Képviselőházi napló, 1901. XV. kötet • 1903. április 27–május 14.
Ülésnapok - 1901-261
164 26'í. országos ülés 1903 május 4-én, hétfőn. nek kell teljesítenie az ellenállásnak ezt a kötelességét, (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) De a miniszterelnök ur tett még egy kijelentést, és ez igazolja Kossuth Ferencz pártelnököm kijelentésének igazságát. Jelentésének kapcsán azt mondta, és ma is láttuk, mikor a módosítást benyújtotta jelentéséhez, hogy azt nem kívánja most tárgyaltatni, majd annak idején, addig pedig menjen a lomtárba. Hát ha a miniszterelnök urnak ez az intervencziója, akkor vonja vissza. Nem zárja ki a lehetőségét senki, szabadságában senki nem korlátozza, hogy akkor megint terjeszsze be, a mikor tárgyaltatni kívánja. (Ugy van ! a szélsöbaloldalon.) És ez a Kossuth Ferencz-féle kinyilatkoztatás igazsága, a ki a miniszterelnök urat makacssággal vádolja. Tényleg nem más, mint makacsság az eljárása. A mai kijelentéseiből is látjuk ezt, látjuk ezt a jelentés beterjesztéséből, a jelentés itteni tárgyalásának módjából, a mit ki is fejezett a miniszterelnök ur olyformán, hogy ez a bizottság véleménye előtt való meghátrálás volna, Mi nem a miniszterelnök ur személye ellen küzdünk ; mi nemzeti jogainkat akarjuk érvényesíteni. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) És a mikor a kisebbség véleménye előtt hajlik meg a miniszterelnök ur, akkor a nemzeti akarat, a nemzeti jogok előtt hajlik meg, (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) és ez nem lealázó egy kormányra nézve, hanem csak útmutatás a jövendőre nézve. És ha ezen jogok érvényesítésére vállalkoznék a t. miniszterelnök ur, akkor hallaná meg, hogy a választók tömege, a nemzet hogyan nyilatkozik meg mellette, hogyan csatlakoznék hozzá, hogy ha ilyen kérdésben vagy szintén az ellenzék terére lépne, (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) vagy legalább igyekeznék érvényesíteni ezen nemzeti jogok keresztülvitelét. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Endrey Gyula: Most már csak lemondásával szolgálhatja a nemzetet! Pap Zoltán: Nincsen haszon belőle, mert jönne egy másik, és én azt mondom, hogy inkább Széll Kálmán, mint más valaki; hanem igenis, inkább követelje a nemzeti jogok érvényesítését. A miniszterelnök ur jelentése bennem egy impressziót ébreszt. Én nem szűnöm meg hangoztatni, hogy azokhoz a jogokhoz, a melyeket az ellenzék ez alkalommal követel, joga van, és ezeket követelni én sem szűnöm meg. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Mégis, a magam részéről, — (Zaj a szélsöbaloldalon.) óhajtanám, ha a t. miniszterelnök ur e kérdésben engem szíves ügyemével megajándékozna, mert a kis egér is elrágta az oroszlán kötelékeit, — mondom, a magam részéről, ámbár a legvehemensebben követelem ezen jogokat, mert azokhoz a nemzetnek igenis joga van; mindazonáltal, noha felfogásom a hadsereg kérdésében az, hogy én óhajtom az önálló, független magyar hadsereg megalkotását, ez alkalommal mégis letenném a magam részéről az ellenállás fegyverét, ha az 1867. XII. t.-cz. a maga teljességében életbe léptettetnék és megvalósíttatnának azok az attribútumok, a melyek abban lefektetve vannak. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) És, t. miniszterelnök ur, vigye meg a koronának egy vehemens ellenzéki képviselőnek azt az üzenetét, ha ugyan csekélységemnek valami súlyt tulajdonit, hogy hajlandó vagyok megszavazni a kért katonát, meg a több terhet, kapnak katonát, kapnak pénzt, hogy ha a fennálló törvényeket életbeléptetik. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Én a magam részéről ezen az állásponton vagyok. A mig ez be nem következik, addig hiába terjeszt be a t. miniszterelnök ur itt jelentéseket, hiába ülünk itt az idők hosszú folyamán át: parlamenti tárgyalásokról, legalább olyan tárgyalásokról, minőket az ország közügyei megkívánnak, szó nem lehet. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Mert az ellenzéken igenis vagyunk annyian, hogy ezt a harezot folytatni fogjuk nem három hónapig, hanem, ha kell, három esztendeig. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Endrey Gyula: Tizenhárom esztendeig! (Egy hang a jobboldalon^ 53 esztendeig!) Beőthy Ákos: Örökké! (Derültség a szélsöbaloldalon.) Gajáry Géza: A mig élünk, nem lesz választás ! (Derültség jobbfelöl.) Pap Zoltán: Sajnálom, hogy a t. honvédelmi miniszter ur nincsen jelen, hozzá is volna egypár szavam a katonai javaslatok tekintetében a beterjesztett jelentés kapcsán. De én szorosan a tárgyhoz akarok ragaszkodni. Ezen fejtegetésekben megtalálhatja a miniszterelnök ur a kibontakozásnak a lehetőségét, természetesen csak ugy, ha előbbi véleményemet a t. miniszterelnök ur elfogadja. Megtalálja a t. miniszterelnök ur a helyzet szanálására a módot, ha engem megértett; megvan hozzá a módja, meglesz a katona is, csak ne zárkózzék el a nemzetnek jogos követelései elől. Adja meg azokat a jogokat, melyek a nemzetet megilletik. Nem is követelem mindannyit, csak azokat, a melyek eddig törvénybe vannak iktatva. Széll Kálmán miniszterelnök: Melyek azok a törvénybe iktatott jogok ? Pap Zoltán: Követelem e jogok érvényesítését, de természetesen törvényes garancziákkal, mert miniszteri ígéretekre én nem adok semmit. Elhiszem a miniszterelnök urnak, hogy ha igér valamit, azt be is váltja, de nem lesz abban a helyzetben, hogy beválthassa. A miniszterelnök ur obiigóban van ugyan, de holnapután alakulhat egy kormány, a mely nincsen obiigóban, és azok a körök, a melyek Magyarország alkotmányán annyi rést ütöttek, nem fogják ennek az obiigónak a súlyát érezni és nem fogják a nemzettel szemben vállalt kötelezettségeket teljesíteni. Törvényeket, félremagyarázhatatlan tör-