Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.

Ülésnapok - 1901-252

252. országos ülés 1903 < miniszterelnök urnak tisztában kell lennie azzal, és az iránt tájékoztatni kellene alkotmányos kö­telességénél fogva ő Felségét a királyt is, hogy az merőben ki van zárva, hogy ebből az indem­nityből törvény lehessen, mig a katonai javasla­tok sorsa eldöntve nincs. (Igás! Ugy van! a szélsöbálóldalon.) Mert azt ne higyje a t. mi­niszterelnök ur, hogy egy hónap, két hónap, há­rom hónap az a kötelesség, a mely reánk vár; annyi esztendő a mennyi, addig fogjuk teljesí­teni. (Élénk helyeslés a szélsöbálóldalon.) Ha a t. miniszterelnök ur ezzel tisztában van és ha tisztában van azzal, hogy május 1-én lejár a váltója, mert május 1-én már nincs fel­hatalmazása arra, hogy az ország költségei, ki­adásai és bevételei felett rendelkezzék, ha ezzel tisztában van, és ha tisztában kell, hogy legyen azzal, hogy május 1-je után sem fog ily felha­talmazást kapni, akkor kérdem, min és miért tűnődik? Itt van Kossuth Ferencz t. elnökünk határozati javaslata. Ez a határozati javaslat még megalázást sem tartalmaz, még azt sem mondja, hogy vonják vissza a katonai javas­latokat. Sebess Dénes : Ez részünkről konczesszió volt. Polónyi Géza: Igaz, hogy ezen eljárásnak az lesz az eredménye, hogy ebből az ujoncz­jutaléki többletből törvény nem lesz, az idén legalább nem. De ebben a javaslatban benne van, hogy a t. miniszterelnök úrtól más nyilat­kozatot és biztosítékot nem kívánunk, mint azt, hogy jelentse ki, hogy az indemnity tartama alatt a költségvetést fogja tárgyaltatni és nem a katonai ujonczjutalék felemeléséről szóló ja­vaslatot. (Helyeslés a szélsöbálóldalon.) A t. miniszterelnök urnak ezen állásfoglalás folytán tisztában kell lennie azzal, hogy ha ő az ujonczjutalék felemelésére vonatkozó javaslatot nem kívánja most tovább tárgyaltatni, nem is kell neki azt visszavonni. A párt obligálva van arra, hogy az eddigi ujonczkontingens alapján kiirt ujonczmegajánlási törvényt nem obstruálja. A t. miniszterelnök urnak tehát nyitva áll az ut. Kap költségvetést, kap indemnitást, kap ujonczmegajánlási törvényt az eddigi létszám mellett. (Igaz! TJgy van! a szélsöbálóldalon.) Ennyi tény után, ennyi igazság után, állam­férfiuhoz, magyar emberhez illő feladat-e az, ragaszkodni egy felemelési javaslathoz, a mely­ből, Isten engem ugy segéljen, törvény ugy sem lehet ? (Elénk helyeslés a szélsöbalodalon.) Miértelme van ennek tehát? Ha arra tökélte el magát, mint a hogy felfogásom szerint alkot­mányos és parlamentáris feleiőség szerint erre kellett magát eltökélnie, hogy megválik állásá­tól. Még ebből a szempontból is hát ugyan Széll Kálmán kisebb ember akarna maradni báró Bánffy Dezsőnél ? Szüksége van- e neki arra, hogy az ex-lex idejében bukjék meg? Reánk nézve ennek semmi konzekvencziája nincs. A milyen a mosdó, olyan a törülköző. Alkotmányos fegyverekkel vívunk és küzdünk alkotmányos prilis 23-án, csütörtökön. 403 eljárással szemben. (Igaz! Ugy van! a szélsö­bálóldalon.) Ex-lex fegyverekkel küzdünk ex-lex idején az ex-lex ellen. (Zajos helyeslés a szélsö­bálóldalon. Zaj a jobboldalon.) Önökön áll a választás. Szabad-e az ilyen, gróf Andrássy Gyula által felállított elmélet kedvéért, a magyar államot és társadalmat végső megrázkódtatás­nak kitenni, mikor az önök lelkülete sugalja azt, hogy az ellenzéknek igaza van, mert igaza van. (Igaz! TJgy van! a szélsöbálóldalon. Felkiáltá­sok a jobboldalon : Nem áll!) T. képviselőház! Ha szabad volna könyö­rögnöm, könyörögnék; de én követelek, t. kép­viselőház, igenis követelem az egyéni politikai felelőség teljes érvényesülését ezen a téren. Minket ne fenyegessenek azzal, hogy meg leszünk fosztva az alkotmánytól, hogy fel lesz függesztve az alkotmány. Hallottunk és láttunk már ilye­neket. Én, t. képviselőház, addig, a mig gróf Apponyi Albertet látom az önök táborában, nyu­godt vagyok aziránt, hogy ez hiábavaló fenyege­tés, mert sem gr. Apponyi Albertnek, de hozzá teszem még, Széll Kálmánnak személyéhez is csak rágalom férhet azzal a gyanúsítással, hogy az alkotmányt akarnák eljátszani, vagy felfüg­geszteni, (Felkiáltások jobbról: Nem is ők!) És ha a lapokban megjelenik is ilyen czikk, az a legjogosulatlanabb rágalom azoknak az emberek­nek politikai karaktere és intaktsága ellen. (Ugy van! Ugy van! balról.) Mi tehát ilyenektől meg nem ijedünk. Mert ha bekövetkezik, ám legyen. Ezért a rossz al­kotmányért talán még nem is nagy kár. (Moz­gás jobbról.) A nemzet látta elégszer, hogy ez mennyit ér, hogy ennél csak jobbat vívhat ki. (Mozgás és ellenmondások jobbfelöl) Én nem akarom az alkotmányt felfüggeszteni. De ha be­következnék, annak csak egy konzekvencziája lehet magamra nézve: Szőrcsuhát öltenek ma­gamra, hamut hintenék fejemre, s elmennék a Bimbó-utczába és bocsánatot kérnék b. Bánffy Dezsőtől mindazon sok rosszért, a melyet irá­nyában elkövettünk, s megkérném unokáimat, ha azokra kerül a sor, gondoskodjanak róla, hogy Széll Kálmán miniszterelnök urnak feje­fája mellé még egy ültettessék, s rá csak annyit írjanak: Brutus derék és becsületes ember volt. De, t. képviselőház, én a magam részéről a politikai felelőségnek teljes,, súlyát igenis a miniszterelnök úrra hárítom. 0 a felelős ezért az egész állapotért, mert én így vagyok meg­győződve, — Antonius szavaMal mondom: »Te­metni jöttem Caesart, nem dicsérni.« A mit az ember rosszat tesz, túléli őt, a jó gyakran sírba száll vele. Nem fogadom el a törvényjavaslatot, hanem elfogadom Kossuth Ferencz határozati javasla­tát. (Hosszantartó zajos helyeslés és éljenzés a szélsőbaloldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Gr. Apponyi Albert képviselő urnak személyes kérdésben adtam szót. (Halljuk! Hall­juh!) 51*

Next

/
Oldalképek
Tartalom