Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.
Ülésnapok - 1901-247
2Í7. országos ülés 1903 a többség, a mikor tudomásul vesz valamit, azt egészében helyesli is — olyan következményei lennének, a melyek nemcsak a parlamentre, hanem — tessék elhinni — magára a magyar nemzetre is megalázók. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Önök féltik a parlamentet? Rátkay László: Én engedelmet kérek, nem a t. háztól, a t. elnök úrtól, és most külön a honvédelmi miniszter űrtől is, — mert ugy látom, hogy ő nagyhatalom e házban, (Derültség a szélsöbáloldalon.) méltóztassék megengedni, hogy a kérdés föltevése előtt szólhassak. (Halljuk ! Sálijuk! a szélsöbáloldalon.) T, képviselőház! A t. miniszter ur feleletében két dolog van. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) A feleletnek egyik része vonatkozott a pécsi hadapródiskolában volt tanulók kizárására. Erre nézve semmi észrevételt nem akarok tenni; méltóztassék ezt a t. ház többségének helyeslőleg tudomásul venni, de egyúttal leszámolni azzal, hogy ebben a tudomásulvételben majd megpecsételése lesz annak, hogy a magyar nemzet megengedi azt, hogy tanuló ifjúsága, a mely iskoláiban azt tanulja . . . (Zaj a jobboldalon és felkiáltások: Nem a házszabályokhoz szól. Halljuk! Halljuk! a szélsöbáloldalon.) Elnök: Ha észre fogom venni, hogy a t. képviselő ur túlmegy azon a czimen, a melyen szót kért, figyelmeztetni fogom őt, de eddig ezt nem látom szavaiból. Kérem, maradjon is meg annak keretében. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Rátkay László: Azért különítettem el a kérdést, mert a tudomásulvétel az interpelláczióra adott feleletnek két részére fog vonatkozni: az egyik részben a t. ház helyeslőleg tudomásul fogja venni, hogy az ifjak kizárattak, következőleg házhatározattal meg fogjuk pecsételni azt, hogy Magyarországon az ifjúság áldozata lehet a kétféle tanításnak . . . (Mozgás a jobboldalon és felkiáltások: Nem a házszabályokhoz szól!) Elnök: Ezek a fejtegetések már tűlmennek a házszabályokhoz való szólás keretén. (Halljuk! Halljuk! a szélsöbáloldalon.) Rátkay László: Megengedi a t. képviselőház, hogy a mondatot befejezhessem ? (Halljuk! a szélsöbáloldalon. Mozgás a jobboldalon) Reábízom e kérdés elbírálását a nemzetre. Én csak a másik rész tudomásul vételénél óhajtom a t. képviselőházat bizonyos tévedéstől megóvni. (Halljuk! Halljuk! a szélsöbáloldalon.) A t. honvédelmi miniszter ur válaszában azt mondta, hogy a Grotterhalte a magyar király himnusza. A t. miniszter ur a kormánynak a tagja. Igen szeretném, ha a jelenlevő t. kormányelnök ur nyilatkoznék abban a tekintetben, vájjon a honvédelmi miniszter ur ezen válaszát elfogadja-e, magáévá teszi-e a t. miniszterelnök ur? (Zaj a jobboldalon.) április 17-én, pénteken. 275 T. képviselőház! Nem kívánok én a miniszterelnök úrtól erre feleletet, nem. mert tudom, hogy a milyen szívesen beszél más kérdésekben, a hol pillanatnyi babérokat lehet aratni, (Nagy zaj. Ellenmondás a jobboldalon.) ebben a kérdésben a t. miniszterelnök ur mélységesen hallgat. (Felkiáltások a jobboldalon: A házszabályokhoz kért szót. Ez nem házszabály.) Figyelmeztetem és kérem azonban a t. képviselőházat, — és ez a kérelmem a képviselőház elnökéhez is fordul, — méltóztassék határozatában vigyázni, mert a Grotterhalte nem a magyar királynak a himnunusza, a Gotterhalte (Felkiáltások a jobboldalon: Eláll! Eláll!) az osztrák népnek elfogadott himnusza. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Nem áll. (Zaj.) Elnök (csenget): Kérem a képviselő urat, méltóztassék áttérni arra, a minek a czimén felszólalt. Lengyel Zoltán : Ez a szólásszabadság ? (Nagy zaj a jobboldalon.) Elnök : Engedelmet kérek, ha a kérdés feltevéséhez való szólás czimén kér valaki szót, ugy lehetetlen, hogy a dolog érdemére vonatkozó fejtegetéseket tegyen. Tessék megindokolni, hogy minő tekintetben kívánja a képviselő ur a kérdés kettéválasztását. Rátkay László: A t. elnök úrtól kérek szíves felvilágosítást arra nézve, hogy akkor, a mikor a képviselőház többsége tudomásul fogja venni, hogy a Grotterhalte a magyar király himnusza, (Nagy zaj a jobboldalon. Felkiáltások : Ez nem házszabály! Eláll! Eláll! Elnök csenget.) méltóztassék a t. ház elnökének legalább annyi óvatossággal lenni... B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter; Az elnök tudja, hogy mit csinál, nem kell neki utasítás! Rátkay Lászlő: . . . a magyar nemzet és a kérdés irányában, (Folytonos zaj. Elnök csenget) hogy méltóztassék a kérdést kMenni és tisztán preczizirozni, hogy a t. honvédelmi miniszter urnak elmondott beszédét és ezt a kijelentését csak indokolásul veszszük az általunk el nem fogadható interpelláczióhoz, de óvást teszünk arra nézve, hogy a képviselőház ezen határozatát a nagy világ ugy vegye tudomásul, mintha szentesitette volna a képviselőház többsége azt, hogy a Gotterhalte a magyar király himnusza. (Élénk helyeslés a szélsöbáloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: (Halljuk! Halljuk!) T. képviselőház! Én nem tudom, hogy a t. ház megengedettnek tartja-e, hogy szóljak, miután a kérdés már fel van téve, . . . (Zaj.) Szatmári Mór: Miniszter mindig beszélhet! Széll Kálmán miniszterelnök: ... mert nem a kérdés feltételéhez akarok szólani és azért ezt kétségtelen eltérésnek tekintem a ház gyakorlatától. Mert bár az 1848 : III. t.-cz. megadja a jogot, hogy a miniszter bármikor szólhasson és követel35*