Képviselőházi napló, 1901. XIII. kötet • 1903. márczius 9–márczius 26.

Ülésnapok - 1901-225

225. országos ülés 1903 márczius 11-én, szerdán. ;V> értelmezés szerint, az ethymologia szempontjából is a közös hadsereg nem több, mint az egész, és az egész több mint a közös; a mi egész, az nem lehet nem közös, mikor annak a közös hadügynek a közös szerve. (Helyeslés és tetszés a jobboldalon.) Az ] 889-iki védtörvény pedig világosan közös hadseregről szól. Ezeket kellett megjegyeznem, hogy bebizonyítsam ismét annak helyes voltát, a mit mondottam, azt t, i. hogy habár a »közös hadsereg« szó nincsen meg a 67-iki törvényben, de az annak megfelelő fogalmak lényege a törvényben igenis benne van. (Elénk tetszés és helyeslés a jobboldalon.) Kecskeméthy Ferencz: T. képviselőház! Elnök: Mi czimen kíván a t. képviselő ur szólani ? Kecskeméthy Ferencz: Félreértett szavaim helyreigazítása czimén. (Halljuk! Halljuk! a szélsobaloldalon.) Én annak egzegetálásába nem bocsátkozom, hogy mit jelent a »közös védelem«, a »közös hadügy« kifejezés, vagy az »egész«, vagy »összes« szó, hanem egyszerűen hMatkozom arra a nagy tekintélyre, a kit tegnap is említettünk, t. i. Szilágyi Dezső emlékezetére, a kinek magyarázata mindenesetre megér annyit, mint akárkié. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Sohasem mondta Szilágyi, hogy nem közös a hadsereg! Kecskeméthy Ferencz: A mi magát a hadsereg kérdését illeti, én erről szólottam és most már maga a miniszterelnök ur is konstatálja, — tehát világosan áll, — hogy igenis sem az 1867-iki, sem az 1868-iki törvényekben a »közös hadsereg« elnevezés benne nincs, és ugy áll a dolog, a mint én állitom, hogy t. i. ez az elnevezés először az 1875 : LI. t.-czikkben fordul elő. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Elnök: Nessi képviselő ur a házszabályokhoz kMan szólani. Nessi Pál: T. képviselőház! (Halljuk! Hallj'uk! a szélsöbaloldalon.) Már néhány alkalommal volt szerencsém az interpellácziók elintézését megsürgetni. A t. miniszterelnök ur a múltkor kegyes volt megígérni azt, hogy a régen beterjesztett interpellácziókra már kapunk válaszokat. A házszabályok e tekintetben egész világosan rendelkeznek, a mennyiben a házszabályok 204. §-ában azt olvashatjuk (olvassa) : »A miniszter az előterjesztett mterpeliáczióra rögtön is válaszolhat, különben 30 nap lefolyása alatt nyilatkozik . . .« Ez tehát egészen kategorikus határozat és a miniszter urak tartoznak a házszabályok ezen rendelkezésének eleget tenni. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Én tehát a miniszter urakat egyenesen kötelességmulasztással vádolom, midőn több mint három hónap előtt előterjesztett interpellácziókra mai napig sem válaszoltak, különösen a pénzügyminiszter urat illeti e vád, mert három interpelláczióra, a melyek egyike még 1902. november hó 29-én, másika 1902. évi deczember hó 20-án, harmadika pedig 1903. évi február hó 4-én intéztetett hozzá, még mind ez ideig nem válaszolt. Már pedig mi az interpellaczionális jogot mindig igen fontos és alkotmányos jognak tartjuk és tekintjük, azonban ilyen kezelés mellett valósággal gúnyt űznek e jogunkból, (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) s azért én nagyon kérem a miniszter urakat, hogy ezen kötelességeiknek minél előbb eleget tenni szíveskedjenek. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház ! A mi engem illet, épen nézem ezt a jegyzéket, és nem találok egyetlenegy hozzám intézett interpellácziót sem .. . Nessi Pál: Nem vádoltam! Széll Kálmán miniszterelnök: . . . kMéve Molnár Józsiás képviselő interpelláczióját, a melyre akartam válaszolni, de Molnár Józsiás képviselő ur nem volt jelen és én megmondtam, hogy fogok válaszolni akkor, én különben is rögtön szoktam válaszolni, hogyha lehetséges, vagy válaszolok mihamarabb, a mint azt megtehetem. A mi a többi képviselő urak interpelláczióját illeti, én legalább nem látok azok között egyetlenegy sürgős tárgyat sem, hiszem azonban, hogy a t. miniszter urak fognak azokra válaszolni legközelebb; de bajt nem látok abban, hogy ez eddig még meg nem történt, ámbár beismerem, hogy bizonyos szabálytalanság törtónt, hogyha 30 napon belül az interpellácziókra a válasz meg nem adatik. (Helyeslés.) Elnök: Következik a napirend szerint az indítvány- és interpelíácziós-könyvek felolvasása. Nyegre László jegyző: Jelentem a t. háznak, hogy az inditványkönyvbe ujabb bejegyzés nem történt, az interpellácziós-könyvbe azonban a következő interpellácziók vannak bejegyezve : korábban bejegyzett, de még elő nem terjesztett interpellácziók: Február 28-áról: Nessi Pál interpellácziója a honvédelmi miniszterhez a komáromi katonai vérengzés tárgyában, B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Még egyszer ? Nyegre Lászlő jegyző: Márczius 4-éről: Kubik Béla interpellácziója a kabinetiroda németnyelvű leirata tárgyában a miniszterelnökhöz. Ujabban bejegyzett interpelláczió márczius 10-éről: Schmidt Károly interpellácziója, a magyar honosok törvényes házasságának az osztrák bíróságok által való el nem ismerése tárgyában, a belügyi és igazságügyi miniszterekhez. Elnök: A három interpelláczió, a mely előadandó lesz, az ülés végén, a szokott időben, fél háromkor fog előterjesztetni. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Két órakor!) Méltóztassék a háznak ebben határozni. Kubik Béla: T. képviselőház ! Elnök: Mi czimen kMan a képviselő ur szólani ? Kubik Béla: A napirend megállapításához. (Halljuk! Halljak! a szélsőbaloldalon.) T. kép-