Képviselőházi napló, 1901. XV. kötet • 1903. április 27–május 14.

Ülésnapok - 1901-261

%G1. országos ülés 1903 május k-én, hétfőn. 169 — t. i. január 1-től kezdve — »az állami ki­adások fedezésére és a közjövedelmek beszedé­sére tett intézkedések tekintetében a felmentés megadatik«. Tebát akkor, mikor egy uj kor­mány jött, mikor az előbbi kormány azzal, hogy a politikai konzekvencziákat levonta, s meg­adta az országgal szemben az elégtételt, csak akkor adatott meg a felmentvény, a mely most, ba elfogadtatnék a miniszterelnök ur első indít­ványa, vagy a Barta Ödön képviselő ur indítvá­nya, a mi nem egyéb, mint eső után köpönyeg, biztosítaná a kormányt már előre, bogy e felett számolnia nem kell. (Vgy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. Mozgás jobbfelöl.) Kubik Béla: Ez igy van! Rakovszky István: A mi álláspontunk pedig, t. ház, az, a mint jeleztem, hogy mi a miniszter­elnök urnak indítványát el nem fogadhatjuk. Elfogadhattuk volna azon esetre, hogyha a mi­niszterelnök ur a kinyomatást . . . Széll Kálmán miniszterelnök: Most már nincs is indítványom! Rakovszky István: Hát mi van! (Felkiáltá­sok a bal- és a szélsöbáloldalon: Mi van ? Még nem vonta vissza!) Abban a perczben, amikor a miniszterelnök ur visszavonja indítványát és kijelenti, hogy nincs már meg ez a jelentés, hogy visszavonta, én igen szívesen leülök és nem fáradozom a további bizonyitgatással. Széll Kálmán miniszterelnök: A jelentés meg van! Csak az nincs, hogy mikor nyomassák ki! (Felkiáltások a bal- és a szélsöbáloldalon: Az is indítvány, hogy ne nyomassék ki! Zaj.) Rakovszky István: Mondom, én a miniszter­elnök ur uj indítványához hozzájárulhattam volna, ba csak a kinyomatást és a szétosztást indítványozta volna, de a napirendre tüzes nélkül... Széll Kálmán miniszterelnök: A kinyomatást sem kMánom! Rakovszky István: De miután a napirendre tűzést is kívánta . . . Széll Kálmán miniszterelnök: Hiszen nem kMánom! Rakovszky István: De kívánta! (Ugy van! ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Akkor sem kívántam! Rakovszky István: Miután a miniszterelnök ur , . . Kubik Béla: Kelepczében van! (Derültség balról.) Széll Kálmán miniszterelnök: Dehogy van! (Derültség jobbfelöl.) Rakovszky István: Miután a miniszterelnök ur, ugy látszik, indítványát nem igen hordja többé szMén, a mit nagyon helyeslek, (Egy hang a szélsőbaloldalon: Mert belebukott!) és én na­gyon sajnálom, hogy ezt megtette; hát ha ő egy jelentést akart volna a ház elé terjeszteni, a mely sem határozatot, sem a háznak semmi­féle enuncziáczióját nem idézte volna elő .. . Széll Kálmán miniszterelnök: Nem is! KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XV. KÖTET. Rakovszky István: . . . nagyon egyszerű módja lett volna ennek az, hogy a t. miniszterelnök ur egyszerűen a napirend előtt felszólal, a je­lentést akkor tette volna meg a ház előtt, miután pedig a napirend előtti felszólalásra nézve határozatot nem lehet provokálni, igy elérte volna azt a czélt, a melyet kitűzött ma­gának, hogy az országot tájékoztassa. Széll Kálmán miniszterelnök: Ugy csináltam ! Rakovszky István: Igy aztán eljárása nem adott volna alkalmat ily hosszú vitára. Széll Kálmán miniszterelnök: Igy tettem! Kubik Béla: Nem kell még jobban kitaní­tani! (Derültség a szélsöbáloldalon.) Igy is ve­szedelmes. Rakovszky István : T. képviselőház! A t. mi­niszterelnök ur indítványát, a mint mondtam, nem foeradom el. Nem fogadom el abszolúte Barta Ödön t. képviselő ur indítványát sem. (Hilénk helyeslés a bal- és a szélsöbáloldalon.) Bármit mondott tegnapelőtt Barta Ödön t. kép­viselő ur, már annak az egynek is ellenzéki férfiura nézve gyanúsnak kell lennie, (Ellen­mondás a jobb- és a baloldalon.) ellenzéki férfiura nézve politikailag gyanúsnak kell lennie, hogy a t. miniszterelnök ur oly szituáczióban, a mikor félig-meddig bizalmi kérdésről van szó, az ellen­zéki oldalról jött indítványhoz oly mohón kap. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsöbáloldalon.) Endrey Gyula: Ez nem áll! Rakovszky István : Igaz, hogy a t. minisz­terelnök ur kijelentette, bogy ilyen volt az ő eredeti szándéka is. Szavainak szívesen hitelt adok. Széll Kálmán miniszterelnök: Senki sem tudott róla! Barta sem tudhatta! Rakovszky István; De mégis csak különös: Zwei Herzen und ein Schlag; két szM, egy dobbanás; két ész, egy gondolat. (Tetszés a bal- és a szélsőbaloldalon. Egy hang a szélsöbáloldalon : Magyarul jobban tudja!) Bármily jóhiszeműséget tételezek is fel Barta Ödön képviselő urnái, az ily indítvány nem szolgált semmi esetre az ellenzék érdeké­nek. Ily indítványt tehettem volna én, mert hiszen én nem osztozom szélsőbaloldali t. kép­viselőtársaim nézetében, hogy az indemnityt meg kell obstruálni. Ha az ilyen párt tagja feláll és a kMezető utat keresi, annak joga van hozzá, de akkor, a mikor egy párt vezetői folyton és folyton a végletekig menő harczot hirdetik, akkor nem szabad azokról a padokról felkelnie senkinek, és nem szabad oly indítványt beterjesztenie, a melynek semmi egyéb czélja nincs, mint a felelőséget akkor eldönteni, a mikor már arra szükség nincs és igy a kormány állását megkönnyíteni. (Igaz! Úgy van ! a baloldalon) T. képviselőház! Röviden befejezem szavai­mat és kijelentem a következőket: nem foga­dom el a t. miniszterelnök ur indítványát, leg­kevésbbé sem fogadom el Barta Ödön t. képvi­22

Next

/
Oldalképek
Tartalom