Képviselőházi napló, 1901. XV. kötet • 1903. április 27–május 14.

Ülésnapok - 1901-264

238 264. országos ülés 1903 azt mondottuk: mi erre hajlandók vagyunk! (ügy van! a szélsobaloläalon.) Az országnak minden gondolkozó férfia meg fogja tudni ítélni azt az eljárást, hogy a kormány szavaiban, nyomtatásban, a törvényjavaslat indokolásában azt állítja, hogy a költségvetés megalkotására akarja az időt fordítani, mert erre nem volt ideje, s mikor mi azt mondjuk, hogy jól. van, helyes, megadjuk, alkossuk meg a költségvetést, akkor azzal válaszol: nem költségvetést akarok én csinálni az alatt az idő alatt, hanem katonai javaslatokat! (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) A másik ez: Szilágyi Dezső azt mondja, hogy ez az eljárás, t. i. a Tisza-lex megalkotása, a melyről Tisza Kálmán azt fejtette ki, hogy mint preczedens is jó, mert csak hasonló feltételek meglétében lehet reá hMatkozni, mint preczedens rossz és veszedelmes. Eddig alkotmányos érzésű polgár — úgymond — bizott abban a törvényben, a mely tiltja, hogy törvényes felhatalmazás nélkül a kormány adót és ujonczot szedjen. Ma megmutatták, miként lehet klub-határozattal még ezeket a törvényeket is megkerülni, miként lehet egy kormányt előre biztosítani, ugy felfegyverezni, hogy erre vállalkozzék. Melyik törvény, az országnak melyik joga, melyik törvényesen megállapított érdeke biztos már most ily preczedens, ily eljárás után ? — kérdi Szilágyi. Azt hitte akkor Szilágyi Dezső, hogy ilyen preczedensekre majd annak idején hMatkozni nem lehet; azt gondolta, különösen gr. Apponyi Albert, akkor a nemzeti párt vezére, hogy bizony nem fognak többé oly helyzetek bekövetkezni, amelyekben ez a Tisza-lex és az ezzel összeköttetésben levő kormányelnöki jelentés preczedensként fogna szolgálni. Hiszen olyan szavakkal ítélte el ennek a dolognak preczedenssé válását, a melyek akkor is zajos tetszést arattak, de a melyeket mi ma is teljes mértékben elfogadunk. (Helyeslés a szélsobaloläalon.) Igaz, hogy az a klubhatározatról szólott. De hiszen bizonyos vonatkozásokban a kettő egy és ugyanaz. Az történt a klubban, történt az alkotmánynyal szemben; ez történt a házban, de ugyanazon czélok szolgálatában, t. i., hogy a törvónyenkMüli állapot egy határozattal, a mely nem törvény, csak rendelet — ott pedig klubhatározat.volt — szentesittessék, a jövőben elkövetendő bűnökre is a felmentvény előre megadassák, egy czélzatossággal, a mely le akarja kötni egy pártnak vagy a parlamentnek többségét olyan irányban, hogy az később a kormányt, a mely ilyen törvényenkMüli állapotot teremtett, felelőségre ne vonhassa. Igaz, hogy ez a kormányelnöki jelentés akkor is be lett terjesztve, de hiszen akkor az a t. képviselő ur ez ellen a leghevesebb oppozicziót fejtette ki, mert hiszen ő és pártja az obstrukcziót ezen jelentés bejerjesztése után is folytatták és ennek következése volt az, hogy ez május 7-én, csütörtökön. a jelentés még csak napirendre sem kerülhetett, mig a helyzet tisztázva nem lett. Igaz az is, hogy ez pusztán egy jelentés a parlamenthez a megtörténtekről, de, engedelmet kérek, ez épugy lekötése, — csak nem írásbeli lekötése — egy párt és egy számszerű többség jövőbeli magatartásának, mint a milyen az a másik. Az írásbeli nyilatkozattal történt, ez pedig a bizalomnak előre való odaadásával. De minden körülmények között áll az, hogy azon az oldalon ülő képviselő urak, kik ma a kormány iránt bizalommal viseltetnek, mikor a kormány a jelentést beadja, nem viseltethetnek majd bizalmatlansággal akkor, a mikor ezen jelentés elbírálásáról lesz szó. Ebben a. tekintetben tehát egészen azonos természetű ez a Tiszadexxel és ebben a vonatkozásban nem lehet erre más ítéletet mondani, mint a minőt az a t. képviselő ur mondott annak idején. Azt mondotta a t. képviselő ur a Tisza-lex benyújtóiról és indítványozóiról: »Ok maguk nyíltan kimondják, hogy mire törekszenek. Megmondja a törvényjavaslat indokolása és, bővebben kifejtve, a törvényjavaslat beadója, hogy ők ezzel azt akarják elérni, hogy az u, n. ex-lex-állapotnak veszélye csökkenjen. Az ő okoskodásuk szerint, t. i., ha tovább folyik az u. n. obstrukczió és hogyha nem lesz törvény az indemnity-javaslatból az év végéig, ha beáll az ex-lex-állapot, abból könnyen származhatik veszedelmes preczedens, a mennyiben megtörténhetik az is, hogy valamikor egy nem annyira törvénytisztelő és lelkiismeretes kormány, mint a mostani, egy könnyelmű és kevesebb törvényes és alkotmányos érzékkel bíró kormány abból, hogy most törvényen kívüli állapotban kellett a szükséges intézkedéseket megtenni, preczedenst alkothat ennek elkövetésére, ugyanilyen előzmények után. Ezt a preczedenst meg akarják gátolni a törvényjavaslet benyújtói azáltal, hogy azt mondják, ezentúl csak olyan kormány és csak oly viszonyok közt használhatja fel, a mely arra hMatkozhatik, hogy a képviselőháznak kétségbe nem vonható számszerű többsége előzetesen nyilvánította és a törvényjavaslat benyújtásával dokumentálta az egyetértést és szolidaritást abban, hogy a rendkívüli eljárás az ország és nemzet érdekében az adott viszonyok között mint ideiglenesen kisegítő feltétlenül szükséges. Azt hiszem — mondja az a t. képviselő ur — hogy a javaslat benyújtói, mikor magukat erre a lépésre rászánták, legalább abban a pillanatban, nem voltajk egészen tisztában a preczedens fogalmával. Ok azt hitték, hogy ha valami megtörtént, az a preczedens természetével bír. Engedelmet kérek, mióta a világ áll, megszámlálhatatlan mennyiségű rablás, gyilkolás és mindenféle bűntény történt, de én még olyan merész védőügyvédet nem hallottam, a ki ilyen bünténynyel vádolt kliensét azzal védelmezte volna, hogy itt van a preczedensek egész sorozata. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloläalon.) A példa talán kissé drasztikus, —