Képviselőházi napló, 1901. XV. kötet • 1903. április 27–május 14.

Ülésnapok - 1901-255

255. országos ülés 1903 április 27-én, hétfőn. 9 Barta Ödön: De nem kérdezték meg előzetesen a nemzetet! (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Ebből, t. képviselőház, aztán az rezultál, hogy mMel ezek törvényesen meg lettek állapítva és ha nem lettek volna megállapítva, a mi hadseregünk inferioritásban szenvedett volna és kétségtelenül leszállt volna a többi európai hadseregekkel szemben, tehát ezek idézték elő azt, hogy egy létszámhiányban, a melyet eddig póttartalékosokkal pótoltunk, de a mit katonai és védelmi szempontokból nem tanácsos tenni, azért jöttünk, mint logikus, mint kényszerű következésre arra . . . Beőthy Ákos : A militarizmus kényszere! (Zaj balról. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök : . . . hogy igenis az ujonczlétszámot emelni és szaporítani kell, (Nagy zaj a szélsöbaloldalon.) mert különben ez az intézmény értékében devalválódik. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. Halljuk! Halljuk! jobb felöl.) Már most az mondatik, hogy mi csináljuk ezt és csináljuk rossz viszonyok között és miért csináljuk csak mi? Igaz, hogy rossz viszonyok között kell csinálnunk, de azért csináljuk most, mert . . . Kubik Béla: Muszáj! (Halljuk! Halljuk! jobbról.) Széll Kálmán miniszterelnök:., .mert a többi állam bennünket ebben mind megelőzött. (Zaj a szélsöbaloldalon.) Legyen szMes a t. képviselőház egy kis türelemmel meghallgatni, hogy mikép történt ez a szaporítás másutt. (Halljuk! Halljuk!) Mindenki meg fog győződni, hogy mi nem a militárizmusnak nyomása alatt előre, a többit meghaladva költekezünk, hanem igenis csak követjük azt, a mit az európai felfegyverkezett népek nyomása alatt minden állam kénytelen volt megtenni. (Halljuk! Halljuk!) Hogyan áll a kérdés? Oroszország ezelőtt 35 esztendővel kiállított 145 ezer ujonczot. Ez volt a lakosságnak — ezredrészekben beszélek — 1"8 ezredrésze; ma 129 millió lakos mellett kiállít 335 ezer ujonczot és igy az ujonczjutalék felemelkedett ma 2'6-re, az ő rengeteg nagy népessége mellett. Francziaország, a melynek ezelőtt 30 esztendővel, akkor, a mikor mi állapítottuk meg az ujonczlétszámot . .. Rátkay László: Ezek bizalmas adatok ? (Halljuk !. Halljuk! a jobboldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: ... a lakosság 2'6 ezredrészében állapította meg az ujonczlétszámot, ma a régi 95 ezer ujon ez helyett 230 ezer ujonczot állit ki és ez 6 ezredrészét teszi ki az ő népességének. Polónyi Géza: Nemzeti hadsereg! Széll Kálmán miniszterelnök: Németország, a mely ezelőtt százezer ujonczczal dolgozott és 3'5 ezredrészét vette igénybe a lakosságnak, ma 4"8 ezredrészt vesz igénybe. Olaszország, a mely KÉPVH, NAPLÓ. 1901 1906. XV. KÖTET. ötvenezret vett ezelőtt igénybe és ez a lakosságnak 2°/o-át tette, ma igénybe vesz kilenczvennégyezret, 2'9%-ot. Mi tehát ugy állunk, hogy Magyarország 35 esztendővel ezelőtt kiállított az akkori népszám és az akkori lakosságból évenkint 2'8 ezredrészt. Ennyit vett igénybe az ujonczlétszám annak idején. Az idők folytán minálunk a lakosság megszaporodván, ez leszállittatott 2'3 ezredrészre. Ennélfogva a míg minden más állam jelentékenyen fokozta az ujonczkontingensét, mert volt állam, mint Erancziaország, mely megháromszorozta hányadát, mi nem fokoztuk azt, hanem leszállítottuk 2"3 ezredrészre. És ha most ezen ujonczlétszám el lenne fogadva és fel lenne emelve, még akkor is csak a mai lakosságnak 2"8 ezredrészét képezné, tehát épen annyit, a mennyi ezelőtt 30 esztendővel volt. (Helyeslés a jobboldalon. Zaj a szélsöbaloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Széll Kálmán miniszterelnök: Ezzel csak azt akarom bizonyítani, mert minden egyéb vonatkozás más kérdés tárgyát képezi és én belemegyek ezeknek a témáknak a fejtegetésébe is, hiszen megígértem, hogy ha mi ezen ujonczlétszám felemelését elhatározzuk, akkor is csak azt adjuk meg, a mit ezelőtt 30 esztendővel már úgyis megállapítottunk és a mi a lakosság arányához képest egyetlenegy frakta ezredrészszel sem több. mint volt 35 évvel ezelőtt. (Ugy van! jobbfelöl.) Beőthy Ákos: Melyik törvényben van ez megírva? (Zaj a szélsöbaloldalon. Halljuk! Halljuk! jobb felől.) Elnök (csenget): Csendet kérek, t. képviselőház ! Széll Kálmán miniszterelnök: Hogyan állunk már most a költségek kérdésével más államokban ? (Zaj és felkiáltások a szélsöbaloldalon: Az nem tartozik ide!) Elnök (csenget): Csendet kérek, t. képviselőház, méltóztassanak a szónokot meghallgatni, különben ily módon a diskusszió szabadsága megszűnik. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Talán csak jogosítva vagyok, t. képviselőház, álláspontomat megvédeni? (Elénk helyeslés jobbfelöl.) MMel pedig én három hónapon át nyugodtan hallgattam meg mindenféle állitást, sőt már felszólalás is történt, hogy miért nem beszélek, mégis csak a méltányosság dolga, hogy ezt a tárgyilagos fejtegetést a t. képviselő urak folytonos zajqngással és közbekiáltásokkal ne zavarják. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) A kérdés tehát ugy áll, a részleteknek minden elhagyása mellett, hogy Németországban a hadseregnek kiadásai 1073 millió márkával a 6450 millió márkás költségvetésnek 16'6 százalékát teszik. Prancziaországban a hadsereg ki-