Képviselőházi napló, 1901. XV. kötet • 1903. április 27–május 14.

Ülésnapok - 1901-264

238 264. országos ülés 1903 azt mondottuk: mi erre hajlandók vagyunk! (ügy van! a szélsobaloläalon.) Az országnak minden gondolkozó férfia meg fogja tudni ítélni azt az eljárást, hogy a kormány szavaiban, nyomtatásban, a törvényjavaslat indokolásában azt állítja, hogy a költségvetés megalkotására akarja az időt fordítani, mert erre nem volt ideje, s mikor mi azt mondjuk, hogy jól. van, helyes, megadjuk, alkossuk meg a költségvetést, akkor azzal válaszol: nem költségvetést akarok én csinálni az alatt az idő alatt, hanem ka­tonai javaslatokat! (Igaz! Ugy van! a szélsőbal­oldalon.) A másik ez: Szilágyi Dezső azt mondja, hogy ez az eljárás, t. i. a Tisza-lex megalkotása, a melyről Tisza Kálmán azt fejtette ki, hogy mint preczedens is jó, mert csak hasonló fel­tételek meglétében lehet reá hMatkozni, mint preczedens rossz és veszedelmes. Eddig alkot­mányos érzésű polgár — úgymond — bizott abban a törvényben, a mely tiltja, hogy törvé­nyes felhatalmazás nélkül a kormány adót és ujonczot szedjen. Ma megmutatták, miként lehet klub-határozattal még ezeket a törvényeket is megkerülni, miként lehet egy kormányt előre biztosítani, ugy felfegyverezni, hogy erre vállal­kozzék. Melyik törvény, az országnak melyik joga, melyik törvényesen megállapított érdeke biztos már most ily preczedens, ily eljárás után ? — kérdi Szilágyi. Azt hitte akkor Szilágyi Dezső, hogy ilyen preczedensekre majd annak idején hMatkozni nem lehet; azt gondolta, különösen gr. Apponyi Albert, akkor a nemzeti párt vezére, hogy bi­zony nem fognak többé oly helyzetek bekövet­kezni, amelyekben ez a Tisza-lex és az ezzel össze­köttetésben levő kormányelnöki jelentés precze­densként fogna szolgálni. Hiszen olyan szavak­kal ítélte el ennek a dolognak preczedenssé válását, a melyek akkor is zajos tetszést arat­tak, de a melyeket mi ma is teljes mértékben elfogadunk. (Helyeslés a szélsobaloläalon.) Igaz, hogy az a klubhatározatról szólott. De hiszen bizo­nyos vonatkozásokban a kettő egy és ugyanaz. Az történt a klubban, történt az alkotmánynyal szemben; ez történt a házban, de ugyanazon czélok szolgálatában, t. i., hogy a törvónyen­kMüli állapot egy határozattal, a mely nem törvény, csak rendelet — ott pedig klubhatá­rozat.volt — szentesittessék, a jövőben elköve­tendő bűnökre is a felmentvény előre megadas­sák, egy czélzatossággal, a mely le akarja kötni egy pártnak vagy a parlamentnek többségét olyan irányban, hogy az később a kormányt, a mely ilyen törvényenkMüli állapotot teremtett, felelőségre ne vonhassa. Igaz, hogy ez a kormányelnöki jelentés akkor is be lett terjesztve, de hiszen akkor az a t. képviselő ur ez ellen a leghevesebb oppozi­cziót fejtette ki, mert hiszen ő és pártja az obstrukcziót ezen jelentés bejerjesztése után is folytatták és ennek következése volt az, hogy ez május 7-én, csütörtökön. a jelentés még csak napirendre sem kerülhetett, mig a helyzet tisztázva nem lett. Igaz az is, hogy ez pusztán egy jelentés a parlamenthez a megtörténtekről, de, engedelmet kérek, ez épugy lekötése, — csak nem írásbeli lekötése — egy párt és egy számszerű többség jövőbeli magatartásának, mint a milyen az a másik. Az írásbeli nyilatkozattal történt, ez pedig a bizalomnak előre való odaadásával. De minden körülmények között áll az, hogy azon az oldalon ülő képviselő urak, kik ma a kor­mány iránt bizalommal viseltetnek, mikor a kormány a jelentést beadja, nem viseltethetnek majd bizalmatlansággal akkor, a mikor ezen jelentés elbírálásáról lesz szó. Ebben a. tekintetben tehát egészen azonos természetű ez a Tiszadexxel és ebben a vonat­kozásban nem lehet erre más ítéletet mondani, mint a minőt az a t. képviselő ur mondott annak idején. Azt mondotta a t. képviselő ur a Tisza-lex benyújtóiról és indítványozóiról: »Ok maguk nyíltan kimondják, hogy mire töreksze­nek. Megmondja a törvényjavaslat indokolása és, bővebben kifejtve, a törvényjavaslat beadója, hogy ők ezzel azt akarják elérni, hogy az u, n. ex-lex-álla­potnak veszélye csökkenjen. Az ő okoskodásuk szerint, t. i., ha tovább folyik az u. n. obstrukczió és hogyha nem lesz törvény az indemnity-javas­latból az év végéig, ha beáll az ex-lex-állapot, abból könnyen származhatik veszedelmes pre­czedens, a mennyiben megtörténhetik az is, hogy valamikor egy nem annyira törvénytisztelő és lelkiismeretes kormány, mint a mostani, egy könnyelmű és kevesebb törvényes és alkotmányos érzékkel bíró kormány abból, hogy most tör­vényen kívüli állapotban kellett a szükséges in­tézkedéseket megtenni, preczedenst alkothat ennek elkövetésére, ugyanilyen előzmények után. Ezt a preczedenst meg akarják gátolni a törvényjavas­let benyújtói azáltal, hogy azt mondják, ezen­túl csak olyan kormány és csak oly viszonyok közt használhatja fel, a mely arra hMatkoz­hatik, hogy a képviselőháznak kétségbe nem vonható számszerű többsége előzetesen nyilvání­totta és a törvényjavaslat benyújtásával doku­mentálta az egyetértést és szolidaritást abban, hogy a rendkívüli eljárás az ország és nemzet érdekében az adott viszonyok között mint ideig­lenesen kisegítő feltétlenül szükséges. Azt hiszem — mondja az a t. képviselő ur — hogy a ja­vaslat benyújtói, mikor magukat erre a lépésre rászánták, legalább abban a pillanatban, nem voltajk egészen tisztában a preczedens fogalmá­val. Ok azt hitték, hogy ha valami megtörtént, az a preczedens természetével bír. Engedelmet kérek, mióta a világ áll, megszámlálhatatlan mennyiségű rablás, gyilkolás és mindenféle bűntény történt, de én még olyan merész védőügyvédet nem hal­lottam, a ki ilyen bünténynyel vádolt kliensét azzal védelmezte volna, hogy itt van a precze­densek egész sorozata. (Igaz! Ugy van! a szélso­baloläalon.) A példa talán kissé drasztikus, —

Next

/
Oldalképek
Tartalom