Képviselőházi napló, 1901. XV. kötet • 1903. április 27–május 14.

Ülésnapok - 1901-267

267. országos ülés 1903 május 11-én, hétfőn. 321 renden, s e tárgyhoz még alig három-négy szónok szólott; s azt hiszem, a miniszterelnök ur sem vonja kétségbe a mi felfogásunk helyességét, mely szerint a quóta kérdése igen fontos és mélyreható kérdés. (Zaj. Elnök csenget.) Lengyei Zoltán: Nem vagyunk negyvenen! Molnár Jenő: Micsoda dolog ez? Itt vannak ós nem jönnek be a tanácskozási terembe! Krasznay Ferencz: Ez a törvényhozás komolysága ! (Felkiáltások a szélsobalóldalon: Kérjük megszámlálni a jelenlevő képviselőket!) Elnök (megszámlálja a jelenlevő képviselőket) : Vagyunk negyvenen, tehát a tanácskozást folytathatjuk! (Zaj a szélsőhalóidalon.) Nessi Pál: Nem én vetettem fel a ház tanácskozásképességének kérdését, mert én kijelentem, hogy semmi súlyt nem helyezek arra, hogy a t. képviselő urak itt vannak-e vagy sem, annál is inkább, mert tudom, hogy a túloldal t. tagjai egy megrögzött elhatározással jöttek ide be a házba, és beszélhetünk mi akármit, argumentálhatunk mi bármiként, nem vagyunk képesek a többséget meggyőzni. (Igaz! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) Es, hogy a t. többség, a mely az alkotmányosságot annyira hangoztatja, a mely a tanácskozási rend megbontásával minket vádol, törvényhozói feladatát nem jól fogja fel és komolyságot nem tanusit: azt legjobban az általa követett eljárás mutatja. (Igaz! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) Igazán szoIvorú dolog az, elszoIvorító látvány, hogy milyen komolysággal teljesiti a t. túloldal törvényhozói kötelességét és feladatát, (Felkiáltások jobbfelöl: Hát önök? Hányan vannak ?) mert akkor, a mikor mi nagy harczot vMunk Magyarország önállósága és szabadsága érdekében, (TJgy van! a szélsőbaloldalon.) akkor, a mikor mi el vagyunk határozva minden tehetségünkkel, minden erőnkkel küzdeni az állam népének jóvolta és boldogsága érdekében, a t. túloldal kötelességét ugy fogja fel, hogy vagy hazamegy gazdálkodni, vagy kimegy a folyosóra diskurálni. (Felkiáltások jóbbfélöl: Többen vagyunk, mint önök, a házban!) Széll Kálmán miniszterelnök: Ott csak öten vannak! Nessi Pál: Azért is nehéz a mi feladatunk, mert tudjuk, hogy küzdelmünk e házban teljesen reménytelen és nincs más eszköz a kezünkben, mint önöket oda állítani, hogy a kormányzást lehetetlenné tegyük az önök kezében. (Ugy van! a szélsőbaloldalon. Mozgás jobbfelöl.) Önök kényszerítenek oda bennünket, mert mi hazafias aggodalommal látjuk az ország szoIvorú sorsát és látjuk a néjmek napról-napra való elszegényedését, de tehetetlenek vagyunk, mert nem tudunk_ rajta segíteni. (Ugy van.' a szélsobalóldalon.) És önök kezében van a kulcsa annak., hogy ezeken az állapotokon változtassanak. Önöknek nincs más feladatuk és hMatásuk, mint az, hogy a törvényes útra tereljék a dolKÉPVH, NAPLÓ 1901—190fi. XV. KÖTET, gokat, arra a helyes útra, a melyet a törvény kijelöl Önök pedig ezen nem változtatnak, hanem ki akarják böjtölni a mi küzdelmünket, de én biztosithatom a t. túloldalt, hogy a mi küzdelmünket nem fogják kiböjtölni soha. (Ugy van! a szélsobalóldalon.) Meg van bennünk a hazafias akaratelhatározás és erő, hogy ezt a küzdelmet a végsőig kMívjuk; ki fogjuk önöktől kényszeríteni, hogy a népnek az érdekében valamit tegyenek. Molnár Jenő: Ki fognak merülni a hallgatásban ! (Derültség a szélsobalóldalon. Zaj.) Nessi Pál: Örömmel vettem a lapoknak azt a hírét, hogy a többségnek több tagja arra határozta el magát, hogy ők is részt vesznek a ház tanácskozásaiban, hogy érveinkre ellenérvekkel fognak válaszolni és hogy igy a kicserélt gondolatokból valami megállapodás leszürődhetik. Polczner Jenő: Liczitáczió lesz az Bécs felé! Nessi Pál: Hanem daczára ezen kedvező hirnek, csodálkozással láttam ma a t. túloldal tábláját üresen. Molnár Jenő : Egy nagy kérdőjel van rajta ! Bolgár Ferencz: Majd az indemnitásnál! Lengyel Zoltán: Hohó! Mikor lesz indemnitás! Nessi Pál: Bolgár t. képviselő ur azt mondja, hogy &z indemnitásnál akar felszólalni. Sokkal fontosabb volna, ha ezen kérdéshez, vagy a kormányelnök jelentésének kérdéséhez szólana, a mely a tárgyalásokat még jóidőre igénybe fogja venni. Az indemnitás most meg van szakítva-egy másik tárgyalással. Molnár Jenő: Már a kőkorszakban van az indemnitás! Most jönnek a rétegek i Nessi Pál: Az indemnitást ebben a hónapban nem tárgyalhatjuk le, mert erre idő nincs. Széll Kálmán miniszterelnök: Az abszurdumot lehet mindig még nagyobb abszurdummá tenni! Nessi Pál: Ok volna arra is, hogy minden áron megakadályozzuk és lehetetlenné tegyük a quótadeputáczió kiküldését is; de Kossuth Ferencz pártvezérem. (Éljenzés a szélsőhalóidalon.) kijelentette már e házban, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) hogy ehhez az eszközhöz nem akarunk nyúlni, mert példát akarunk adni önöknek a törvény végrehajtásában. (Ugy van! a szélsobalóldalon.) Meg akarjuk mutatni ennek az országnak, hogy egyedül a függetlenségi párt áll alkotmányos és törvényes alapon; meg akarjuk mutatni önöknek, miképen kel! a törvényeket azok betűje és szelleme szerint végrehajtani. (Ugy van ! a szélsobalóldalon.) En, bár a kormány törvényes alapon nem áll, bár hiányzanak eszközei arra, hogy az alkotmány értelmében, törvényeink szellemében az ország ügyeit tovább vihesse, bár minden más országban ez a körülmény oda vezetett volna, 41