Képviselőházi napló, 1901. XIII. kötet • 1903. márczius 9–márczius 26.

Ülésnapok - 1901-225

54 225. országos ülés 1903 hatáskörrel való felruházásáról és az ezeknél alkalmazandó jogszabályokról a ház elé terjesztett. Kérem ezt kinyomatni, szétosztatni és az osztályok mellőzésével tárgyalásra kitűzni. Elnök: A jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni és annak idején az osztályok mellőzésével leendő napirendre tűzése iránt a ház intézkedni fog. Egyéb előterjesztése az elnökségnek nincs. Jelentem a t. háznak, hogy Kecskeméthy Ferencz képviselő ur a napirend előtt kért szót, Nessi Pál képviselő ur pedig a házszabályokhoz kMan hozzászólani. Legelőször Kecskeméthy Ferencz képviselő urat illeti a szó. Kecskeméthy Ferencz: T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk!) A tegnapi napon tartott beszédemben egy nagyfontosságú kérdést érintettem, a mely kérdés itt a házban már többször felmerült: azt a kérdést, hogy a »közös hadsereg« elnevezés az 1867—68-ki törvényekben benne foglaltatik-e vagy nem? Azt mondottam a tegnapi napon, hogy a miniszterelnök urnak legutóbbi beszédébe többször beleszóltam és tiltakoztam azon állítása ellen, hogy ez az elnevezés az 1867—68-ki törvényekben benne volna. Tegnap kijelentettem újra, hogy ezt az elnevezést, ezt a kitételt ezekben a törvényekben nem találom, a miniszterelnök ur pedig újra és határozottan kijelentette, hogy az 1868-diki törvényben ez az elnevezés igenis benne van, és mikor én azt mondottam, hogy én nem találom benne, ő azt mondotta, hogy újra és többször el kell olvasni a törvényt. T. képviselőház! MMel ez nem olyan kis fontosságú dolog, a mely felett oly könnyen napirendre lehetne térni, és a mely tisztázatlanul maradhatna, be kell jelentenem, hogy azóta ismét elolvastam a törvényt, de ezt a kifejezést benne feltalálnom újra nem sikerült. Ez a kifejezés sem az 1867-diki, sem az 1868-diki törvényben nincs benne, hanem, a mint én tegnap mondottam, az 1875 : LI. t.-czikkben található fel legelőször, ott lett becsempészve legelőször. Minthogy pedig én ezt a kifejezést azokban a törvényekben fel nem találhatom, kénytelen vagyok felkérni a miniszterelnök urat, méltóztassék rámutatni arra a törvényczikkre és arra a paragrafusra, a melyben ez az elnevezés, ez a kifejezés benfoglaltatik. Minthogy pedig a miniszterelnök urnak ez nem fog sikerülni, megdöbbenésemet kell kifejeznem a felett, hogy ilyen nagyfontosságú kérdésben Magyarország miniszterelnöki székéből ilyen állítás hangzik el. Széll Kálmán miniszterelnök: Micsoda? Amitás ? Kecskeméthy Ferencz: Nem, állítás; különben oda fog kimenni utoljára. Széll Kálmán miniszterelnök: Nem megy oda! márczius ll-én, szerdán. Kecskeméthy Ferencz: Egyúttal tiltakozom az ellen, hogy a nemzet ilyen nagyfontosságú kérdésben félrevezettessék. Ezt kívántam elmondani. (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház ! A t. képviselő urnak tiltakozó szavait illetőleg, hogy a nemzet félrevezettetik, az a megjegyzésem, hogy nekem sohasem volt szándékom, soha sem lesz, de egyetlenegy kijelentésem sincs alkalmas arra, hogy nemcsak intenczióját ki ne zárja a félrevezetésnek, de még hatását is. Ezt én egyszer és mindenkorra a t. képviselő ur figyelmébe ajánlom és az ilyen vádat visszautasítom és ha a t. képviselő ur akármikor talál az én kijelentéseimben valami olyat, szíveskedjék azt felmutatni, de hiába fog keresni, mert olyat nem fog találni soha. Tőlem távol áll kicsi dologban, nagy dologban, magánéletben, nyilvános életben bárkit is, legkevésbbé a nemzetet félrevezetni, A mit én közbeszólásban mondtam, ámbár igen nehéz itt egyes közbeszólásoknak a dolgát olyan nagyon és j>recziz figyelemmel kisérni, a miket mondottam, azokat fentartom a következő alapon és a következő módon. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) En nem mondtam soha, hogy az 1867: XII. törvény ezt a szót »közös hadsereg« említi, de igenis, ha szó szerint nincs is említve, de fogalmilag tartalmazza a hadseregnek közösségét, még pedig tartalmazza a maga egészében. Mit mond ugyanis az 1867. XII. t.-cz. először is? Azt mondja, hogy közös a védelem; hát közös. Másodszor azt mondja: közös a hadügy. Hát, kérdezem én, mikor a hadügynek a szerve közös, mikor a közös védelem egy szervét, a hadügyet itt a törvény közösnek mondja, akkor azt állítani, hogy nem közös a hadügynek a szerve, nem lehet. Ha explícitis verbis nem is szól a törvény közös hadseregről, de azáltal állapítja meg annak fogalmát tisztán és világosan, mert azt mondja, hogy a hadügy közös; már pedig a közös hadügynek más szerve nincs, mint a közös hadseregnek. Ha a hadügy közös, az az intézmény, melyben az kifejezésre jön, nem lehet nemközös, az csak közös lehet. (Helyeslés a jobboldalon.) De az 1867: XII. t.-cz. ezt világosan kifejezésre hozta, mert ez a törvény azt mondja, hogy a hadsereg egész és összes és ennek az egész hadseregnek kiegészitő része a magyar hadsereg. Hát a mely hadsereg egész, a melynek kiegészítő része a magyar hadsereg, — a mely hadsereg a közös hadügynek a szerve, — és összes, hát az közös is. (Helyeslés a jobboldalon.) Engedelmet kérek, lehet ezt mindenféle szőrszálhasogatással máskép definiálni, de logicze, világosan máskép nem lehet. így használtuk mi mindig a »közös hadsereg« szót és nem vitatom a t. képviselő úrral szemben, hogy nemcsak a törvénymagyarázat szerint, de a közönséges sző-