Képviselőházi napló, 1901. XV. kötet • 1903. április 27–május 14.

Ülésnapok - 1901-261

156 261. országos ülés 19 volt, hogy a jelentés ne nyomassák ki, ne tűzessék napirendre. (Felkiáltások a szélsobalóldalon: Adassék vissza!) Gál Sándor: Utasíttassák vissza, vagy vonja vissza! Széll Kálmán miniszterelnök: De hiszen az elnök nem utasíthat vissza semmit, a mit én beadok! Elnök: Most pedig a miniszterelnök kéri a házat, hogy egyáltalában ne határozzon. (Felkiáltások a szélsobalóldalon: Vissza kell utasítani! Tessék visszavonni! Folytonos zaj a szélsobalóldalon.) Endrey Gyula: T. képviselőház ! A miniszterelnök ur bejelentéseket terjesztett a ház elé, a melyek nemcsak ebben a házban, ezen az oldalon, hanem országszerte közfelháborodást keltettek. (Ellenmondások a jobboldalon. Igaz! Ugy van! a szélsobalóldalon.) Igenis állitom, hogy közfelháborodást keltettek. (Igaz! TJgy van! a szélsobalóldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: E felett csak az háborodik fel, a ki meg van tévesztve. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Endrey Gyula: És ezen bejelentések nyomán az az alapos gyanú keletkezett a nemzetben,... Széll Kálmán miniszterelnök; A nemzetben ? (Derültség a jobboldalon.) Endrey Gyula: . . . hogy a miniszterelnök azon alkotmányellenes lépésének következményeként, hogy belement az alkotmányellenes kormányzásba, itt, ezen jelentések révén, mintegy felhatalmazást akar adatni magának. . . . Széll Kálmán miniszterelnök: Dehogy akar! Endrey Gyula: . . .hogy ezt az alkotmányellenes kormányzást tovább folytathassa, Kubik Béla: Ki akar bújni a felelőség alól! (Mozgás a jobboldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Dehogy akar! Ezt lehetetlen állítani. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! a szélsobalóldalon.) Endrey Gyula: A midőn ezen bejelentések felett az eszmecsere és vitatkozás megindult,... Széll Kálmán miniszterelnök: Csak a kinyomatás kérdése felett! Endrey Gyula: . . . maga a háznak a t. elnöke kijelentette, hogy ahhoz a kérdéshez, hogy a miniszterelnöknek ezen bejelentései minemű elbírálásban részesüljenek, a háznak hozzászólási joga van. A ház a tanácskozásokat ezen bejelentések felett meg is kezdette . . . Széll Kálmán miniszterelnök: A kinyomatás felett! Önök akarják tárgyalni, nem én! Kubik Béla: Sajnáljuk rá a nyomdafestéket! Ez tiszta dolog! (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Endrey Gyula: . . . Polónyi Géza t. képviselőtársaim pedig a ki észrevevén ezen jelentéseknek alkotmányellenes voltát, ezzel szemben azt hangoztatta, hogy a háznak más teendője nem lehet, mint hogy ezen jelentéseket a ház t. elnöke utján visszaadatja a miniszterelnök urnak. május 4-én, hétfőn. Széll Kálmán miniszterelnök: Hem lehet! Endrey Gyula. A miniszterelnök ma bizonyos kijelentést tett. Széll Kálmán miniszterelnök! Ugyanazt, a mit pénteken! Endrey Gyula: Azt, hogy nem kívánja a jelentések kinyomatását. Széll Kálmán miniszterelnök: Ezt nem mondtam, hanem azt, hogy a ház később határozzon. Endrey Gyula: De a mig ezek a jelentések, a melyek a legfőbb állami számszék kijelentéseit is tartalmazzák, elintézve nincsenek, a mig ezen jelentések itt fekszenek a ház előtt, és a mig azokat a háznak t. elnöke vagy visszaadja a miniszterelnök urnak vagy a miniszterelnök ur azokat vissza nem kéri vagy vissza nem vonja: addig ezen bejelentések felett a háznak joga van nézetét, állásfoglalását és véleményét kifejezni, (Helyeslés a szélsobalóldalon.) joga van a tárgy felett tanácskozni és a házszabályok értelmében határozni. Minthogy pedig a napirendre is vannak tűzve, mi az ezen tárgy feletti további tanácskozást óhajtjuk és abban az értelemben szólalok fel, hogy, mMel a miniszterelnök ur kijelentése ezen bejelentések lényegét nem érinti, azok ma is a ház előtt fekszenek, a miért is mi ezen jelentéseket érdemük szerint bírálni akarjuk és bírálni is fogjuk. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon,) Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház ! Igen sajátságos dolog, hogy mikor én azt indítványoztam a múlt ülésben, bogy az indemnitás után tárgyaltassék ezen jelentós, a mMel azt akartam bizonyítani, hogy én semminek sem akarok prejudikálni és hogy semmi felelőséget nem akarok másra hárítani, akkor azt mondták, hogy én akarom provokálni a ház határozatát; most pedig, mikor én arra az álláspontra helyezkedtem, hogy a kinyomatás felett se határozzon a ház, egy ellenzéki képviselő belemegy a jelentés tárgyalásába, holott arról szó sincsen és azt vitatja ellenem, hogy én törvénytelenséget követek el, holott ő foglalkozik az előterjesztéssel és ez által akar preokkupálni a kérdésnek. Szóval ő épen a megfordított álláspontot foglalja most el, mint a melyet az ellenzék a múltkor elfoglalt. (Ugy van ! Ugy van! a jobbóldalon.) Én erről nem szólok többet, de állitom, hogy bármilyen nagyok is az elnök jogai és bármilyen tisztelettel hajlom is meg ezen jogok és azoknak teljessége előtt, ha azokat alkalmazza, ahhoz az elnöknek, — engedelmet kérek — nem lehet joga, hogy nem a miniszterelnök, hanem bármely képviselő által beadott bejelentést, a melyre az illető azt mondja, hogy a kinyomatás felett majd csak később határozzon a ház, visszaadhassa. (Ugy van! jobbfelöl.) Ez lehetetlenség. Azt gondolom, nem is lehet ennek a dolognak teljesen nem prejudikáló és ártatlan voltát jobban bizonyítani, mint azzal, hogy ha azt mon^ dom, hogy nemcsak hogy nem akartam tárgyal*