Képviselőházi napló, 1901. XV. kötet • 1903. április 27–május 14.
Ülésnapok - 1901-255
10 255. országos ülés 1903 április 27-én, hétfőn. adásai a költségvetésnek 287 százalékát, Olaszországban 25'9 százalékát veszik igénybe. A mi költségvetésünk pedig az összes költségekhez ugy aránylik, hogy az annak 16*4 százalékát képezi, s igy mi állunk a legalantabb. (Ugy van! jobb felöl.) Beőthy Ákos: Amerikát elhagyta a miniszterelnök ur! (Zaj a szélsobaloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Széll Kálmán miniszterelnök: Igenis elhagytam a nagy Amerikát. (Nagy zaj a szélsobaloldalon.) Elnök (csenget): Kérem a t. képviselő urakat, szíveskedjenek csendben lenni, mert e nélkül valóban lehetetlen a tanácskozást folytatni. Én tehát minden egyes képviselő urat kérek, nem mondom a házszabályok, hanem a méltányosság érdekében, hogy méltóztassanak a szónokot nyugodtan meghallgatni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Amerikát, t. képviselőház, nem emiitettem, mert a ki a hadsereg viszonyát és azt a különbséget ismeri, a mely a szárazföldi államok mai állásából és fegyveres békéjéből minden országra háramlik és azt az amerikai viszonyokkal akarja összehasonlítani, az két ellentétes dolgot akar összehozni. (Ugy van! jobbfelöl.) Beőthy Ákos: Ezt a honvédelmi miniszter tette! (Bálijuk! Halljuk? a jobboldalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Méltóztassék először megérteni, hogy mit mondottam, azután lessék beszélni. (Zaj, Elnök csenget.) Széll Kálmán miniszterelnök: Azt talán mégis csak szabad elmondanom, és ez valószínűleg nem fog megütközést kelteni, ha annyit kérek, hogy most már a túloldalon felhozott állításokkal szemben megkísértsem az igazolást. (Halljuk! Halljuk!) Ott mondották, hogy a hadsereg költségeinek az utolsó években fejlesztése oly módon történt, hogy semmi arányban sem áll azokkal a szükségletekkel, a melyeket a többi állami igazgatási ágak czéljaira fordítottunk. Mondotta épen a tegnapelőtti ülésben Polónyi Géza t. képviselő ur, hogy micsoda állapot is az, hogy 387 millió koronába kerül a hadsereg, mikor a kultusz-budget csak 35 milliót kap ? (Zaj.) Talán csak megengedik, hogy legalább erre válaszolni merészkedjem. (Derültség a jobboldalon.) Komjáthy Béla képviselő ur már felállította a tézist és megtette az összehasonlítást az emelkedésre nézve általában, ezelőtt több héttel. A képviselő ur kapott ugyan innét már egy választ, de én most egy igazságos és teljesen objektív alapon való összehasonlítással akarok erre válaszolni. (Halljuk! Halljuk!) A hadsereg költségei 1875-től fogva ekképen emelkedtek: 1875-ben ezek kitettek 60 millió koronát, 1890-ben 56 milliót, 1900-ban 75 milliót, 1901-ben 91 milliót, ha csak a kvótaszükségleteket veszszük. Ez azonban nem helyes összehasonlítás, mert a kvótában (Nagy zaj a szélsobaloldalon. Elnök csenget.) nincs benn a vámjövedelem, mert az le van vonva, mMel a közös kiadásokra először a vámbevételek fordíttatnak és mert a kvóta maga nem fejezi ki a hadsereg szükségletét, a számítást bruttóban kell tenni. (Ugy van! jobbfelöl.) A bruttó-eredmény tehát, a melyből a határvámbevételek nincsenek levonva, adja meg a tiszta képet és ez igy alakul. (Halljuk! Halljuk!) 1875-ben tényleges bruttókiadásaink voltak a hadseregre . . . Polónyi Géza: Melyik hadseregre ? (Felkiáltások a jobboldalon: A kínaira!) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Széll Kálmán miniszterelnök: Engedelmet, talán csak tudja a képviselő ur. melyikről van szó. (Derültség jobb felöl.) 1875-ben volt a bruttó kiadás 219 millió korona, 1890-ben 281 millió korona, 1900-ban 351 millió korona, 1901-ben pedig 377 millió korona. 1875-hez képest tehát az emelkedés 72, 1900-tól pedig 1875-ig 60 százalék. Már most, ha összehasonlítást akarunk tenni a kultusztárczával, a mint ezt Polónyi Géza ur tette, de nem helyes alapon, nézzük meg, hogy mikép emelkedtek többi kiadásaink. (Ralijuk! Halljuk! a jobboldalon.) E kiadásnak ugyanis csak harmadrésze, vagyis körülbelül 34 százaléka esik a mi terhünkre. A mi többi kiadásaink emelkedése a következő képet mutatja (Zaj a szélsobaloldalon.) 1875-től fogva. Beőthy Ákos: Miért nem 1868 óta? (Felkiáltások a jobboldalon: Halljuk! Halljuk!) Széll Kálmán miniszterelnök: Azt is könynyen kiírhatnám. Ekkor azonban sokkal kedvezőbb lenne az összehasonlítás reám nézve, mert 1868-ban sokkal kisebbek voltak a magyar háztartás kiadásai. De én mégis a kedvezőtlenebb számítást veszem. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) A földművelésügyi minisztérium kiadásai tettek 1875-ben 20, 1890-ben 31, 1900-ban 56 millió koronát, az emelkedés tehát 1875-höz képest 176°/o. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium kiadása volt 1875-ben 8, 1890-ben, kerek összegben, 15, 1900-ban 38"6 millió korona, most 40 millió. Emelkedtek tehát a kiadások 1900-tól egész 75-ig 350%-kal, 1901-től fogva pedig 372%-kal. (Nagy zaj a szélsobaloldalon.) De nem lehet szembeállítani, mint Polónyi Géza t. képviselő ur tette, az összes, az egész monarkiát terhelő katonai kiadásokat a mi kultusz-budgetünkkel, mert annak 1 / 3-a terhel bennünket, nem 387 millió áll szemben 35 millióval, de 130 millió. Ilyen igazságos az ő érvelése. Elnök! Csendet kérek t. képviselő urak, különben kénytelen leszek a közbeszólókat nóvszerint megnevezni. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.)
