Képviselőházi napló, 1901. XV. kötet • 1903. április 27–május 14.

Ülésnapok - 1901-255

8 255. országos ülés 1903 azon hiányt is, melyet eddig a póttartalékosoknak törvény szerinti behívásából pótoltunk, — a mi katonailag nem tartható állapot — az ujonczszaporitással pótoljuk. Ez 13.000 ember. A haditengerészetnek kell 4500 ember, az uj tábori taraczkütegosztályoknak 5096 ember, egyéb uj alakulásokra 5287 ember, a már meglévő alakulások állományának emelésére 19.052, könnyítésekre a védkötelezettség teljesítése tekintetében 13.065 ember. Ezekből az alkatelemekből áll mit szükségesnek tartunk. Katonai szempontokból létező hiányok pótlására 13000 ember kell, azért, mert helyesebb kitanított ujonczokkal, mint póttartalékosokkal ellátni ezt a szolgálatot. És azt gondoltuk, hogy ugyanakkor, a mikor a taraczkokra a legénységet kértük, kérjük oly számban, hogy ezekkel a szükségletekkel is egyszerre számot vessünk. Már most ezek közt, t. képviselőház, van kettő, a mely semmiféle költségtöbblettel nem jár: sem a könnyítések czimén való többlet, sem pedig a mai létszámhiánynak pótlására szolgáló többlet egy fillér többköltségbe nem kerül. Kerül a többi.Smibe fog kerülni? A többi áll a taraczkokból és egyéb uj alakulásokból. A taraczkok számára szükséges legénységtöbblet az idei költségvetésbe már fel van véve s a delegáczió 4 millió és egynéhány százezer koronában állapította meg az egész monarchia számára. Ebből Magyarországra a quóta szerint esik egy millió és néhány százezer korona. Ezenkívül az a kérdés, hogy mire kell hát több 19.000 ember három évre a azok az alakulások mibe fognak kerülni? T. képviselőház! A törvényjavaslat maga mondja, — s ezt vallja a kormány — hogy az annyiba fog kerülni, a mennyit a törvényhozás arra meg fog szavazni. De hogy tájékoztassa a kormány a törvényhozást — mert ezzel tartozik, — a bizottságban kifejtettemén, és mindenki tudomással birt róla. hogy ez a tehertöbblet, a melyre mi számítunk s a mely ezen törvényből és a felemelt ujonezlétszámból származhatik, a három év végével együttvéve az egész monarchiára mintegy 20 millió koronát tesz ki, a miből tebát Magyarországra esik három év múlva körülbelül 7 millió, óvenkint tehát átlag két millió korona, Beőthy Ákos: Elég az! (Zaj a haloldalon, Elnök csenget. Halljuk ! Ralijuk! a, jobboldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Igaza van a képviselő urnak, elég és jelentékeny. De, t. képviselőház, az a kérdés, hogy ezt a tehertöbbletet megéri-e az az eredmény, a melyet általa a biztonság és a hadsereg harczképessége emelésének szempontjából elérünk. Igen-e vagy nem? Ez az első kérdés. Azt állítom, hogy igen. április 27-én, hétfőn. A másik kérdés az, hogy meghirja-e azt az ország? Én azt hiszem, hogy a mi milliárdos budgetünkbe ez a többlet bele fog férni, s ebből a törvényből nem származván több költség, uj tehernek létesítését vagy az adóknak emelélését a kormány kizárja. (Mozgás a szélsőbaloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) így áll a kérdés, t. képviselőház, ós nem azon túlzott számokban és túlzott szólamokban, melyekkel azt a közönség elé viszik, hogy Isten tudja mennyi megszámlálhatatlan száz és száz millió költség előtt állunk. Már most, t. képviselőház, ki kell fejtenem még egy szempontot: a pénzügyi bizottságban kifejtettem; Barta Ödön t. képviselő ur, a kit magam előtt látok, emlékezni fog reá. Egy dolog teszi szükségessé ezt az ujonczlétszám-emelést s ez az, hogy az élet meg nem áll semmiben sem, egy intézménynél sem, a hadseregnél sem. Kubik Béla: De a hadsereg visszafelé megy. Széll Kálmán miniszterelnök: Az ujonczlétszámemelést elkerülhetetlenné tette az, hogy a mi hadseregünk, a mely az utóbbi esztendőkben és hosszú évek óta extenzív alapon nem fejlesztetett, intenzMe fejlesztessék. Ezen intenzív fejlődés igen nagy költségeket emésztett fel, de meg vannak azok magyarázva, és a ki utánanéz a delegáczionális határozatoknak és a mi budgeteínknek, az azt fogja találni, hogy oly sok uj intézmény, oly sok, a hadsereg harczképességének emelését előmozdító intézkedés történt, a melyek igenis ezt a költséget megmotMálják. Szükség volt a haderőnek intenzív fejlesztésére. Abból a 87 millió koronából, a melylyel az utolsó 15 esztendő óta — 1888-tól egészen mostanáig — emelkedett a hadseregnek költségvetése, abból az intenzív fejlesztésre esett körülbelül 35 millió. Itt csak egypár dolgot említek fel. Felállíttatott öt nehéz ütegosztag, 14 szekerész-század, 14 nehéz ütegosztag, egy vasúti ezrednek harmadik zászlóalja, egy egész uj lovasezred, 14 ütegosztag kiegészítése, a hadmérnöki és utászcsapat uj szervezése, gyalogsági, lovas, tüzérségi és szekerészeti tisztek létszámának szaporítása, századosoknak lovakkal való ellátása, létszámon felüli lovassági lovak és a 14 mozsárágyú, mert abban a 4 millióban, a mely meg van szavazva, ez már benne van, — ez mind összevéve tette ki ezt a 35 millió koronát. Ezenkívül a tiszti fizetéseknek emelése, az élelmezés feljavítása, a tartalékosoknak kiképzése, hadgyakorlatok, a természetbeli járandóságok áremelkedése, elszállásolási költségek, a miket az ország kap, ezek összevéve teszik a 35 millión felül való költségeket egészen 87 millióig, és együttvéve adták ezt a terhet. Hát ezek az intenzív fejlesztési tendencziák vagy létesítmények igenis a hadsereg harczképességének szempontjából szükségesek voltak.