Képviselőházi napló, 1901. XV. kötet • 1903. április 27–május 14.

Ülésnapok - 1901-269

302 269. országos ülés 1903 május 13-án, szerdán. lására idézek a kiegyezési törvényekből néhány szakaszt. (Halljuk! Halljuk!) Itt van először az 1867 : XM. t.-ez. 5. § mely a quótatörvény életbeléptetéséről a következőkép intézkedik (olvassa): »Jelen törvény akkor lép életbe, ha mindazon feltételek, melyekhez az 1867 : XII. törvényczikk életbeléptetése magában az idézett törvényczikkben kötve van, teljesülnek.« Ezek szerint a quótatörvény életbeléptetése az 1867 : XII. törvényczikk 69. §-ára utal, a mely azt mondja, hogy a kiegyezési törvényczikknek azon rendeletei, a melyek a közösügyek kezelésének módjára vonatkoznak, tettleg csak akkor fognak hatályba lépni, a mikor azok tartalma ő Felségének a magyar koronához nem tartozó országai részökről is alkotmányos utón hozzájárultak. Kossuth Ferencz: Alkotmányos utón! Reich Aladár: Tehát a magyar álláspont szerint a quóta-törvény életbeléptetésének nincs semmi más feltétele, mint az 1867 : XII. törvényczikk életbeléptetésének feltételei a kezelési módra vonatkozólag. A megállapodások, a melyeket ugyanezen törvény 23., 24. és 25. §-ai tartalmaznak, a melyek semmi egyéb feltételt nem állapítanak meg, csak azt, hogy teljes alkotmányosság uralkodjék Magyarországban és teljes alkotmányosság uralkodjék ő Felségének többi országaiban is. (Igaz! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) Nessi Pál: Ez a punktum saliens az alkotmányosság Ausztriában. Reich Aladár: Tehát a mi törvényünk szerint a quóta-törvény életbeléptetése nem lett összekapcsolva, legalább magában a törvényben semmi egyéb törvénynyel. Azonban az osztrák törvény, a mely a quótáról intézkedik, és a mely az 1867. deczember 24-én kelt, ez már egészen mást mondott, nevezetesen az 5-ik pontja azt mondja (olvassa): »Die Wirksamkeit dieses Gesetzes tritt jedocb für diese Königreiche und Länder erst mit dem Zeitpunkte ein, in welchem die entsprechenden Bestimmungen über díe Beitragsleistungen zu den gemeinsamen Angelegenheiten, dann die in Betreff der Staatsschuld und des Zoli- und Handelsbündnisses getroffenen Vereinbarungen in den Ländern Meiner ungarischen Krone Gesetzeskraft erlangen.« Ez anynyit jelent, hogy a közös költségekhez való hozzájárulás arányáról szóló törvény csak abban az időpontban lép életbe, melyben a megfelelő törvényes intézkedések életbelépnek nemcsak ezekre a közös költségekre, hanem az államadósságok átvállalására és a kereskedelmi és vámszerződések kötésére vonatkozólag is. Ezek szerint nem lehet azt mondani, hogy nincs legális junctim a quóta és a kiegyezési complexumnak egyéb kérdései között. Igaz, hogy ez az összefüggés nincs benn a mi törvényünkben. Csakhogy ez két oldalt kötelező törvényhozás volt, és hogyha azt akarjuk tudni, hogy mi volt a tulajdonképeni tartalma e két részről megnyilvánult akaratnak, akkor figyelembe kell venni mindenesetre, hogy mi van a másik félnek akaratában és törvényében is. Hogyha Magyarország meghoz egy törvényt és ebben azt mondja, hogy a közös költségekhez való hozzájárulása arányát 30°/

0-ban elfogadja és azután Ausztria szintén hoz egy törvényt, a mely a magyar törvénynek pandantja és ebben azt mondja, hogy én is elfogadom azt, hogy Magyarország 30°/o-kal járuljon a közös költségekhez; de ezzel nem elégszik meg, hanem feltételül még kiköti azt is, hogy Magyarország vállaljon el a közös államadósságokból bizonyos összeget, és hogy Magyarország vám- és kereskedelmi szövetséget kössön, akkor mindenesetre az, a mit Ausztria magának kiköt, olyan feltétel, vagy olyan kikötés, a mely kötelező nemcsak Ausztriára, hanem Magyarországra is. (TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Hogyha Magyarország tett egy ajánlatot s Ausztria ezt elfogadja és azt feleli: elfogadom ezt a 30 °/

0 hozzájárulási arányt; azonban kikötöm, hogy csak akkor kötelező rám nézve ez az elvállalás, hogy ha egyidejűleg kötelezed magad arra, hogy az államadóságokból elvállalsz bizonyos részt, továbbá, ha kötelezed magad arra, hogy vám- és kereskedelmi szövetségre lépsz velem: akkor, t. ház, legális és junctimnak hiányáról beszélni szerintem nem lehet. (TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Mert nem az a czélja a törvénynek, hogy csak általánosságban elveket statuáljon, hanem az, hogy jogokat és kötelességeket létesítsen, a melyek az életre kihatnak ós hogy ha az életbeléptetés bizonyos feltételekhez, egy más törvény életbeléptetésének feltételéhez van kötve, akkor addig, míg az a másik törvény életbe nem lép, az a tőle függő törvény sem lép életbe, az sem tekinthető létezőnek. Miután ekként kimutattam, hogy a quóta és a kiegyezési kérdések komplexuma között legális összefüggés van, csupán arra akarok rámutatni, hogy már az 1867-iki kiegyezés megkötésekor milyen perfidül viselkedett Ausztria azáltal, hogy, noha mi semmi egyéb alkudozási alapot nem ismertünk, mint a két ország teherviselési, teljesitési képességének egymáshoz való arányát, Ausztria belecsusztatott és a mi felületes ellenőrzési tevékenységünk kihasználával igyekezett behozni oly egyezkedési alapot, a melyről mi ugyan nem tudtunk, a melyet azonban ők később mindig fel akartak használni ellenünk. Mert a tulajdonképeni következménye annak, hogy nem volt két kongruens akaratnyilvánítás, az volna, hogy nem jött létre a megegyezés; nem az a tulajdonképeni következmény, hogy legális junctim van a kettő között, hanem az: hogy nem volt meg a kongruens akaratnyilvánítás, nem jött létre a megegyezés. (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon. Zaj. Elnök csenget.) Mert, t. képviselőház, mi, a mint az előbb