Képviselőházi napló, 1901. XV. kötet • 1903. április 27–május 14.

Ülésnapok - 1901-265

252 265. országos ülés 1903 május 8-án, pénteken. Kubik Béla: Elutazott! ; Elnök: . . . úgyszintén Malatinszky képviselő ur sem szándékozik interpelláczióját a mai ülésen előterjeszteni. Én, t. képviselőház, azzal a czélzattal, hogy ezek az interpellácziók lehetőség szerint elintéztessenek, a szerint, a mint az interpelláló képviselő urak interpelláczióikat megtenni óhajtják, a háznak a vita folyamán — a méltányosságra való tekintettel — előterjesztést fogok tenni a interpellácziók megtétele tekintetében. (Altalános helyeslés.) Következik a miniszterelnök ur határozati javaslata (írom. 378) a közösügyi költségekhez való hozzájárulás arányának megállapitása czéljából országos bizottság kiküldése iránt. Rátkay László jegyző: Kossuth Ferencz! Kossuth Ferencz: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Minden évben hasonló alkalommal pártunk ki szokta jelenteni, hogy a quótaküldöttségben részt magának nem kér és hogy a quótaküldöttség megválasztásában részt nem vesz. Ebben az évben, tekintve a jelen kMételes helyzetet, pártom szükségesnek véli egy kissé bővebben indokolni szokásos állásfoglalását és kijelölni egyrészt azt, hogy miért fogunk szorítkozni a kormány indítványának egyszerű ellenzésére, a nélkül, hogy annak érvényesülését a tőlünk kitelő módon meggátölnók vagy meggátolni igyekeznénk, másrészt, hogy miért nem veszünk részt a quótaküldöttség működésében és hogy miért nem fogunk részt venni ezen küldöttség megválasztásában sem. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Kétségtelenül módunkban lenne, t. ház, meggátolni hosszú ideig azt, hogy a kvótaküldöttség megválasztassék. Függetlenségi elveink szempontjából ez talán igazolt is lenne, mert mi évtizedek óta küzdünk a kvótatörvénynek eltörléseért. Továbbá ellenzéki szempontból is egy bizonyos fokig jogosult volna az, ha a kormány bármely indítványát kMételes eszközökkel elleneznők, mert ezzel a kormányt, kMált a jelen esetben, kellemetlen és nehéz helyzetbe juttatnék; (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) és minthogy szerintünk a t. kormány nem felelt meg hMatásának, (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) ennek folytán meglehet, hogy ellenzéki kötelesség lenne az, hogy a kormánynak lépésről-lépésre nehézségeket és kellemetlenségeket szerezzünk. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Kubik Béla: Erre rászolgált! Kossuth Ferencz: De igazolt lenne a hoszszas és erős ellenállás egy bizonyos fokig azért is, mert, az ország törvényenkMüli állapotban lévén, törvényenkMüli állapotban van a kormány maga is, és a magyar kormánynyal együtt a közös kormány is, tehát e kormánynak is szünetel pénzbevételi és kiadási joga. De, t. ház, minthogy abba a szoIvorú helyzetbe jutott az ország, hogy a tételes törvények végrehajtását a függetlenségi pártüak kell követelni : (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) a Ivorális kényszer egy nemét érzi a párt arra, hogy ne álljon ellent egy tételes törvény végrehajtásának, (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) és mutassa meg, hogy elhatározásaiban nem a szenvedély vezérli. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) T. ház! Mi példát akarunk adni a kormánynak a tételes törvények tiszteletében és ki akarjuk mutatni, hogy Magyarországon van még törvénytisztelet, és a tételes törvények többet nyomnak még, mint azon uj, szentséges dogma, melyet a t. túloldal állított fel: a merev, makacs, hajthatatlan, minden megfontolást és mérlegelést ridegen száműző párt-akarat. (Zajos helyeslés a szélsöbaloldalon.) Kubik Béla: És a csökönyösség! Kossuth Ferencz: Pedig, t. ház, ha akaratérvényesülésről van szó, akkor jogosan megvizsgálhatnánk azt, hogy mit akarnánk mi, ha igyekeznénk meghiúsítani a quóta megállapítását czélzó tételes törvény érvényesülését? Mi olyant akarnánk, a mi még azoknak a szMében is él, bár titokban, a kik a 67-es alapon állanak; mi azt akarnánk érvényesíteni, hogy Magyarország független legyen, s az államiság legfőbb attribútumaiban ne legyen alávetve egy idegen hatalom beleszólásának. (Igaz! Ugy van ! a szélsöbaloldalon.) Ellenben mit akar a többség, midőn ezt az uj dogmát: a többségi akarat szentségét, állítja fel ? Azt akarja, hogy mielőtt egy tételes törvény végrehajtatnék, vagy más szóval, mielőtt az 1867 : X. t.-cz. végrehajtásához fogna az országgyűlés, az előtt szavazzon meg nagyobb pénz- és véradót az országgyűlés a legrosszabb perczben akkor, a mikor az ország népe a legszegényebb. Azt akarja továbbá a többség, hogy a magyar nyelv továbbra is száműzessék a magyar hadseregből, azt akarja, hogy a magyar zászló helyett továbbra is a feketesárga zászló lengjen a magyar ezredek élén; és azt akarja, hogy a magyar szellem helyett továbbra is osztrák szellem uralkodjék a magyar hadseregben. Mert ha mindezt nem akarná, akkor rögtön megszűnnék a mi ellenállásunk; és újra kijelentenők az ország színe előtt, hogy a mi ellenállásunk a katonai javaslatokból ered és hogy az indemnitynek is azért állunk ellent, mert mi az indemnity-vitát a katonai javaslat ellen folytatott vita folytatásának tekintjük, mint a hogy ugy tekinti az egész ország. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Az említettem nemzeties eszmék nevében érvényesülő akarat talán helyesebben igazolná az akarat uj dogmájának érvényesülését, mint az az akarat, a melyet a t. kormány és túloldal érvényesítenek; de pártom meggyőződése szerint tételes törvény végrehajtását sem a többség, sem a kisebbség akarata nevében nem szabad meggátolni; a többség nevében legkevésbbé, mert a többség felelős az ország békéjeért, s a közszabadság védelméért, s a kormány felelős nemcsak az ország rendjéért, ha-