Képviselőházi napló, 1901. XV. kötet • 1903. április 27–május 14.

Ülésnapok - 1901-265

268 265. országos ülés 1903 május 8-án, pénteken. arra nézve, hogy szintén a magasabb quóta mellett foglaljon állást. Széll Kálmán miniszterelnök: Nem prejudikál! Én a multat motMáltam az ellenvetéssel szemben. Buzáth Ferencz: Ne tessék a multat itt előtérbe állítani akkor, a mikor a mostani quótabizottság megválasztásáról és működéséről van szó, mert hiszen fel sem tehető . . . Széll Kálmán miniszterelnök: Nem arról van szó! Szemrehányás történt a múltra nézve ellenem. Buzáth Ferencz: . . . hogy a miniszterelnök ur most más álláspontot foglaljon el, mint a milyent a múltban foglalt el. Ezért tehát ez a hMatkozás teljesen felesleges volt, mert az félreértésekre szolgáltat alkalmat. A t. miniszterelnök ur éveken keresztül tagadta, hogy a quóta és a kiegyezési javaslatok között junktim van. Széll Kálmán miniszterelnök : Most is tagadom! Buzáth Ferencz: Ma azonban beismerte, hogy ha nincs is külső, de van belső junktim. Azt tetszett ugyanis mondani, hogy a fogyasztási adók átutalásából megkapjuk azt a többletet, a mibe nekünk a felemelt quóta kerül. Ezt a t. miniszterelnök ur mindig tagadta, most pedig beismerte. Ebből tehát világos, hogy a quótakérdésben azért nem jut a képviselőház abba a helyzetbe, hogy az osztrák törvényhozással megegyezzék, mert várják, hogy a kiegyezési javaslatok is rendbehozassanak, mert ehhez van kötve az, hogy a fogyasztási adó átutalásából származó jövedelmet megkapjuk-e, vagy pedig nem. Én és ez a párt, a melyhez tartozni szerencsém van, óhajtjuk azt, hogy a quótakérdés egyszer már végre megoldást nyerhessen, mert ez a bizonytalan helyzet, melyben vagyunk különösen az Ausztriával rendezendő közösügyek tekintetében, az országnak súlyos anyagi károkat okoz. Épen azért, mMel mostan a quótabizottság megválasztásának az a czélja, hogy ezt az odiózus ügyet végre-valahára már rendezzük, a bizottság megválasztását nem ellenezzük, — ámbár előre tudom, hogy a kérdés rendezve nem lesz, hiszen megmondottam beszédem elején, hogy a miniszterelnök ur ezt az előterjesztést későn tette, olyan időben, a mikor előrelátható, hogy a két törvényhozás megegyezni nem fog és újra királyi döntést kell provokálni. Tett a t. miniszterelnök ur még egy kijelentést, a melyre szintén válaszolnom kell. Azt mondotta ugyanis, hogy ő Felsége a két kvótabizottságnak megállapított és megegyező jelentése alapján dönt. A t. miniszterelnök urnak ezt a felfogását nem osztom, mert az a törvénynyel határozottan ellenkezik. Ellenkezik padig azért, mert ő Felsége a két kormány által előterjesztett számadatok alapján dönt. Tessék a felelőséget magára vállalni, ha ő Felsége magasabb quótát állapit meg . ., Széll Kálmán miniszterelnök: Hiszen én is azt mondtam ! Buzáth Ferencz: ... és ne méltóztassék a felelőséget a bizottságra hárítani. Széll Kálmán miniszterelnök: Ebből egy betűt sem mondtam, csak azt mondtam, hogy ugyanazon számok alapján döntött, de nem a bizottságok előterjesztése alapján! Buzáth Ferencz: A miniszterelnök ur azt mondotta, hogy ő Felsége a két quótabizottság megállapodása alapján döntött. Széll Kálmán miniszterelnök: Nem, hanem azon számadatok alapján döntött, a melyekben azok megállapodtak, de nem a jelentés alapján. Az más! Csak meg kell érteni! Buzáth Ferencz: A miniszterelnök ur proponálta azon adatot, a mely a quótabizottságnak megállapodásában foglaltatott, de a miniszterelnök urnak nem azt kell proponálni, hanem, hogyha nem tud a két állam törvényhozása egymás között megegyezni és a dolog oda kényszeríttetik, hogy ő Felsége döntsön : akkor a miniszterelnök urnak saját felelősége tudatában és a másik kormánynak saját számadatait kell ő Felsége elé terjeszteniük és nem a quótabizottságok jelentését. (Helyeslés a baloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Hisz azok az adatok is a mieink voltak! Buzáth Ferencz: T. képviselőház! Mint beszédem elején mondtam, mi, bár nem reméljük ezen alkalommal sem, hogy, ha meg is választjuk a quóta-bizottságokat, a quóta kérdését a másik törvényhozással parlamentárisán elintéztetni lehesseu, mégis a magunk részéről e kérdés elé akadályokat gördíteni nem akarunk és azért ezen észrevételeim megtétele után pártom nevében is kinyilatkoztatom, hogy hozzájárulok a miniszterelnök ur azon előterjesztéséhez, mely szerint a quóta-bizottság megválasztassék. (Elénk helyeslés a néppárton és a jobboldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Én csak rektifikáíni tartozom valamit és nem vitatkozom. (Halljuk ! Halljuk ! a jobb- és a baloldalon.) Eszemágában sem volt azt mondani, hogy ő Felsége a quóta-bizottságok megállapodásai alapján dönt. Én csak azt mondtam, hogy egészen más az értelme annak, hogyha nincs a két quóta-bizottságnak megállapodása, és más, hogyha van, — és hogy a döntés oly módon történik, hogy az a számban egyezik azzal, a melyben a két országos bizottság megállapodott. Azt azonban sohasem mondtam, hogy annak alapján dönt, hanem döntött igenis a két kormány felterjesztése alapján ugy, a mint azt a törvény előírja. (Helyeslés a jobboldalon.) Ugron Gábor: Bocsánatot kérek, közbül kimaradt valami: az országgyűlések megállapodása! Rátkay Lászlő jegyző: Molnár Jenő! Molnár Jenő: T. ház ! Tekintettel arra, hogy hosszasabban akarom megindokolni előterjesztésemet, méltóztassék megengedni, hogy beszéde-