Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.

Ülésnapok - 1901-247

280 24-7. országos ülés 1903 április 17-én, pénteken. telének voltak fegyverüket használni. A politikai hatóság ezek szerint a leglelkiismeretesebben járt el abban a tekintetben, hogy a magyar állam jelvényein, a magyar czimereken és zászlón ejtett sértés necsak megtoroltassék, hanem az elégtétel is megadassák. (Helyeslés jobbfelöl.) Minthogy nem akartam most hosszabb fejtegetésekbe bocsátkozni, tekintettel az idő előrehaladottságára, ezt akartam egészen röviden válaszul adni és kérem, méltóztassék ezt tudomásul venni, (Helyeslés jobbfelöl. Mozgás és felkiáltások/! széls'ábaloldalon: Holnap!) Barta Ödön: ISTekem nincs jogom kérni a t. háztól, hogy a válaszra holnap tegyem meg megjegyzéseimet, mert erről az oldalról történt felkérés, hogy a választ az interpellácziómra sürgősebben kapjuk meg. Hogyha pedig már a választ meghallgattuk, kérném a ház szíves türelmét, hogy reflektáljak az interpelláczióra kapott ezen válaszra. (Halljuk! Halljuk!) Magam sajnálom a legjobban, hogy az időnek nagy része eltelt, a melyet igénybe vehettem volna arra, hogy ezen kérdésben álláspontomat bővebben jelezzem. Olyan rövidséggel, a mint csak tehetem, igyekszem ennélfogva tisztázni azt a helyzetet, a mely az interpelláczió óta felmerült események folytán még kevésbbé engedi meg, hogy a ház ezen oldaláról a nyert válaszát tudomásul vegyük. Én akkor, a mikor az interpellácziót megtettem, a t. miniszterelnök úrtól azt kérdeztem, — és ez volt kérdéseim között a második — hogy »tisztában van-e a magyar kormány ezen államellenes mozgalmak czéljával; ismeri-e a mozgató erőket, melyekre ezen mozgalmak támaszkodnak ?« Széll Kálmán miniszterelnök: Megmondtam! Barta Ödön: Ez volt a második kérdés. A harmadik kérdés, a mely -ez után következett, az volt, hogy. »Mit szándékozik a kormány tenni, illetve, mit tesz, hogy a magyar állam területén minduntalan fellépő eme állambontó törekvések kellőleg megtoroltassanak és a magyar állam tekintélye az állam horvát területén helyreállíttassák ?« Én elismerem, hogy ez a kérdés nagyon kényes és a t. miniszterelnök urnak ebben a kérdésben bizonyos tartózkodást parancsol a politikai állás. De mikor azt látjuk, hogy a magyar állam területén megtagadják a magyar állam jogosultságát, megtagadja pedig nem egy kis töredék, nem egy kis csoport, a mint a t. miniszterelnök ur kicsinyitőleg nyilatkozik az ott folyó mozgalomról, hanem megtagadják egy nemzet nevében, a horvát nemzetet szembeállítják a magyarral, megtagadják a nemzet azon jogát, hogy a horvát területen magyar nemzeti jogokat érvényesítsen: akkor ez egy sokkal messzebbmenő dolog, mint egy közönséges, inczidentaliter felmerülő zavargás. Ez egy rendszeresen űzött lázítás, lázadás a magyar államhatalom ellen, a melyet a magyar állam hatalmát és tekintélyét kezelő miniszterelnöknek nem szabad kicsinyes tüntetésszámba venni. Pap Zoltán: PlMericset ez a kormány nevezte ki. Széll Kálmán miniszterelnök: Mi nem nevezünk ki horvát egyetemi tanárt, ezt tessék tudomásul venni ! Barta Ödön: Ha én azt láttam volna, hogy ott tényleg egy kis csoport, hamis jelszavak alatt félrevezetve, momentán megfeledkezett magáról, és talán olyant követett el, a mi minden országban előfordulhat, a mi egy másik felsőbbségnek érzékenységét, jogait sérti, és azután a rend az államrend közegeinek beavatkozása folytán helyreállott : azt mondanám, hogy lehet, szó fér hozzá, vájjon nem egy momentán átfutó tüntetésről van-e szó. De mikor azt tudjuk, hogy az, a mi most Horvátországban folyik, egy 20 évnél régebbi idő óta folyó rendszeres lázitásnak következménye, a melynek, ha az elfojtására, ha ott az államrend, a magyar államrend helyreállítására, a magyar állam tekintélyének megvédésére az ott, a magyar állam hatalmát kezelő bán nem mutatkozott alkalmasnak, akkor nem csirkefogók után kell lövöldözni, nem a parasztok közül kell vért ontani, és a magyar fegyverek ellen fellázítani a horvátokat ily módon is, hanem akkor el kell távolítani azt, a ki alkalmatlannak bizonyult arra, hogy a magyar állam tekintélyét ott megvédelmezze. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Pozsgay Miklós: Az örökös miniszterelnökjelölt ! Barta Ödön: Az a Bécsbe utazgató horvát bán mindig akkor érkezik Bécsbe, mikor Magyarország a maga jogaiért küzd, mikor ennek az országnak valamely nehéz küzdelme van, akkor a horvát bán mindig megérkezik Bécsbe, • még akkor is, ha direktívája Gráczba szól. Akkor, mikor azt látjuk, hogy a horvát hatóságoknak semmi néven nevezendő tekintélye nem érvényesül arra nézve, hogy praeventMe, előkészítve a magyar államnak ott tekintélyt biztosítson, hanem csak a magyar hatalom nevében a szuronyt vezetik horvát állampolgár-testvéreink ellen, akkor, mikor azok már jogaik védelmezése mellett fellázadva a magyar államrendet bolygatják meg: akkor itt a bírálat nem a felett folyik, hogy vájjon egy kis tömeg az vagy nagy tömeg, a mely Zapresicsen leszedi a zászlót, hanem a bírálat azon rendszer ellen folyik, a mely rendszerért itt e házban a t. miniszterelnök ur és kormánya felelős, mert a horvát bán a magyar király által, a magyar miniszterelnök előterjesztésére neveztetik ki, és a magyar miniszterelnöknek felelős politikai ténykedéseiért. Ezeket szükségesnek tartottam az idő előrehaladta daczára is exponálni, hogy megindokoljam azt az állásfoglalást, a mely miatt ezt a választ semmi körülmények között sem venném tudomásul, de a momentán körülmények között egyáltalában szó sem lehet arról, hogy politi-