Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.
Ülésnapok - 1901-245
2í5. országos ülés 1903 Már most ezen veszélylyel szemben, bármennyire helyeslem is én az 1898 : XIX. tczikknek a kiindulási pontját, az alapelvét, én bármennyire elismerjem az igen t. földmMelési miniszter urnak a messze jövőbe nyúló és a nemzetgazdaság megóvására és biztosítására irányuló nemes intenczióit, mégis kénytelen vagyok a baj orvoslása céljából rámutatni arra, bogy ezen a vidéken az erdőkezelés nem felel meg teljes mérvben az ottani lakosság létfentartási igényeinek. Távol áll tőlem a szándék, bogy az erdőkezelést gáncsoljam, mert hisz örömmel konstatálom és elismerem, hogy ugy az igen t. miniszter ur, mint tanácsosa, Horváth Sándor miniszteri tanácsos ur, a legnagyobb előzékenységgel, a legnagyobb humanitással és legmesszebbmenő intézkedésekkel iparkodtak minden egyes konkrét panaszt elintézni, valamint azt is elismerem, hogy az aradi erdőkezelés oly szakférfiú kezében áll, Pál Miklós főerdész ur kezében, a ki az erdőkezelésnek díszére válik. Nem is itt van a baj, t. ház, hanem abban, hogy az üzemterv, még ha téves is, addig, mig megváltoztatva nincs, egyaránt kötelező nemcsak az úrbéresekre, hanem az erdőkezelés közegeire is. Ezen felszólalásom tehát nem aggresszM jellegű, hanem inkább iinformatM, és pótolni akarja azt, a mit az úrbéresek — igaz, hogy öntudatlanul és tájékozatlanságból — követtek el, de elkövettek azzal, hogy az üzemtervek végleges megállapítása után felszólalással nem éltek. Az üzemtervekkel szemben szerény nézetem az, hogy mihelyt a gyakorlati élet azt mutatja, hogy az azokba lefektetett erdőkezelési elvek nem felelnek meg egy egész vidék létérdekeinek és az állam jól felfogott érdekszférájába ütköznek, keresni kell az érdekek kiegyenlítését, mert az az egy kétségtelen, hogy mindaddig, mig a létező erdőgazdaságok jövedelmező kihasználásának a közlekedési utak hiánya folytán még csak lehetősége sem forog fenn és mindaddig, mig az ősidőktől fogva állattenyésztéssel foglalkozó nép az istállózást, takarmánytermelést és az intenzív legelőgazdálkodást és rótművelést meg nem tanulja, szóval mig ez az átmenet tart, addig gondolni sem lehet az úrbéri erdő- és legelőilletőségek egyoldalú erdőgazdasági elvek szerinti üzemkezelésére eme derék, hazafias érzelmű nép exisztencziájának veszélyeztetése nélkül. Minthogy pedig nekem szilárd meggyőződésem az, hogy mindezen bajokon adminisztratív utón a fennálló erdőtörvény keretén belül és annak megváltoztatása nélkül segíteni lehet, és minthogy az a nép, melynek segélykiáltását képviselői és emberbaráti kötelességemből kifolyólag most tolmácsolom, (Helyeslés a jobboldalon.) valamint én is a legnagyobb bizalommal vagyunk az igen t. kormányelnök ur és igen t. földmMelésügyi miniszter ur személye iránt, kik ereznél maradandóbb tettekkel bizonyították be eddig is, hogy érző szMük van a szegény nép sorsa iránt, (Helyeslés a jobboldalon.) és tudnak KÉPVH. HAPLÓ. 1901 1906. XM. KÖTET. április h-én, szombaton. 225 és akarnak is segíteni ott, a hol baj van: (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) ennélfogva bátor vagyok a következő interpellácziót intézni a miniszterelnök úrhoz és a földmMelésügyi miniszter úrhoz (olvassa): Interpelláczió a miniszterelnök és földmMelésügyi miniszter urakhoz ! 1. Van-e tudomása a miniszter uraknak arról, hogy Aradmegye Jószáshely kerületéhez tartozó Nagyhalmágy és Borossebes járásainak hegyvidéki román népe körében a múlt évi kedvezőtlen gabona- és gyümölcstermés folytán jelenleg a nyoIvor és inség tünetei mutatkoznak ? 2. Van-e tudomása a t. földmMelésügyi miniszter urnak arrról, hogy e hegyvidéken az 1898. évi erdőtörvény életbeléptetése óta az egykor virágzó állattenyésztés és nagy jószágállomány hanyatlásnak indult? 3. Miután ezen szoIvorú állapotot az egyes gazdasági üzemterveknek a gyakorlati élet szükségleteMel össze nem egyeztethető amaz intézkedései idézték elő, hogy nemcsak az úrbéri erdőíiletőségek, hanem sok helyen még a legelőilletőségek is állami üzemkezelésbe vétettek, — s az erdőtörvény rendelkezése ellenére eredeti rendeltetésüktől, a legeltetéstől elvonattak és beerdősittettek, ennélfogva kérdem: Hajlandó-e a t. földmMelésügyi miniszter ur ezen vidék volt úrbéreseinek Aradmegye közigazgatási erdészeti bizottságához már benyújtott és időközben benyújtandó kérvényeit az Ínséges viszonyokra való tekintettel soron kMül tárgyaltatni, az aradi állami erdőhMatalt a helyszíni szemle sürgős megejtésére, s az úrbéri erdő- és legelőilletmény elkülönítése iránti javaslattételre utasítani, s ezek megtörténtével az üzemtervek megfelelő helyesbítését elrendelni ? 4. Hajlandó-e továbbá a t. földmMelésügyi miniszter ur ezen üzemterv-revizióval kapcsolatosan esetről-esetre az erdővágási területek czélszerü beosztását, az ötévi elő- és 20 évi utótilalom redukálását, az előhasználatra előirt vénhedett fák eladásából befolyandó összegek egyéni felosztását, az erdőilletőségekben lévő tisztások és legelőterületek beerdősitésének felfüggesztését, mint a legelőgazdaság és gyümölcsös létesítését, és a hol a szükség parancsolja, a legelőüzem behozatalát elrendelni ? 5. Végül, ha a t. miniszter uraknak az ínséges viszonyokról tudomásuk van, hajlandók-e a nyoIvor enyhítésére tengeri kiosztása és a stratégiai jellegű nagykalmágyi, vaskohi és jószáshely-slatinai utak állami kiépítésével nyújtandó inségmunka által a t. kereskedelemügyi miniszter urakkal egyetértően segíteni? Darányi Ignácz földmMelésügyi miniszter: T. képviselőház! Ezen interpelláczióra, a mely a miniszterelnökhöz mint belügyminiszterhez és hozzám intéztetett, a miniszterelnök ur nevében is válaszolni kívánok. (Halljuk! Halljuk!) A mi azt a kérdést illeti, miszerint Arad megyében a szó szoros értelmében vett inség volna, erre 28
