Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.

Ülésnapok - 1901-247

274 2/i7. országos ülés 1903 B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Valótlanságot az ország szine előtt beszélni mégsem szabad! Pap Zoltán: A honvéd hadapród-iskolákról beszéltem. Maga Sorsich Béla őrnagy ur lehet igen korrekt ember . . . B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Nem »lehet«, hanem az! Pap Zoltán: Működéséből méltóztassék az ő hazafiságát megítélni! Horvát ember . . . B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Sem horvát, magyar! (Felkiáltások a jobboldalon : Pesti ember!) Pap Zoltán: 0 maga szaladgál fel a pécsi hadapródiskolából Budapestre, a többi hadapródiskolákban tudtommal márczius 15-ikén nem énekelték a Gotterhaltét, csakis a pécsiben stb. Nem felelt a honvédelmi miniszter ur arra sem, mi módon jutott neki vagy a pécsi honvéd tisztikarnak tudomására, hogy ezek az ifjak milyen nyilatkozatokat tettek. De volt tegnap a honvédelmi miniszter urnak egy igen jellemző nyilatkozata, az t. i., hogy »kManják az urak, hogy kibocsássam azokat a rendeleteket, a melyek Ausztriában érvényben vannak? SzMesen.« Hát nekünk nincs szükségünk ilyen rendeletekre. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Tudtam, hogy nem tetszik, azért mondtam! Pap Zoltán: Nekünk ne osztrák rendeleteket bocsásson ki, hanem olyanokat, a melyek a magyar nemzet érdekében vannak. A honvédelmi miniszter ur a szolgálati szabályzatra hMatkozott tegnap, mondván, hogy a magva annak a felsőbb rendeletnek, a mely Pécsett érvényesíttetett, a szolgálati szabályzatban van. A szolgálati szabályzatot a közös hadseregtől vették át, és már az sem helyes, hogy az osztrák szellemet akarják átültetni a honvédségbe. A honvédelmi miniszter urnak az volna a kötelessége, hogy azokat a helytelenségeket, a melyeket maga is beismert, mint pl. a Jellasics-féle eset, kiküszöbölje és azokat a nemzeti szellemnek megfelelően helyesbítse. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Az első kérdés, vájjon igaz-e és ha igaz, tessék figyelmeztetni, majd akkor utánajárunk! Pap Zoltán: De ha a honvédelmi miniszter ur a szolgálati szabályzatra hMatkozik, akkor legyen szabad nekem is ugyanezt cselekedni. A szolgálati szabályzatban az is benn van, hogy az alantas nem köteles elfogadni a feljebbvaló abbeli parancsát, a mely meggyőződésével ellenkezik. (Elénk ellenmondás a jobboldalon.) Vészi József: Olyan nincs a szolgálati szabályzatban ! Pap Zoltán: Benne van! Vészi József: Az van benn, hogy »ha a legfelsőbb szolgálat érdekeMel ellenkezik«. Ez pedig más, egészen más! (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. Elnök csenget.) április 17-én, pénteken. Pap Zoltán: Vészi József t. képviselőtársam azt mondja, hogy azt a parancsot nem köteles teljesíteni, a mely a szolgálat érdekeMel meg nem egyeztethető. Hát kérdem, és az ország szine előtt, mennyiben egyeztethető meg a szolgálat érdekeMel Magyarországon az, hogy a Gotterhaltét énekeljék? Vészi József: Nem arról van szó! A képviselő ur mást mondott! Pap Zoltán: Vészi József képviselő urnak erre a közbeszólására egy megjegyzésem van és ez az, hogy a honvéd hadapródiskola növendékei nagyon helyesen cselekedtek, mikor ennek a parancsnak teljesítését megtagadták. Minden államban bün a hazaárulás, csupán Magyarországon nem ? (Felkiáltások a jobboldalon: Bün itt is!) Azok az ifjak egyszerű lelkükkel azt gondolták, ha a szolgálat érdekeMel nem egyeztethető össze az, hogy, ha nekik büntetendő cselekmény elkövetését parancsolják, azt teljesítsék, ezt megtagadták és helyesen tagadták meg. Van azonban ennek a botránynak egy lélekemelő momentuma és ez az, hogy a magyar ifjúságot önök nem voltak képesek elrontani. Ezek az ifjak ellenszegültek és ez üzenet nekünk, hogy dolgozzunk értök. Mert azzal a rendszerrel, a melyet itt követnek, és az olyan nyilatkozatok eltűrésével, a milyeneket tegnap a honvédelmi miniszter ur tett, fejjel halad a falnak az önök monarchiája. Csakhogy önök szerint is ebben a monarchiában Magyarország is benne van, és nekünk igenis kell, hogy gondunk legyen arra, hogy a jövendő nemzedék számára Magyarország megmentessék. (Tetszés a szélsőbaloldalon.) És minthogy a honvédelmi miniszter úr eljárása, adott válasza nem egyéb, mint az ország érdekeinek és jogainak nyílt feladása, minthogy interpelláczióm minden pontja igaz és való: ennek folytán én a honvédelmi miniszter ur válaszát tudomásul nem vehetem. (Elénk helyeslés és tetszés a szélsőbaloldalon.) Elnök: A kérdés az: tudomásul veszi-e a ház . . . Rátkay László: A kérdés feltétele előtt a házszabályokhoz kérek szót. (Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Elnök: A házszabályokhoz akar szólani a képviselő ur ? Ahhoz mindig szót kérhet! Rátkay László : T. képviselőház! (Ralijuk.' Halljuk!) Azt hiszem, a t. elnök urnak méltóztatott feltenni a kérdést, hogy a ház tudomásul veszi-e a honvédelmi miniszter ur válaszát, igen vagy nem? Elnök: Megkezdtem a kérdés feltevését. Rátkay László: T. képviselőház! A kérdés feltétele előtt kértem szót a házszabályokhoz, és pedig azért, mert nem szeretném, hogy annak, hogy a ház a honvédelmi miniszter ur válaszát tudomásul veszi, — mit pedig parlamentárisán nem is lehet máskép magyarázni, mint ugy, hogy