Képviselőházi napló, 1901. XV. kötet • 1903. április 27–május 14.

Ülésnapok - 1901-261

261. országos ülés 1903 májas 4-én, hétfőn. 155 Eelsőtur, Tiszafüred, Tuhina, Marokpapi, Sztankova, Izsa községek polgárainak gr. Zichy Aladár képviselők által beadott kérvényeit a katonai javaslatok ellen. (Éljenzés a szélsőbaloldalon.) Letétetnek a ház asztalára és az emiitett törvényjavaslatokkal együtt fognak elintéztetni. Egyúttal elrendeli a ház, hogy kinyomassanak. (Helyeslés a szásöbaloldalon.) A miniszterelnök ur kMan nyilatkozni. Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk!) Szombat óta azon kérdés felett tárgyalunk, hogy azon jelentés, melyet beadtam, kinyomassék-e vagy sem. T. képviselőház ! A mint már pénteken is több izben kijelentettem, én ezzel a jelentéssel semmit sem akartam egyebet, mint hogy a köteles tiszteletnél fogva a képviselőház iránt, tudósítom a házat arról, hogy mit tettem az én felelőségem súlya alatt, kötelességből, hogy fentartsam az államháztartásnak akadálytalan menetét. Semmit sem akarok ezzel elérni: sem a felelőséget át nem hárítani egy szemernyMel sem, sem prejadikálni a képviselőház későbbi — akár elitélő, akár felmentő — határozatának. Ez egy formalitás, annak tekintettem, a mely nec multiplicat, nec dMidit: abszolúte semmihez sem járul hozzá, semmiből sem von le semmit, ez egy teljesen ártatlan dolog, és követtem az 1899. januárban történt precedenst . . . Kubik Béla: Igen, Bánffy-féle jogforrás! Széll Kálmán miniszterelnök: ... a mi, engedelmet kérek, már nem a Bánffy-kormánynak volt a preczedense, nem, (Zaj a szélsőbaloldalon. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) hanem preczedense volt a képviselőháznak, mert, daczára annak, hogy a legerősebb obstrukczió folyt, a képviselőházban senki ellent nem mondott annak, az obstruálő ellenzékek köréből senki sem kelt fel, hanem nemine contradicente egyhangúlag határozta el a ház, hogy kinyomatik. Rakovszky István: Nem így van! Széll Kálmán miniszterelnök: Ez így van, egyhangúlag határozta el a ház, hogy kinyomatik ! Rakovszky István: így van! Széll Kálmán miniszterelnök: így van! Én semmi mást sem akartam a múlt ülésben, mint hogy kinyomassák és annak idejében tárgyaltassék és — a mint a háznak t. elnöke is kijelentette — az én első gondolatom az volt, meg is mondtam, mikor előterjesztettem, akartam is hozzá ragaszkodni, hogy ugy indítványozom, hogy a tárgyalás annak idejében történjék az indemnitás után. A ház t. elnöke mondta azt, azért, hogy alkalmuk legyen a képviselő uraknak hozzászólani, hogy talán az indemnitás alatt tárgyaltassék. Erre azt mondtam, hogy nekem egészen mindegy. Ezt én egyszerűen és kizárólag a ház elnökével közöltem itt ezen a helyen, nem is előzetesen, annál kevésbbé helyeztem rá súlyt, annál kevésbbé tudott róla egy tagja a háznak, annál kevébbó tudott róla a múltkor meggyanúsított Barta képviselő ur, a kMel szemben kijelentettem ás szavamat adtam rá, hogy én sem sejtettem, hogy mi nézetben van ő és ő sem sejtette, hogy mi nézetben vagyok én. T. ház! Mondhatom, ha valaha kis dologból csináltak nagyot, mióta áll az a közmondás, hogy szúnyogból elefántot csinálni: ekkora elefántot egy ilyen kis szúnyogból még nem csináltak, mint mikor ebben a kinyomatás kérdésében vagy magában az előterjesztésben sérelmet láttak. Kubik Béla: Hát akkor vonja vissza! (Mozgás. Halljuk! Halljuk ! jobbról.) Széll Kálmán miniszterelnök: Annak a jelentősnek a tárgyalása be fog következni az indemnitás után, akkor fog felette határozni a ház, helyes volt-e, nem helyes volt-e, elitéli-e, felmenti-e a minisztériumot, szóval: a nagy kérdés az indemnitás után lesz elintézendő. Ez egyszerűen egy jelentés, a mely annak idején lesz napirendre tűzendő. (Ugy van! Ugy van! Helyeslés jobbról.) De már most mindezekből az folyik, hogy, nehogy a t. képviselőház egy ilyen, mondhatom, semmiséggel legyen kénytelen foglalkozni, felette tanácskozzék napokon át, hogy kinyomassék-e vagy nem: kijelentem, hogy szívesen hozzájárulok ahhoz, ha a t. képviselőház most semmit sem határoz, hanem a felett is, hogy ez a jelentés mikor nyomassák ki vagy kinyomassék-e: az indemnitás tárgyalásának befejezése után fog határozni. Ezt kérem tudomásul venni. (Helyeslés a jobboldalon.) Kubik Béla: Tehát visszavonja! Visszavonja ? Széll Kálmán miniszterelnök: Azt nem teszem! Elnök: T. képviselőház! Eügedelmet kérek erre nekem egy megjegyzést kell tennem. Ennek folytán tulajdonképen most nincsen szubsztrátuma ezen kérdés további tárgyalásának. (Helyeslés. Ugy van! jobbról. Mozgás a szélsőbaloldalon.) Kubik Béla: Hát visszavonta? Széll Kálmán miniszterelnök: Nem vontam vissza! (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Tessék visszavonni!) Gabányi Miklós: Vagy lemondani, vagy visszavonni! (Mozgás jobbról. Felkiáltások: Halljuk az elnököl.') Elnök: Méltóztassanak az elnököt meghallgatni. (Halljuk! Halljuk !) Beadatott egy jelentés a miniszterelnök részéről. Erre nézre a miniszterelnök indítványa az volt, hogy az kinyomassák, a ház tagjai közt szétosztassák és az indemnitási törvényjavaslat letárgyalása után tűzessék napirendre. Ezzel szemben Polónyi képviselő urnak indítványa az 20*