Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.

Ülésnapok - 1901-240

76 2W. országos ülés 1903 márczius 3U-án, hétfőn. den oldalán, az alapja csakis egy, a többiektől eltérő faj lehet Már pedig a szlávok és a németek között egy különálló faj itt csakis a magyar ; a magyar, a mely itten történelmi idők óta államot alkot, ezt a földterületet elfoglalta, megszállva tartja és annak nagyságáért dolgozik, a mely ennek a földnek magyar jelleget adott. (Ügy van! Ugy van! a szélsobalóldálon.) Ha ez a föld kisiklik alóla, akkor megszűnik az összetartó kapocs, akkor a német és szláv fajok jobbra-balra mennek, ki-ki oda, a merre buz, a hol a többi van. Itt egy egészséges alakulásnak csakis a magyar faj lehet az alapja; (ügy van! Ügy van! a szélsobalóldálon.) az a magyar faj, a mely erre az alakulásra és történelmi hMatásra képes is, alkalmas is és át is érzi ezen hMatását. Azt mondják, t. képviselőház, hogy bizalmatlanság van a magyar fajjal szemben. Hát mMel érdemeltük meg mi ezt a bizalmatlanságot? És, t. képviselőház, hogyha bizalmatlanok velünk szemben, bát a ki egy hMatalt nem szeret azért, mert az alantasai nem arra valók, leteszi azt a hMatalt, (ügy van! ügy van! a szélsobalóldálon.) Épen ezért, t. képviselőház, mert mi nemzeti alapon állunk, nemzeti jogokért küzdünk, nemzeti dinasztiát is akarunk, (ügy van! ügy van! a szélsobalóldálon.) Ez az ország csak ugy lesz egészséges, ugy állhat meg a fajok áradatában és küzdelmeiben, ha maga egy teljes egész lesz, mintegy lapda, a mely kettő között ütközőt képez és szétlöki a két fajt, nem pedig, mint a milyen egy darab fa, a melyet ide-oda, jobbra-balra hánynak. A nemzeti szempont tehát az, t. képviselőház, a mely itt a hadsereg kérdésében kidomborodik. Sehol a világon nincsen idegen nyelvű hadsereg, még meghódított rabszolga országban sem. Mi pedig leigázott nép nem vagyunk, tanunk rá Isten ós törvényeink, Ha van leigázott nép és idegen nyelvű hadsereg, hát az nem annak a nemzetnek saját akaratából van, azt nem a nemzetnek saját törvényhozása csinálta. Ezért tiltakozunk mi és minden csepp vérünk fellázad az ellen, ha a magyar nemzetet nem érdemesitik arra, hogy magamagát szolgálja, magamagát az ellenség ellen megvédelmezze; hogy a magyar csak anyagnak, csak elégedetlen elemnek jó, de arra nem jó, hogy saját maga is vezesse a hadsereget; egy alantasabb faj, a mely felett egy másik faj dirigál, egy alantas faj, a mely iránt nincs elég bizalom, pedig a magyar kifelé sohasem gravitált, soha nem volt rebellis, mindig csak a maga jogait akarta és az a dinasztiának is csak ereje lehet, ha egy olyan nemzet van alatta, a mely a maga nemzeti jogaitól soha nem tagit, (ügy van ! ügy van ! a szélsőbaloldalon,) De, t. képviselőház, nézzük ezt a dolgot a magyarság szempontjából. Micsoda szolgálatot tenne ez a hadsereg a nemzet érdekeinek, az állam érdekeinek, ha nem egy idegen nj elven, egy gyűlölt nyelven, idegen állampolgárok segítségével vezényelt hadsereg volna, hanem nemzeti nyelven, az állam nyelvén vezényelt hadsereg és abban szolgálnának a mi fiaink ? A hadseregben a magyar vezényszó és a magyar nyelv a magyarosodás ügyének lenne egyik hatalmas támasza, és nem, mint ma, egy hitvány, közönséges ezred-nyelv, a mely alantas és elnemzetietlenedésnek eszköze a mostani állapot, ha csak egy perczenttel is alul marad az 50 perczenten abban a hadseregben a magyar. A hadsereg, t. képviselőház, nem ismer országos beosztást, mint a hogy azt mi itten képzeljük, az csak közönséges területi beosztást ismer. Országról, nemzetről annak fogalma sincs, csak nyelveket ismer. Hazáról, alkotmányról, közjogról : minderről fogalma sincsen. A magyarul tudók száma 65 százalék és annak daczára ott a statisztika olyan, hogy nem az ezredek többségében, hanem azok kisebbségében magyar az ezred nyelve is. Pedig ha már az einheitliche Leitungot, az einheitliche Sprache-t keressük, akkor nem a német az, a melyre bazirozni lehet ebben a monarchiában, hanem egyedül a magyar, mert a monarchia területén a német nap-nap után apad, a magyar pedig szaporodik. Itt tehát nem a német fajnak, hanem a magyar fajnak van jövője az egész monarchia területén. (Igaz! ügy van! a szélsobalóldálon.) De én azt kérdezem és azt tartom, hogy a nemzet egy élő szervezet, a mely magában idegen testet meg nem tűr. Olyan az a hadsereg, olyanok azok az idegen elemek ott bent, mint az élő testben a vérmérgezés, a mi, ha ki nem vágjuk, elpusztítja az egész testet. T. ház! A nemzeti gondolat, a nemzeti szM, a nemzeti lélek, vérkeringése és idegrendszere a nemzet szervezetének. A hadseregaz izomzata. Hát ha felszívja vérünket, ha elviszi az izomerőnket valaki, ugy megkövetelhetjük tőle, hogy azt ugy használja fel, hogy oly hadsereget tartson fel, a mely egybeforr ennek a nemzetnek minden gondolatával, szMének minden dobbanásával. (Igaz! Ugy van! a szélsobalóldálon.) T. ház! Nézzük a német nyelv dolgát a törvényesség szempontjából. Az 1867 : XII. t.-cz. ő Felségére bizta a vezérlet, vezénylet és beiszervezet megállapítását. A nyelv dolgát nem bizta reá. De ha rábízta volna is, hát én édes Istenem, nem az osztrák császárra biztuk, hanem a magyar királyra. Már pedig ha a magyar állampolgárnak a hMatalos nyelve a magyar, akkor a magyar királynak is az kell, hogy legyen, mert különben én nem ismerem el a költőnek azt a szavát, hogy : a legelső magyar ember a király. S ha kifejezetten nincsen benne a törvényben, akkor bele sem értendő. Ezt maga Deák Ferencz is megmondotta. T. ház! Egy trónnak, egy uralkodó háznak az ereje a népek szeretetében van. S ha erről megfeledkezik, vagy ha ezen tűlteszi magát, ha