Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.

Ülésnapok - 1901-246

238 2í6. országos ütés 1903 április 16-án, csütörtökön. hogy azokkal a növendékekkel hogyan bántak el. Levetkőztették őket, kipakolták, kimotozták összes holmijukat, azután sugdostak a tisztek a ki nem csapott növendékekkel, becsületszavukat vették, hogy nem mondják meg, miről sugdos­tak . . . (Zaj a szélsöbalóldalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Nem igaz! (Nagy zaj a szélsöbalóldalon. Egy hang: Nem hiszszuk egy szavát sem !) Nem igaz ! Pap Zoltán: Ha a honvédelmi miniszter ur olyan látszatot akar kölcsönözni ennek a dolog­nak, hogy igenis kicsapatták ezeket a növendé­keket, de nem azért, mert a Gotterhaltét nem énekelték, . .. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Ez nem látszat, hanem tény. Pap Zoltán: Ha nem csapták ki őket, annál jobb. Nézzük azonban, mit mond egy köz­vetlen helyszíni szemlélő. Megint a »Pécsi Köz­löny«-ből idézek. A honvédelmi miniszter ur maga meggyőződhetett róla, hogy a »Pester Lloyd« valamelyik márcziusi számában egy lova­gias affér elintézéséről felvett jegyzőkönyv közöl­tetett. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Erről jobb nem beszélni. Pap Zoltán: De erről jó beszélni a követ­kező okokból. Abból a jegyzőkönyvből azt ve­hettük tudomásul, hogy márczius 15-én nem spontán énekeltették a növendékekkel a Gott­erhaltét, hanem egy magasabb rendelet folytán történt ez a nemzetgyalázó dolog. Ezen jegyző­könyvbe lefektették azt az igazságot, hogy ez mindig ugy volt azelőtt is, csak a nemzet nem tudott róla, t. i., hogy egyik vasárnap a Gott­erhaltét, másik vasárnap a király-himnuszt éne­keltették. Most erre nézve a »Pécsi Közlöny« azt írja, hogy arról értesült, hogy márczius 15-e előtt sem az egyiket, sem a másikat nem énekelték, csak most, mikor az ellenzék akcziója a katonai körök reakczióját fölkeltette, márczius 15-én, a pécsi hadapród-iskola parancsnoka — megengedi, hogy nem saját jószántából — de mégis meg­parancsolta a Gotterhaltét. Mit jelent az, mikor Magyarországon a szoldateszka azt mondja: Márczius 15-én téged magyar nemzet meggya­lázlak azzal, hogy a Gotterhaltét el fogom veled énekeltetni? Nem keztyüdobás ez? Nem harczra való ingerlés ez a katonaság részéről? (Elénk helyeslés a szélsöbalóldalon.) Az egész vita alatt mindig azon panasz­kodott a honvédelmi miniszter ur, hogy a ka­tonaság és a polgárság nincs jó viszonyban Magyarországon, és sehol oly rosszul nem véle­kednek a katonaságról, mint minálunk. Ha ezzel keztyüt dob a magyar ifjúság elé, s az által a nemzet felé a katonaság, ha azt mondja, én tudom, hogy a Gotterhaltét nem szereted, de én hatalom vagyok és márczius 15-én, legszen­tebb ünnepeden akarlak meggyalázni titeket: engedelmet kérek, t. honvédelmi miniszter ur, ükkor annak a panasznak jogosultsága, a melyet hangoztatnak a katonasággal szemben, teljesen megszűnt, mert nekünk van igazságunk. Ne tessék bennünket ingerelni semmMel, hanem a katonaság keresse a kibékülés lehetőségét, s legfőképen a kormányzat keresse az útját és módját annak, hogy a nemzet együtt érezzen a katonasággal. Ezt akarjuk mi is. Én azonban, t. ház, nem törődöm azzal, kinek van igaza, a t. miniszter urnak, vagy a »Pester Lloyd«-nak, vagy a »Pécsi Közlönyé­nek, intézzék el maguk között. Én ezen összes rendelkezésekben keresem a bűnöst és követe­lem, hogy annak a felsőbb rendeletnek kibo­csátóját tessék leleplezni, és hogyha politikai felelőséggel tartozik, a politikai konzekvencziá­kat vonja le magának ; ha pedig idegen hata­lom, teszem fel a hadügyminiszter vagy vala­mely közege avatkozott a szuverén magyar állam jogaiba, kérek parlamenti vizsgálatot és intézkedést arra nézve, hogy ezen botrányos, arczpiritó és hazaárulása tények _ Magyaror­szágon többé elő ne forduljanak. (Elénlc helyes­lés a szélsöbalóldalon.) Elnök: A napirend előtti felszólalásokkal kapcsolatban a honvédelmi miniszter ur vála­szolni kMan Pap Zoltán kéjmselő ur interpel­lácziójára. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: T. képviselőház! Az előttem szóló t. képviselő urak egy felfujt dologról beszéltek, (Ellenmon­dások a szélsöbalóldalon.) a mely iránt április 5-én Pap Zoltán t. képviselő ur interpellácziót tett. Az én kérésem, t. képviselőház, az, hogy méltóztassék megengedni, miután épen szeren­csém van Pap Zoltán képviselő úrhoz . . . Pap Zoltán: Én mindig itt vagyok. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter:... azért megmondhatom azt, hogy szerencsém van. (Elénlc derültség a jobboldalon!) Talán méltóz­tatik megengedni, hogy válaszolva a t. előttem szóló képviselő uraknak, egyúttal a választ meg­adjam az interpelláczióra is. (Helyeslés a jobb­oldalon.) Remélem legalább, hogy a t, képviselő­háznak nem lesz ez ellen kifogása. Hentaller Lajos; Házszabályellenes! Ha­tározathozatalnak napirend előtt nincs helye. (Nagy zaj a szélsöbalóldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek. Én az ülés megnyitása alkalmával előterjesztést tettem a t. háznak . . . (Nagy zaj a szélsöbalóldalon.) — méltóztassék az elnököt nyugodtan meghallgatni — és kértem a t. ház beleegyezését, hogy a miniszter urnak a napirend előtti felszólalásokra adott válaszát egyúttal tekintse Pap Zoltán képviselő ur interpellácziójára adott válaszának. Akkor a báz belenyugodott. Miután napirend előtti felszólalás ipso facto nem képezi határozathozatal tárgyát, azért kel­lett külön kérnem, hogy a miniszter ur válasza az interpelláczióra adott válasznak is tekintes­sék, hogy határozat legyen hozható. Ebbe a ház egyhangúlag beleegyezett. (Ellenmondások a

Next

/
Oldalképek
Tartalom