót kifejteni, a mely hosszabb ideig gátolná a quóta-deputáczió kiküldését, (Élénk helyeslés a szélsobaloldalon.) Azt azonban mindenesetre szükségesnek tartot­tuk, hogy a közös viszonyok kérdése mentől élesebben megvilágittassék, és erre nagyon jó alkalom épen a quóta-deputáczió megválasztása és a quóta-kérdés tárgyalása. (TJgy van! TJgy van! a szélsobaloldalon.) T. ház, a quótával különféle politikai s közgazdasági kérdésekneknek olyan komplexuma kerül a képviselőház elé, (Halljuk! Halljuk! a szélsobaloldalon.) a melynek kellő megvilágítá­sára nem is mernék vállalkozni, mert ez rend­kívül hosszú időt igényelne. Osak egyes momen­tumokat akarok ebből a kérdésből fejtegetni. Első sorban azzal a kérdéssel kívánok foglal­kozni, hogy a quótakérdés és a kiegyezési kom­j)lexum egyéb részletei között tényleg fennáll-e az a junktim, a melyet a miniszterelnök ur, ha jól emlékszem, azelőtt megtagadott, most ujab­ban azonban azt mondja . . . Széll Kálmán miniszterelnök: Azt mondja most is csak, a mit előbb, csak megmondta, hogy nincsen így. Kossuth Ferencz: Teoreticze nincsen, de prakticze van. Reich Aladár: Nem legális, hanem belső összefüggés van a quótakérdés és a kiegyezés komplexumának többi kérdései között. Széll Kálmán miniszterelnök: Természetes, hogy nem fogunk magasabb quótát fizetni át­utalás nélkül. Reich Aladár: Nézetem szerint nemcsak belső, hanem legális összefüggés is van a kiegyezés kérdései és a quótakérdés között. Ennek igazo­46

Next

/
Oldalképek
Tartalom