Képviselőházi napló, 1901. XIII. kötet • 1903. márczius 9–márczius 26.

Ülésnapok - 1901-224

22í. országos ülés 1903 márczius ÍO-én, kedden. 43 lehet ma az osztrák és a magyar haderő a tartalékkal és a hadi tengerészettel együtt. Mikor a németek Parist és Metzet bekerítették, az összes német haderő a honvédséggel és a Németországban szerte-szét táborozó csapatokkal együtt nem volt több, mint egy millió százezer fő. És e haderőből is csak mintegy 600.000 főnyi katonaság harczolt. Hát ha ez igy van, kérdem, mi szükség van itt nálunk a hadseregnek csak egy fővel való emelésére is? Mekkora hadsereg kell még nekünk? Szerintem nincs szükség a létszám emelésére. Azután pedig mi a czélja ennek a szertelen fegyverkezésnek? Hogyha Franczia- • ország fegyverkezik, az tudja, hogy miért teszi, valamint Németország is tudja, hogy mi a czélja az ő fegyverkezésének. Ámde mi nem vagyunk azon helyzetben, a melyben ez a két antagonista ország, mert csak nem gondolnak arra, hogy Olaszországnak revanst adjanak, hogy Lombardiát és Velenczét Olaszországtól visszafoglalják ? Dehát mi egyéb czélja van ennek a fegyverkezésnek? Talán Ausztriát féltik a szétbomlástól ? Madarász József: Úgyis szétbomlik! Kecskeméthy Ferencz: Az ellen hiába minden igyekezet, minden törekvés; az úgyis be fog következni. Valamint a tudósok azt tartják, hogy a föld egykor a napba fog visszahullani: ugy Ausztria is kétségtelenül vissza fog hullni a német napba, (Ugy van! a szélsobaloldalon.) Azt akarják odaát, hogy Ausztriát a magyar hadsereg, Magyarország védelmezze meg. Erre ugyan, azt hiszem, hiába számítanak. És vájjon érdemes-e oz a hadsereg mai állapotában ilyen áldozatra? Hoitsy Pál t. képviselőtársam azt mondja, hogy ez a hadsereg nagyon kitűnő; igen jól van kiképezve s anyaga is egészen kMáló. Sebess Dénes: De nincsenek vezetői! Kecskeméthy Ferencz: Tüzérsége is jó, szóval ez minden tekintetben egyike a világ legjobb hadseregeinek; még a német hadsereg sem jobb nála. Azt mondja továbbá, hogy kitűnő hadvezér mellett nagy dolgokat lehetne ezzel a hadsereggel véghezvinni. Sebess Dénes: Ugyanezt mondta a német császár is Körmenden! Kecskeméthy Ferencz: Csakhogy van ennek a hadseregnek egy gyöngéje, a melyet itt máinem egyszer emiitettek, hogy t. i, legénysége nincs kiképezve a lövésben való ügyességre. (Ugy van! a szélsobaloldalon.) Már pedig, hogy mit fog érni ez a hadsereg egy háborúban, ha legénysége lőni nem tud, azt én elképzelni nem tudom. A másik kérdés pedig az, hogy azt a kitűnő hadvezért honnan fogják majd venni az osztrákok. Hiszen az osztrákoknak köztudomás szerint nem szoktak kitűnő hadvezéreik lenni; a világ ma sem tud róla, hogy ott ilyenek volnának. És tudjuk, hogy kMáló hadvezér nélkül a hadsereg csak fejetlen láb, és nem sokat ér.. Köztudomású az is, hogy az osztrák hadseregben a tehetségeket elnyomják. (Ugy van! a szélsöbalolalon.) A magyaroknak igenis voltak kitűnő hadvezéreik s alig van nemzet Európában, a mely több jó hadvezért produkált volna, mint ez a nemzet . . . Sebess Dénes: De mádi Kovácsot nyugalomba küldték! Kecskeméthy Ferencz: ... a kik sokszor, úgyszólván mint »deus ex machina« állottak elő, mig most a született katona-elem teljesen háttérbe van szorítva és mellőztetik ebben az osztrák hadseregben. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Most is 5390 katona-tisztnövendék között mindössze 716 magyar van. Mi ennek az oka? (B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter tagadólag int.) A t. honvédelmi miniszter ur nem érti ezt, de mi azok után, a miket itt t. képviselőtársaink szájából hallottunk s a miket más forrásból is tudunk, egészen jól értjük. (Mozgás jobbfelöl. Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalion. Elnök csenget.) Ez a hadsereg csupán külsőleg egységes. Azt a katonai rendszabályok csak erőszakkal, mesterségesen tartják össze, mint az abroncs a dézsát. De valamint a dézsa abroncsai közt sincs szerves összeköttetés és lélekközösség, épen ugy ebben a hadseregben sincs közös érzés, mert nincs közös czél, közös nemzeti eszme, a melyért a hadsereg minden része egyformán lelkesülhetne. Ez okból ennek a hadseregnek harczképessége nagyon is prekáriusnak látszik, és nagyon is kérdéses, hogy vájjon ily hadsereg méltó-e arra, hogy egy nemzet anyagilag végképen tönkretegye magát érte. Azonban lehet ez a hadsereg akármilyen kitűnő, akármilyen derék, mikor én azt látom, mikor én azt tudom, hogy a bécsújhelyi akadémiában tanuló kadét, mikor visszajön, nem akar szólani a tulajdon testvérének, mert lenézi a czMilt. (Ugy van! a szélsőbal oldalon.) Vagy mikor azt látom, hogy magyar fiuk, magyar önkéntesek, magyar alföldi városban a magyar nyelv ellen tüntetnek, akkor én az ilyen hadsereg szellemét, neveltetését nem becsülhetem semmire, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) és az ilyen hadseregből nem kérek, költségei számára > pedig egy krajezárt sem szavazok meg. (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Mielőtt beszédemet folytatnám, kérem a t. elnök urat, méltóztatnék az ülést tiz perezre felfüggeszteni. Elnök: Az ülést tiz perezre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Tallián Béla foglalja el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Méltóztassék beszédét folytatni. Kecskeméthy Ferencz: T. képviselőház! Az eddigiekben a rendes hadsereggel foglalkozva, kimutatni igyekeztem, hogy a hadi létszám . . . 6*