Képviselőházi napló, 1901. XIII. kötet • 1903. márczius 9–márczius 26.
Ülésnapok - 1901-224
-12 224. országos ülés 1903 márczius 10-én, kedden. jutalék megállapít vonatkozó jognak konfiskálásától, és csak szoros kautélákkal ellátva fogadták el azt a törvényjavaslatot. Azon a katonai szaktanácskozmányon, a melyről említést tettem, már szóba jött a 800.000 főnyi hadi létszámnak az emelése, illetőleg fixirozásának a törvényből való kihagyása is. Ilyen előzmények ós auspicziumok között nyújtotta be a t. honvédelmi miniszter ur az 1889-diki véderőtörvénynek a javaslatát. Ebből a törvényből a hadi létszámnak fixirozását már kihagyták. De mi módon ? Azt mondották, hogy távolról sem gondolnak a hadi létszámra, vagyis a 800.000 főnek a fölemelésére, sőt azt meg akarják tartani. Erre vonatkozólag olvasok fel a t. honvédelmi miniszter ur akkori javaslatának indokolásából egy-két passzust: (Mailjuh! Halljuh!) »Az eme törvényjavaslatban tervezett legfontosabb újítások és módosítások a következők; A hadsereg és haditengerészet hadi létszáma a törvényben meg nem állapittatik, azonban az évi ujonczjutalék az eddigi 800.000 főnyi hadi létszám fentartásához mért mennyiségben számíttatik ki.« Továbbá: »Az egész monarchiából a 800.000 főnyi hadi létszám fentartásához évenkint 103.100 ujoncz szükséges.« A 37-dik oldalon pedig a többek között ez áll (olvassa): »Mert ámbár az 1868-dik év óta a többi hatalmak jelentékenyen fölemelték hadi létszámukat, mégis ezúttal sem czéloztatik a hadi létszám felemelése, hanem az ujonczjutalék is csak oly alapon számíttatik ki, hogy a 10 év múlva tényleg szolgálatban lévő, vagyis tényleg rendelkezésre álló létszám 800.000 főt tegyen ki. A felsorolt okokból tehát a jelen törvényjavaslatban a hadi létszám helyett az évi ujonczjutalék Öszszege állapittatik meg.« Azt mondták tehát, hogy nem kívánják a hadilétszám maximumát bolygatni, hanem fenn akarják azt tartani. Csak azt kívánják, mMel tapasztalás szerint a rendes hadseregnél a fogyatkozás nem 4, hanem 8 0 o-ot tesz ki, tehát ezen 8°/o-hoz képest emeljék az ujonczjutalékot. Azt mondták továbbá, hogy hiszen más országokban sincs megállapítva és kontingentálva a hadsereg létszáma, azután meg, hogy ha az ujonczjutalék meg van állapítva, ebből matematicze ki lehet számítani, hogy 10 esztendő alatt mennyi lesz a hadsereg létszáma. 1889 óta azonban elmúlt már vagy 13 esztendő és ugy látszik, hogy most azt gondolják, hogy a nemzet már megfeledkezett az előzményekről és most látják elérkezettnek az időt, hogy az egész 67-diki törvényt és az abban megállapított maximumot mindenestől fogva felrúgják. Most szabad kezet akarnak biztosítani maguknak arra nézve, hogy a jövendőben a hadilétszámot minden akadály nélkül emelhessék. A 800.000 főnyi létszámon felül ez az országgyűlés egyetlenegy ujonczot sem szavazhat meg a rendes hadsereg számára, (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloläalon.) mert eddig összes törvényeinkben fenn volt tartva a hadilétszám maximuma, mert a kormány mindig kijelentette, hogy ezt a maximumot továbbra is fenn akarja tartani. A 800.000 főnyi létszámon felül ujonczot csak az szavazhat meg, a ki nyiltan ki akarja mondani, hogy a 67-iki törvényeket is kész odadobni az osztrák császári eszméért. (Ugy van ! a szélsöbaloläalon.) Mikor az ujonczlétszám emelésérői van szó, akkor sző van a 800.000 főnyi maximum felemeléséről is, mert a felemelt ujonczjutalékot már nem a 800.000 főnyi maximumhoz mérik, hanem ugy látszik, ezt a maximumot egészen elejtik. A kérdés az, szükséges-e a létszámemelés? Vegyük szemügyre a hadsereg létszámát. A közösnek nevezett hadsereg és haditengerészet tartalékaMal együtt kerek számban egy millió százezer embert tesz ki. A magyar honvédség egyidőben 280.000 volt, de a kimutatásokat jó idő óta beszüntették és igy nem hiszem, hogy annak száma 200.000-en felül volna. Az osztrák honvédség 92.000, összesen tehát 1,400.000. A katonailag kiképzett népfelkelők száma Magyarországon 500.000, Ausztriában pedig 737.000, összesen 1,237.000, az összes rendelkezésre álló kiképzett katonák száma tehát 3 millióra tehető. A katonailag ki nem képzett magyar és osztrák népfelkelők száma kerek számban 5,000.000, egyidejűleg tehát a magyar és az osztrák összes véderő nyolcz millió főre tehető. T. képviselőház! Az indusok hiíregéje jut itt eszembe, a mely szerint a braminok az Istenségnek a fejéből származtak, a satriák pedig, vagyis a katonák az uralkodókkal együtt, az Istenség törzséből, hasából származtak. isos hát, itt van két ország, a mely csupa hasból áll, a mely csupán emészteni képes. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Mennyi hadsereg kellene még. ha a meglevő sem elegendő ? Már pedig, ha ez a rengeteg haderő sem elég, ugy látszik, nem marad már hátra egyéb, mint hogy asszonyokból is egy hadsereget állíttasson fel a honvédelmi miniszter ur, a kik meglevő hadseregünket megvédelmezzék. (Derültség a szélsöbaloläalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: A tüntetéseknél! (Derültség a jobboldalon.) Kecskeméthy Ferencz: Egyáltalában nem látom szükségesnek, a hadi létszámnak akárcsak egy fővel való emelését sem. Nem tartom szükségesnek a létszám emelését egyszerűen azért, mert mi ilyen haderőt mozgósítani sohasem fogunk. De nem tartom szükségesnek azért sem, mert egy ilyen haderőt állandóan fegyverben tartani és élelmezéssel ellátni abszolúte lehetetlen. Ennek igazolásául hMatkozom egy példára. (Halljuh! Halljuk! a szélsöbaloläalon.) Az 1870—1871. évi német-franczia háború a világnak egyik legnagyobb háborúja volt. E háborúban Németország összes hadereje nem igen volt többre tehető egy millió százezer főnél, a mennyi
